Négyen pályáznak elnöknek

Publikálás dátuma
2016.06.13. 07:09
Marad vagy megy a vezetés? FOTÓ: NÉPSZAVA
Eldőlt, hogy mind a négy MSZP elnök-aspiráns indulhat a posztért a párt június 25-i tisztújító kongresszusán. A jelölőbizottság szombaton hallgatta meg Tóbiás József jelenlegi pártelnököt és kihívóit: Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettest, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármestert és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőt. Azt még nem tudni, hogy Gőgös Zoltán vetélytársa lesz-e Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes, mert a két elnökhelyettesi tisztségre pályázó politikus csak kedden vázolja elképzeléseit. Az viszont már biztos, hogy a választmányi elnökként újrázni készülő Botka László ellenfele Hiller István lesz.

Mind a négy elnökjelöltet továbbengedte szombati meghallgatásuk után az MSZP kongresszusi jelölő bizottsága, így hivatalossá vált, hogy Tóbiás József pártelnök kihívója lesz Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő. Az elnöki pozícióért versengők korábban a bizottságnak beadták az indulásukhoz szükséges 1500 támogató aláírást, illetve saját elképzeléseiket tartalmazó pályázatukat, a hétvégén pedig személyesen is megerősítették, hogy ringbe akarnak szállni a pozícióért. A regnáló elnök és kihívói hetek óta járják az országot, hogy a helyi, illetve megyei szervezetekben minél több támogatót tudjanak megnyerni. A pártszervezetekben szimpátiaszavazásokat is tartottak, ezek közül többet Harangozó, illetve Molnár nyert, de Szanyi is jól szerepelt és a párt belső ügyeit ismerők arra figyelmeztetnek, Tóbiás esélyeit sem szabad lebecsülni. Vezető szocialista politikusok szerint nyitott a meccs.

Botka László szegedi polgármesternek, az országos választmány elnökének is akadt kihívója, Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, aki a jelenlegitől eltérő irányt szabna a testületnek. A jelölőbizottság mind a kettőjük indulását támogatta. Hiller, aki 2004 és 2007 között az MSZP-t irányította, korábban már ringbe akart szállni Botkával szemben, ám akkor lebeszélték erről, most viszont esze ágában sem volt visszalépni. A politikus szerethető alternatívát kívánna felmutatni a Fidesszel szemben a baloldalon, és a szocialista párt vezető testületeiben átalakítaná a munkamegosztást. Elképzelése szerint a pártelnökség foglalkozna a napi politikai kérdésekkel, a választmány pedig stratégiai kérdéseket vitatná meg.

Az elnökhelyettesi pozícióra Gőgös Zoltán mellett Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes is pályázik, őket viszont csak kedden hallgatják meg, ezért még nem tudni, hogy június 25-én kettőjük közül választhatnak-e majd a küldöttek, vagy csak egyiküket engedi tovább a bizottság, de a lábadozó Gőgös a benyújtott pályázata alapján jelentős támogatást kapott szombaton.

Többen pályáztak alelnöknek, a bizottság a posztot most is betöltő két politikus, Lukács Zoltán és Ujhelyi István, valamint Gúr Nándor országgyűlési képviselő és Nemény András, a párt Vas megyei elnöke jelölését támogatta. Ujhelyi május közepén egy sajtóbeszélgetésen jelentette be, hogy ismét alelnöknek jelölteti magát az MSZP-ben. Az EP-képviselő szerint "modern baloldali párt nem lehet meg európai ügyekért felelős tisztségviselő nélkül, ezzel is demonstrálva Európa-pártiságát", ezért magának ezt a szerepet szánná, ha a kongresszus megválasztja. Márton Roland jelenlegi alelnök jelöltségéhez szombaton nem járult hozzá a Steiner Pál volt parlament képviselő vezetésével dolgozó bizottság. Ahogy mások mellett Gurmai Zitáéhoz és Varga Lászlóéhoz sem. A szocialista pártnak jelenleg három alelnöke van.

