Előfizetés

Orbán az ügyészség napján is a menekültek ellen kampányolt

Publikálás dátuma
2016.06.09. 14:48
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Orbán Viktor a Pintér-csomag keddi megszavazása után sem adta fel, hogy minden alkalmat megragadjon a menekültellenes beszédére, amiben persze kiemeli, hogy az emberek védelme a legfontosabb, ezért hozták létre a terrortörvényt. Nem volt ez másként az ügyészség napján sem, a kormányfő még ezen az ünnepségen is arról beszélt, hogy aki képes megvédeni az embereket (a gonosz migránsoktól és a terroristáktól), az fog kormányozni Európában.

A kormányfő a rendezvényen arról beszélt, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a törvényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben. Akkor tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a hangsúlyt a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi - fejtette ki -, vagyis az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. 

Polt összegez
A rendezvényen Polt Péter elmondta, hogy tavaly mintegy 120 ezer befejezett nyomozást értékelt az ügyészség, az ügyek felében vádat emeltek.  Ismertette: az ügyészség váderedményessége 93 százalékos volt. Polt Péter közlése szerint az ügyészi szervezet törvényesen, szakszerűen és összességében eredményesen végezte munkáját. "Emelt fővel állhatunk a társadalom elé" - fogalmazott a legfőbb ügyész.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. "Önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér" - fogalmazott az ügyészek előtt a miniszterelnök.

A kormányfő már itt megragadta az alkalmat, hogy a menekültek ellen beszéljen: azt mondta, népvándorlás időszakában a törvények uralma különösen fontos. Szerinte az illegális migráció nyomán kialakult egy "moralizáló diskurzus" Európában, ami súlyos kihívások elé állítja az európai jogrendszert.

A magyar kormány viszont a kezdetektől hangsúlyozza: "a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását". "Aki már érkezése pillanatában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozásunkkor törvényt sért, az nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra" - fogalmazott.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy korábban tabu volt Magyarországon például a bírói ítéletek politikai támadása, ma azonban ez már egyáltalán nem szokatlan. Megjegyezte, az 1990-es években az is tabusértés lett volna, ha egy képviselő egy konkrét ügyben megtámadja a parlamentben az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt. Ezzel szemben ma már teljesen bevett gyakorlat - folytatta -, hogy magát a legfőbb ügyészt vagy folyamatban lévő ügyeket politikai diskurzus tárgyává tesznek. 

A kormányfő szerint együtt kell élni ezzel a helyzettel, ugyanakkor az ügyészeket arra kérte, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat. Kizárólag a saját lelkiismeretükre és a vonatkozó törvényekre hallgassanak, ne engedjék, hogy "bármifajta nadrágszár- vagy zakóujjrángatás" eltérítse önöket az esküjüktől - hívta fel a jelenlévőket, azt is kérve tőlük, hogy legyenek büszkék a munkájukra.

Az ügyészi életpálya kérdésében azt mondta, a gazdaság teljesítményével összhangban a kormány törekedni fog arra, hogy az ügyészek bérrendszere "méltó és igazságos" legyen. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy az ügyészség intézményi függetlensége a jogállamiság egyik garanciája Magyarországon. E függetlenség természetesen nem azt jelenti, hogy "külön bolygón élünk", egymástól elszigetelve, ahogyan azt sem, hogy "minden szervezet azt csinál, amit akar". Az alkotmányos értelemben vett függetlenség a közjó érdekében végzett közös szolgálatot jelenti - fejtegette.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Beszédében a kormányfő több olyan adatot is idézett, amelyek szerinte a közbiztonság és a jogrend megerősítése érdekében folytatott együttműködés eredményei is. A regisztrált bűncselekmények száma a 2010-es 436 ezerről 2014-re 329 ezerre csökkent. Ez idő alatt a regisztrált elkövetők száma 129 ezerről 108 ezerre mérséklődött. A büntetett előéletű elkövetők száma 2010 és 2014 között 34 ezerről 23 ezerre esett vissza - ismertette a számokat a miniszterelnök, kiemelve emellett, hogy a váderedményesség évről évre emelkedik. Megemlítette végül, hogy az új alkotmány mellett a nagy törvénykönyvek is megújultak az elmúlt években, egyúttal jelezte, hogy a következő egy-másfél évben az új eljárásjogi törvények ugyancsak megszületnek.

Orbán azután sem ereszti el a menekültellenes rigmusokat, hogy kedden az Országgyűlés megszavazta a Pintér-csomagot, melynek értelmében gyakorlatilag teljhatalmat adtak a kormánynak. A képviselők támogatása pedig egyenlő azzal, hogy adott esetben a rendkívüli állapot kihirdetését is megszavazzák Orbánéknak, akik onnantól kezdve tényleg azt csinálnak, amit akarnak.

Pontosabban: az új alaptörvényi cikk értelmében az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kétharmaddal terrorveszély-helyzetet hirdet ki, ugyanakkor rendkívüli intézkedések bevezetésére hatalmazza fel a kabinetet. A kormány rendeletet alkothat, törvényeket függeszthet fel, rendkívüli intézkedéseket hozhat, vagyis rendeleti kormányzást vezethet be, ami Orbán Viktor régi álma.

