Előfizetés

Átadták a Budapest díszpolgári címeit

Átadták Budapest díszpolgári címeit a Fővárosi Közgyűlés pénteki ünnepi ülésén, az elismerő címmel a kulturális, a tudományos és a sportélet nyolc kiemelkedő képviselőjét tüntették ki.

Díszpolgári címet kapott Bogányi Gergely zongoraművész, Dózsa László színművész, rendező, Freund Tamás neurobiológus, agykutató, Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, Polgár Judit nemzetközi sakknagymester és Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatója.  Az elismerésben posztumusz részesült Szabó Miklós operaénekes és Török Bódog kézilabdaedző, volt szövetségi kapitány. A Szabó Miklósnak járó elismerést unokája, Szabó Erik, a Török Bódognak járót pedig felesége, Török Bódogné Molnár Edit vette át.

A szabadság napja, június 19-e alkalmából tartott ünnepi ülésen, a kitüntetések átadása előtt Tarlós István főpolgármester azt mondta: ma egyszerre ünnepeljük szabadságunkat, városunkat és annak legkiválóbb polgárait. És még azt is mondta: 

Mi, magyarok tudjuk, hogy milyen nehéz küzdelemmel jár a szabadság megszerzése és megtartása. A rendszerváltást követő zavaros évtizedekben azt is megtanultuk, hogy a szabadság nem önmagáért van, hanem felelősséggel kell társulnia... a szabadság nem egyenlő a zavart ultraliberalizmus hirdetésével, az anarchiával és a káosszal, azzal, hogy bárki bárhol azt tesz, amit csak akar.

Tarlós István szerint szükségünk van egészséges lelkű és valódi példaképekre, akiket lehet és érdemes követni, mert értékteremtő tevékenységükkel és erkölcsi normáikkal taníthatják, összetarthatják a közösséget, a várost, nemzetet. A főpolgármester kiemelte: a ma kitüntetettek hosszú éveken, évtizedek át kitartó munkával közösséget teremtettek és erősítettek szakmailag, erkölcsileg és emberileg maradandót alkotva.

Dózsa László a díjátadást követően mondott beszédében halott 1956-os bajtársaira emlékezett, és - mint mondta - velük osztja meg a kitüntetést, azokkal, "akik Budapestért áldozták drága életüket".

Az Országgyűlés 2001-ben nyilvánította június 19-ét az utolsó szovjet katona távozásának emlékére nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.

"Orbán nem engedi"? - Áder ismét visszaküldött egy törvénymódosítást

Publikálás dátuma
2016.06.17. 12:54
Fotó: Tóth Gergő
Megfontolásra visszaküldte Áder János köztársasági elnök az Országgyűlésnek a kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot - derült ki a parlament honlapjára pénteken felkerült dokumentumból.

Az államfő levelében emlékeztetett: a törvény javaslatához fűzött indokolás szerint a jogszabály elfogadásának célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben a kárpótlás során visszamaradt termőföldeknek a "Földet a gazdáknak" program keretében történő értékesítési lehetőségének megteremtése. A törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítja, úgy, hogy "a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek".

Áder János indoklásában kitért arra, hogy az átmeneti törvény alapján a mezőgazdasági szövetkezeteknek a közös használatukban álló földekből a részarány-földtulajdonosok tulajdonát képező, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földtulajdonhoz juttatására szolgáló, az állam tulajdonában lévő, valamint az árverések céljára szolgáló úgynevezett kárpótlási földalapokat kell elkülöníteniük. Utóbbiakról úgy rendelkezik, hogy a kárpótlási árverések lebonyolítása után megmaradó földekből a szövetkezeti tulajdonú földeket a tagok tulajdonába kell adni, a védett természeti területnek nem minősülő, a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatában levő állami tulajdonú termőföldek pedig az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, ha azokat 1994. május 31-ig nem értékesítették árverésen.

A törvény azt is szabályozza, ha a földalapok elkülönítése nem történt meg, és azt is, ha ennek megtörténtétől számítva 4 hónapnál kevesebb idő telt el. A hatályos szabályozás azt rögzíti, hogy az önkormányzatok árverés hiányában a földalapok elkülönítését követő 4 hónap elteltével szerezhetnek tulajdont.

Áder János azt tartja aggályosnak, hogy az új rendelkezés nem határozza meg, hogy mire terjed ki az állam tulajdonszerzése, a törvény szövege alapján ugyanis a szövetkezetek által használt teljes területet felölelik. Azt írta: a módosított szöveg értelmében "az állam a földalapok kijelölésének elmaradása esetén feltétel nélkül, előre meg nem határozott mértékben, ingyenesen szerezne tulajdont a szövetkezeti használatban álló termőföldeken". Rámutatott: a különböző tulajdonú és rendeltetésű földalapok elkülönítése előfeltétele a részarány-földtulajdonosok tulajdonának megállapításához, a szövetkezeti tagok és alkalmazottak földtulajdonhoz juttatásának, a vételi jogok gyakorlásának. A módosítás felvetheti az ő tulajdonhoz való joguk esetleges sérelmét - véli az államfő.

A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a módosítás alapján "előfordulhat, hogy természeti oltalom alatt álló földterületek állami tulajdonba és ezáltal a Nemzeti Földalapba kerülhetnek". A szövetkezetek használatában ugyanis jelenleg is lehetnek természetvédelmi területek.  Az Országgyűlés 127 igen, 37 nem és 27 tartózkodás mellett június 7-én fogadta el az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosítását.

Lázár János, Pócs János és Völner Pál fideszes képviselők javaslatára a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdoni helyzetén változtattak, hogy lehetővé váljon a területek értékesítése a Földet a gazdáknak programban. A módosítással több törvényből is törölték azt a rendelkezést, hogy a kárpótlási jegyet termőföld megszerzésére is fel lehet használni, illetve hatályon kívül helyeztek számos, a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályt is.

A Viktor nem engedi?
A kormánypártok nem fogják jövő májusban újraválasztani Áder Jánost köztársasági elnöknek, "A Viktor nem engedi meg" - mint a Népszava is megírta, ezt még május közepén mondta a Hír Tv felvételén a KDNP-s Rubovszky György Vas Imre fideszes képviselőnek a parlament igazságügyi bizottságának ülése előtt. A Népszabadság úgy vélte, azért elképzelhető, hogy megingott Orbán bizalma Áderben, mert a köztársasági elnök előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért a jegybanktörvény módosítására, és ennek nyomán a testület végül elkaszálta a kifogásolt jogszabályt.

Függetlenségről, pártatlanságról beszél halál komolyan az Orbán-kormány minisztere

Trócsányi László igazságügyi miniszter az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (ISZKI) humánbiológiai szakmai napján tartott tanácskozáson jelentette ki, hogy a függetlenség és pártatlanság érvényesülése elengedhetetlen a szakértők és így az egész igazságszolgáltatás iránti közbizalom szempontjából. Természetesen mindezzel csakis egyetérteni lehet. 

Az Orbán-kormány minisztere a rendezvényen hangsúlyozta: a szakértők befolyása egy-egy eljárás kimenetelére olyan nagy, hogy a beléjük vetett bizalom erősödése vagy gyengülése az egész igazságszolgáltatás megítélésére döntő hatással lehet. Trócsányi a szakértői függetlenséget a bíróihoz hasonlította: a szakértő intézményi-hivatali rendben és keretben végzi munkáját, de nem befolyásolható, nem utasítható. Szakvéleménye egy lesz a bizonyítási eszközök közül, amelyeket a bíró mérlegelés tárgyává tesz és akár nagy súllyal is figyelembe vehet - tette hozzá.