Túljelentkezés volt az elnökségi tagságra is. Az indulók között akadtak jelenlegi elnökségi tagok és új jelentkezők is, sőt van olyan, aki alelnökként és elnökségi tagként is beadta a pályázatát, amire módot ad az alapszabály. Még nem tudni, kik a továbbjutók, a jelölőbizottság ugyanis kedden folytatja a pályázók meghallgatását. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Molnár Zsoltot, Korózs Lajost, Bangóné Borbély Ildikót, a jelenlegi elnökség tagjai közül pedig Beke Károlyt, Gurmait és Tüttő Katát már tovább engedte a testület. Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke korábban bejelentette, nem indul a tisztségért, amelyikre több mint hatvan pályázat érkezett. A 15 fős országos elnökségnek hivatalból tagja a frakcióvezető, a helyek ötödét nőkkel, valamint 35 éven aluliakkal kell betölteni.

Megírtuk, a bizottságban a megyék és a főváros kongresszusi küldöttcsoportjainak képviselői szavazati joggal, a platformok képviselői tanácskozási joggal vesznek részt. Az tudott jelöltté válni, aki megkapta a kongresszusi küldöttek harmadának, illetve öt küldöttcsoportnak a támogatását.

Szotyizó barátait félti Orbán

"Ne zavarj, épp lopok!" Az MSZP-s Ujhelyi István szerint a rezsim a mostani plakátokkal valójában ezt üzeni Brüsszelnek. A Fidesz európai parlamenti választási programjában még azt állította: az Európai Unió egyik gyengesége, hogy "nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni", s ennek oka leginkább abban keresendő, hogy "az Unió intézményei félnek beavatkozni egy-egy kormány belügyeibe". Nemrég még azt vallotta, hogy az Uniót fel kell ruházni olyan eszközökkel, amelyek normakövetésre bírják a tagállami kormányokat és nem szabad vonakodni attól, hogy "ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk." Orbán Viktor most azért gördít akadályokat a mélyebb európai integráció elé, mert egy hatékonyabb és együttműködőbb Európa nem hagyná, hogy a "saját lábon álló" vejek és szotyizó lelátóbarátok vigyék haza az uniós adófizetők centjeit - figyelmeztet a szocialista EP-képviselő.

Szerző

Itt demokrácia volt, ott a feketéket ostorozták

Amerikában még javában feketéket ostoroztak és rabszolgákat tartottak, Lengyelországban már-már olyan demokrácia volt, hogy csak na, nem beszélve a magyarokról - mondta Balog Zoltán a 888-nak. 

Az emberi erőforrások minisztere szerint a kommunizmus szelleme nyugaton is mérgezett, "ezért is ostobaság, amit nemrég Clinton mondott, hogy Amerika adta ajándékba a demokráciát Lengyelországnak és Magyarországnak". A migránsokkal és a kvóta-népszavazással kapcsolatban azt mondta, most kezdünk arra ráébredni, hogy meg tudjuk védeni magunkat, meg tudjuk teremteni a saját tereinket. Ám erre a saját világra nézve mindenképpen fenyegetettséget jelent, hogy itt van egy másik világ, egy olyan elsöprő erő, ami arról szól, hogy félmillió ember átgyalogol egy országon, és ez csak a kezdet - mondta.

Balog szerint az abc-hez tartozó ténykérdés, hogy nem demokratikusan választott, hanem pénzügyi, gazdasági, egyéb érdekek által vezetett hatalmak megpróbálják befolyásolni Magyarország és más országok belső folyamatait. Ezek a háttérhatalmak kimondják, hogy baj van a demokráciával, s majd ők megjavítják. Mindaddig, amíg nem tudtuk azt mondani, hogy mi saját erőből rendbe tettük a gazdaságunkat, amihez nem kellett a németek vagy az angolok pénze, és eközben olyan népjóléti programokat indítottunk, amelyek korábban nem voltak még soha Magyarországon, és amíg nem tudtuk megmutatni, hogy van erőnk ehhez, addig kevesebb esélyünk lett volna az igazunk bizonyítására - mondta a miniszter aki szerint ha gazdaságilag nem tudnak minket megrendíteni, mert stabilan állunk a lábunkon, akkor nagyobb eséllyel tudjuk megvédeni az érdekeinket".