A kabinet lépéseiről azért tájékoztatni kell a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat és a rendkívüli helyzet legfeljebb 15 napig tarthat, ám azt a parlament kétharmaddal meghosszabbíthatja. Ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő, a fegyverhasználatra feljogosított honvédséget is be lehet vetni belföldön, ám a "terrorveszély-helyzet nem jár együtt szükségképpen a Magyar Honvédség felhasználásával" - mondja ki az alaptörvényi cikk. Ehhez szintén kétharmaddal módosítani kellett a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényt, amelyekben szintén bevezetik a terrorveszély-helyzet kategóriáját. Ha a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, akár az országon belüli utazást is korlátozhatják.


Korrupcióinfó - Félmilliárd a nem létező gyárra (Videó)

A Korrupcióinfón egy újabb európai uniós támogatásokból kifizetett, de látszólag meg nem valósult beruházásra hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos. Az LMP politikusa feljelentést tesz a Bicskére tervezett tápszergyár ügyében, amelyre elmondása szerint közel félmilliárd forintos támogatást adott a nemzetgazdasági tárca, és amely sosem készült el. Az Átlátszó drónnal filmezte le a helyszínt, ahol csak földbe ásott lyukakat találtak.

Hadházy a sajtótájékoztatóján kijelentette: bár a Nemzetgazdaságit Minisztérium májusban késznek nyilvánította a projektet, amelyre ki is fizette a 493 millió forintos támogatást, a területen semmi nem épült meg. Beszámolt arról is, hogy nem világos: a gyárat a Q Pharma Kft.-nek kellett volna felépítenie vagy annak az Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft.-nek, amely kapcsolatba hozható egy másik, jelentős támogatásban részesülő, ám meg nem valósult bátonyterenyei beruházással is, amire a politikus egy korábbi Korrupcióinfón hívta fel a figyelmet.

Az Átlátszó a beruházással kapcsolatban felidézte, hogy az elindításakor, a hirdető tábla avatásán a Felcsútot is magába foglaló egyéni választókörzet országgyűlési képviselője, Tessely Zoltán is megjelent a 2014-es kampány hajrájában. Az EU-s pályázatok hivatalos adatbázisa, a palyazat.gov.hu szerint a beruházás meg is valósult, a projektet sikeresen lezárták. A portál telefonon utolérte Tóbi Csaba kecskeméti vállalkozót, a cég jelenlegi ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy a logisztikai központ építési projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével átadták az Ökogroup Zrt-nek, de arról nincs tudomása, hogy miként áll a beruházás.

Az Átlátszó drónfelvétele bizonyítja, hogy az említett területen mindössze egy biztonsági őr lakókocsija és 59 db lyuk van, ezért az 59 lyukért pedig az európai adófizetők összesen 558 millió forintot áldoztak, ami - mint a portál kiszámolta - lyukanként közel 9 és fél millió forintot jelent.

Korrupcióinfó: 558 millió forint EU-s pénz ment el 59 darab földbe ásott lyukra from atlatszo.hu on Vimeo.

Polt is szóba került a Korrupcióinfón
Hadházy Ákos a sajtótájékoztatón kérdésre cáfolta, hogy közeledés lenne a PM és az LMP között. AZ LMP nem hajlandó elvtelen kompromisszumokra, önállóan fog indulni a választásokon - közölte. A politikus a tájékoztatón kifogásolta, hogy az ügyészség a feljelentése után elutasította a nyomozást azon 30 millió forint értékű, nyúltenyésztésről szóló tananyagfejlesztéssel kapcsolatban, amelynek készítői szó szerint fordítottak le egy 1993-as angol nyelvű tananyagot. Vajon ezért tud Polt Péter legfőbb ügyész luxusnyaralót venni? - vetette fel.



"Leszámolás" a Quaestor-károsultakkal

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja szerint a pontos elszámolásnak továbbra sincs híre-hamva sem a Quaestor-károsultakkal, ráadásul ha elfogadják az elszámolást, minden további követelésükről lemondanak.

Szakács László, aki a költségvetési bizottság brókerbotrány albizottságának tagja is, csütörtöki budapesti, az Igazságügyi Minisztérium előtti sajtótájékoztatóján azt mondta, egy gáz- vagy egy telefonszámla is részletesebb, mint a károsultaknak küldött, kilencsoros elszámolás, holott Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben részletes elszámolásra tett ígéretet.

Hozzátette: a parlament előtt lévő, Völner Pál (Fidesz) által benyújtott, a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény módosítása nem elszámolás, hanem "leszámolás" a károsultakkal. Kifejtette: a kárrendezési alap valamilyen matematika alapján kiszámolja mennyi jár a károsultaknak, aztán felajánlják nekik; ha azt elfogadják, akkor lemondanak minden további követelésükről a Quaestorral szemben.

Szakács László jelezte, több módosító indítványt is benyújtottak a javaslathoz, de a fideszes többség egyiket sem támogatta. Értékelése szerint a törvénymódosítás nem más, mint reklámfogás. A képviselő sajtótájékoztatója után kezdődött a Quaestor-károsultak tüntetése a minisztérium előtt. A károsultak Trócsányi László igazságügyi miniszternek címzett nyílt levelükben emeltek szót a törvényjavaslat ellen, amelyet nem kárrendezésnek, hanem "porhintésnek" tartanak. Szerintük annak elfogadása után is marad a 12 ezerből 11 400 olyan ügyfél, aki nem kap semmit.