Előfizetés

Orbán Viktor csodát remél

Publikálás dátuma
2016.06.14. 07:22
Baranyai László EIB-alelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aláír, középen állva Orbán Viktor örül FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Magyarország tart attól, hogy Orbán Viktor szavaival 2020 után "nem lesz olyan külső támasz, mint eddig”. Éppen ezért jó ha van kapcsolat az olyan hitelnyújtó pénzintézetekhez, mint az Európai Beruházási Bank (EIB) Csoport, amelyik tegnap a kormányfő jelenlétében fiókot nyitott Budapesten, és egyúttal egy 30 milliárd forintos hitelről is szerződést írtak alá.

Nem mondanám, hogy kényelmes időpontot választottunk az összejövetelre – kezdte beszédét Orbán Viktor az Európai Beruházási Bank (EIB) Csoport budapesti irodájának megnyitóján. A kormányfő a külpolitikai bizonytalanságokra utalt, többek között a Brexit-re, a készülő szabadkereskedelmi megállapodásra, illetve az elrontott uniós-orosz kapcsolatokra. Mindezek figyelembe vételével a magyar kormányfő ezúttal hitet tett az európai integráció fennmaradása mellett, amikor úgy fogalmazott: "régen volt szükség olyan nagyon sikerre, mint ma, az unió megmaradásához a történelmi igazság nem elég”, bár hozzátette: „ha a tagállamokban nincs siker, az uniót nehéz lesz hosszabb távon egyben tartani”. (Viszont elgondolkodtató Varga Mihály ugyanitt elhangzott megjegyzése. A nemzetgazdasági miniszter ugyanis úgy fogalmazott, hogy "ha gyorsan akarsz menni, akkor menj egyedül, de ha messze akarsz jutni, akkor tarts a társaiddal".)

A kormányfő némileg unióbarát szavai minden bizonnyal annak szóltak, hogy az Európai Beruházási Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bankkal a magyar kormány aláírt egy összességében 30 milliárd forintos hitelmegállapodást óvoda-, iskolafejlesztésről, uszodák, tornatermek építéséről. Ennek kapcsán jegyezte meg Orbán Viktor, hogy „érdekeltek vagyunk az unió sikerében, teszünk is érte, ha viták kereszttüzében is.” Ez azért is fontos kijelentés volt, mert belföldön ritkaság száma megy, hogy a miniszterelnök elismeréssel szóljon az európai integrációról, inkább a kormányzati propaganda minden eszközét megragadva "üzenünk Brüsszelnek", hogy menekültügyben ott is megértsék a kormány nemtetszését.

A kormányfő ezúttal sajátos módon közelítette meg a kérdést. Miután leszögezte, hogy kontinensünkön az országok demográfiai problémákkal küszködnek, kifejtette: vannak országok, amelyek nem beszélnek róla, mások a migránsok letelepítésében látják a megoldás kulcsát, és van Magyarország, ahol - úgymond - minden eszköz megvan arra, hogy megfordítsuk a kedvezőtlen tendenciát, a családtámogatások révén. Ehhez jó támpontot szolgáltatnak az olyan, a nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett hitelek, mint amiről tegnap írtak alá megállapodást. Szakértők szerint az óvodai, iskolai infrastruktúra-fejlesztését szolgáló 30 milliárd forintos hitel hasznossága aligha vonható kétségbe, ám ennek a demográfiára, pláne az egyre növekvő szakember hiányra közvetlen hatása aligha lesz.

Magyarország egyébként tart attól, hogy Orbán Viktor szavaival, 2020 után "nem lesz olyan külső támasz, mint eddig,” és csak abban reménykedhetünk, hogy az uniós támogatások leépítése a következő évtizedtől lassú lesz.

A kormányfő is elismerte, hogy az elmúlt negyedév növekedési adatai nem teszik felhőtlenül boldoggá, de úgy vélte, a növekedés most és középtávon is az uniós átlag felett lesz. Orbán Viktor vágya az, hogy az ország gazdasági teljesítményét meg lehet duplázni, a többi között jobban szervezett gazdasággal, kisebb bürokráciával és jobban dolgozó állammal. Közgazdászok azonban úgy vélik, hogy a jelenlegi 2 százalék körüli éves GDP-növekedés meghaladása illúziónak látszik. A magyar gazdaságban - látva a beruházások volumenének évek óta tartó lassulását - legfeljebb 2 százalékos potenciális növekedés lelhető fel, ám előfordulhat egy-egy ennél jobb teljesítményt nyújtó év.