Kovácstól nem kért semmit Soros
"Az egy beteg gondolkodás, amelyik szerint csak azért, mert én onnan támogatást kaptam, utána másképp kellene viselkednem, gondolkodnom" - mondta Kovács Zoltán a Magyar Időknek. Hozzátette, soha nem kértek tőle semmit a támogatásokért cserébe. A kormányszóvivő szerint 10-15 évvel ezelőtt tört el valami, azóta a Soros Györgyhöz köthető szervezetek ellenzéki politikát folytatnak, munkatársaik küldetéstudattal rendelkeznek. Kovács nem beszélt arról, hogy vajon ez összefüggésben van-e a Fidesz törésével, mikor liberálisból keresztény-konzervatívba álltak. A szóvivő szerint „ha valaki arra törekszik, hogy a nemzetállami és a képviseleti demokrácia által adott kereteken átlépve regionális vagy európai szinten egy új társadalomfelfogást, egy új jövőképet vázoljon föl, annak érvényesüléséről pedig szervezeti és finanszírozási értelemben is nagy erőkkel gondoskodik, akkor az egy jogosultság és legitimáció nélküli hatalmi kísérlet; különösen igaz ez akkor, amikor célja egy olyan vízió megvalósítása, adott esetben ráerőltetése közösségekre, amely vízió ellen az adott politikai közösség többsége kézzel-lábbal tiltakozik. Magyarországnak beszélnie kell arról, hogy Soros vagy az általa támogatott bizonyos törekvések hogyan ellenkeznek a magyar érdekekkel, adott esetben a nemzetbiztonsági érdekeinkkel.

Szerző

Jogaiért harcol a Politikatörténeti Intézetet

Miközben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Kossuth téri épület használati jogának megvonásáért pereli a Politikatörténeti Intézetet, a strasbourgi bíróság elkezdett felkészülni arra a tárgyalásra, amit az intézet indított az állammal szemben. Megírtuk, miután eldőlt, melyik terv alapján épülhet fel a Ligetben a Néprajzi Múzeum, az állam számára sürgőssé vált, hogy a PTI-t az évtizedek óta használt székházából kitegye.

Az épületet, amelyet a Kúriának adnak vissza, az intézet a Néprajzi Múzeummal közösen használta. A levéltárként is funkcionáló PTI-nek 4000 négyzetméterre van használati joga a 12 ezer négyzetméteres épületből. Az állami tulajdonban lévő műemlék épületre az MSZP még 1989-ben jegyeztetett be használati jogot az intézet jogelődje, a Párttörténeti Intézet számára. A PTI tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány. Megírtuk, a vagyonkezelő által indított per tárgyalására két hete késve kapták meg az idézést. Az délután érkezett meg, holott reggel tartották, így a tárgyalást elhalasztották. Földes György, az alapítvány által működtetett Politikatörténeti Intézet főigazgatója elképesztőnek tartja, hogy a beadványban azt kéri tőlük az állam, 30 napon belül hagyják el az épületet. A főigazgató szerint ez mutatja, hogy a kormány az intézet ellehetetlenítésére játszik.

A levéltári törvény értelmében a PTI-nek az 1944-89 közötti időszakból őrzött iratanyagát át kell adnia a Nemzeti Levéltár számára. A 2009 óta közhasznú nonprofit kft.-ként működő intézet levéltári anyagának jelentős részét 2012-ben rekvirálta el a kétharmados kormánytöbbség. Földes viszont nem nyugodott bele, hogy a magyar állam - példa nélküli módon - kártalanítás nélkül sajátította ki a levéltári anyagot, így a PTI pert indított annak érdekében, hogy az intézetnek térítsék meg az elmúlt negyedszázadban az iratok őrzésével tárolásával, kutathatóvá tételével kapcsolatos költségeit, sok százmillió forintot. Ennek tárgyalására a napokban sor is került.

Földes a Népszavának arról beszélt, eközben érkeztek meg a strasbourgi bíróság kérdései a magyar államhoz, ami azt jelenti, hogy megkezdődött a felkészülés arra a perre, amit az iratok őrzésével kapcsolatos kártérítés ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságán ők indítottak. Jogaikért, érdekeikért és a létükért harcolnak - fogalmazott a főigazgató, aki szerint a PTI hajlandó elköltözni a Kúriának szánt Kossuth téri épületből, de csak akkor, ha az állam biztosít számukra másik, megfelelő helyet és állja a költözés költségeit. Az intézet jelentős szellemi, tudományos műhely és Földes nem tartja véletlennek azt, amit tesznek velük.

Szerző