Orbán Viktor - akárcsak az Európai Beruházási Bank közleménye - Varga Mihályt, mint "pénzügyminisztert" említi, ez a funkció azonban a Fidesz akaratából 2010 óta nem létezik. Ugyancsak felkapták a fejüket a Magyar Tudományos Akadémián a ceremónia résztvevői, amikor a kormányfő hazánkról nem mint Magyarországról, hanem Magyar Köztársaságról beszélt. Ilyenre az alaptörvény elfogadása óta nem volt példa!

Nincs koccintás

Alig több, mint két hónapja Orbán Viktor "példátlan eredménynek" nevezte, hogy sikerült visszafizetni az IMF-nek és az Európai Uniónak azt a hitelt, amelyet még az előző (szocialista) kormány vett fel. Azt mondta, „ma reggel jobban ébredtünk és könnyebben is lélegzünk”, este pedig minden családnak jó oka van, hogy egy jó üveg vörösborral koccintson a haza egészségére. Ezúttal ilyesmiről nem volt szó. Igaz, ezt a hitelt már a nemzeti kormány vette fel, tehát egészen más.

Nem tudni, ki olcsóbb a Népszavánál

"A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kizárólag jogszabályi kötelezettség fennállása esetén, a konkrét esetben a koncesszióról szóló törvény elbírása szerint jelenteti meg pályázati felhívásait országos napilapokban. A tárca minden alkalommal a két legolcsóbb ajánlatot fogadja el, az aktuális bányászati koncesszióknál is ennek megfelelően jár el. A hirdetések még nem jelentek meg, közzétételük a közeljövőben várható" - válaszolta lapunknak az NFM kommunikációs főosztálya, miután arról érdeklődtünk, mi alapján utasította el a tárca a Népszava árajánlatát néhány hirdetés közzétételére, illetve hogy végül mely országos napilapokban és mikor fognak megjelenni az ominózus hirdetések, milyen áron.

Lapunkat a múlt héten kereste fel a szaktárca azzal, hogy tíz darab szöveges, fekete-fehér hirdetmény megjelentetésére szeretnének árajánlatot kérni. Lapunk nemcsak a 2010 óta szokatlan felkérésnek tett eleget néhány órán belül, hanem jelentős árkedvezményt is felkínált az NFM-nek. Ennek ellenére a fejlesztési minisztérium illetékese másnap sajnálattal értesítette a Népszava Lapkiadó Kft. munkatársát arról, hogy "ezúttal" nem lapunkat választották. Az ajánlattételi és elbírálási idő rövidsége, illetve a kiadónk által ismert piaci listaárak nyomán lényegében nem tartottuk valószínűnek, hogy a Népszavánál jobb ajánlatot kaphatott a tárca, ezért szerettünk volna a konkrétumokról érdeklődni, ám idevágó kérdéseinkre - ezúttal - nem kaptunk választ.

Nem tudni, ki olcsóbb a Népszavánál

"A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kizárólag jogszabályi kötelezettség fennállása esetén, a konkrét esetben a koncesszióról szóló törvény elbírása szerint jelenteti meg pályázati felhívásait országos napilapokban. A tárca minden alkalommal a két legolcsóbb ajánlatot fogadja el, az aktuális bányászati koncesszióknál is ennek megfelelően jár el. A hirdetések még nem jelentek meg, közzétételük a közeljövőben várható" - válaszolta lapunknak az NFM kommunikációs főosztálya, miután arról érdeklődtünk, mi alapján utasította el a tárca a Népszava árajánlatát néhány hirdetés közzétételére, illetve hogy végül mely országos napilapokban és mikor fognak megjelenni az ominózus hirdetések, milyen áron.

Lapunkat a múlt héten kereste fel a szaktárca azzal, hogy tíz darab szöveges, fekete-fehér hirdetmény megjelentetésére szeretnének árajánlatot kérni. Lapunk nemcsak a 2010 óta szokatlan felkérésnek tett eleget néhány órán belül, hanem jelentős árkedvezményt is felkínált az NFM-nek. Ennek ellenére a fejlesztési minisztérium illetékese másnap sajnálattal értesítette a Népszava Lapkiadó Kft. munkatársát arról, hogy "ezúttal" nem lapunkat választották. Az ajánlattételi és elbírálási idő rövidsége, illetve a kiadónk által ismert piaci listaárak nyomán lényegében nem tartottuk valószínűnek, hogy a Népszavánál jobb ajánlatot kaphatott a tárca, ezért szerettünk volna a konkrétumokról érdeklődni, ám idevágó kérdéseinkre - ezúttal - nem kaptunk választ.