Előfizetés

Menő, de drága nyári táborok

Publikálás dátuma
2016.06.08. 07:14
A gyerekek 62 százaléka inkább ottalvós táborba megy FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Június 15-ével véget ér a tanítás, kezdődik a vakáció - ismét eljött a nyári táborok ideje. A szülők idén is több száz tábor közül válogathatnak gyermekeik számára, a kínálat évről évre növekszik, ahogy a táborok típusai és árai is. Azok, akik nem tudják megfizetni a több tízezer forintot kóstáló tematikus és kalandtáborokat, még mindig választhatják az önkormányzatok napközis táborait.

Soha ennyi tábor közül nem választhattak még az érdeklődők: a Taborfigyelo.hu összesítése szerint több mint 600 turnus közül lehet válogatni. A legnépszerűbbnek idén is a különböző kalandtáborok bizonyulnak, de ugyancsak sokan részesítik előnyben a hagyományos sporttáborokat is.

Az utóbbi években elterjedtek az olyan vegyes táborok is, ahol az eredeti főtéma mellett a gyermek más elfoglaltságot is választhat, jellemző például a sport és az idegen nyelv mint a témák kombinációi, így még tartalmasabbá, színesebbé válik a táborban eltöltött idő. A Taborfigyelo.hu felmérése szerint a gyerekek 62 százaléka inkább ottalvós táborba megy, a táborozók harmada pedig a már említett kalandtáborokba vágyik leginkább.

"Különleges, de rendkívül népszerűek ezek mellett a multisport táborok, ahol több sportágat próbálhatnak ki a tábor hetében a gyerekek, sőt a szakemberek a tábor végeztével tanácsot is adnak, milyen sportággal érdemes foglalkozni a csemetének" - mondta Tóth Béla. A Taborfigyelo.hu ügyvezetője szerint idén először igazán népszerűek a missziókat végrehajtó katonai táborok is.

"A szülők közel ötöde keresi az idei évben a katonai táborokat, ez mindenképpen rekord ezt a tábortémát tekintve. A táborok extrém verziói is nagyon népszerűek, ahol erdei vagy dzsungelkörülmények között végeznek el egy missziót a táborlakók. Az ilyen vakációs üdüléseken térképészeti, hadászati és lövészeti ismereteket is szeretnek a gyerekek" - mondta Tóth.

A szakember szerint a kínálat bővülése mellett az árak is emelkedtek, a tavalyi szezonhoz képest mintegy harmadával. Ám még így is óriási szórás tapasztalható: míg egy átlagos ottalvós tábor ára egy hétre jellemzően 32-35 ezer forint, addig a Táborfigyelőn található ottalvós tábor 11 ezer forintért, de akár 169 ezer forintért is. A napközis táborok átlagára 18-20 ezer forint között van, itt a legalacsonyabb táborár 16 ezer, míg a legmagasabb közel 80 ezer forint.

A nyári táborok segítik a gyerekek önállósodását
Manapság a gyerekek hosszabb ideig kötődnek a szüleikhez, mint régebben, a nyári táborokban való részvételük azonban segíti az önállósodásukat - mondta Kalamár Hajnalka pszichológus az M1-en. A szakember óvodásoknak szervezett sikeres napközis táborokról is tud, ám "klasszikus értelemben vett", a lakóhelytől távol alvós táborba nyolc-tízéves kortól lehet küldeni a gyerekeket.
Fontos, hogy a nyár élmény, lazítás legyen, ez azonban nem jelenti, hogy a tábornak a semmittevésről kell szólnia. A rengetegféle tematikus és sporttábor közül az elérni kívánt cél szerint érdemes kiválasztani a megfelelőt. Mindenképp figyelembe kell venni, hogy ki vezeti a tábort. A programok legyenek változatosak, az étkezés pedig egészséges - sorolta tanácsait Kalamár Hajnalka.
A pszichológus a szülők egyik legnagyobb hibájának nevezte, hogy állandóan hívogatják a gyereküket a táborban, mert így épp az önállóságukban korlátozzák őket. Ha visz is a gyerek mobiltelefont a táborba, a szülő határozza meg előre, hogy mikor keresi majd - javasolta. (MTI)

Ugyanakkor azok a szülők, akik megtehetik, hajlandóak többet költeni: míg 2012-ben 30 ezer forint alatt volt a gyermekenként átlagosan táborozásra költött összeg, addig az idei évben már közelít a 35 ezer forintos határhoz. A közel 17 százalékos emelkedés nincs arányban a táborok árának növekedésével, azok tizedével emelkedtek az elmúlt öt évben összesen. A szülők amellett, hogy többet költenek, egyre fiatalabb korban küldik gyermekeiket táborozni: 2012-ben a legfiatalabb táborozók átlagéletkora öt év volt, ám a Taborfigyelo.hu kutatása most arra jutott, hogy a tavalyi és az idei esztendőben is látható már két-három éves gyermekeket is beíratnak a szülők napközis táborokba.

 Nyári tábor katonákkal
"Majdnem félezren vehetnek részt a Magyar Honvédség nyári táboraiban, amelyek iránt az érdeklődés már most nagyon nagy" - mondta Eleki Zoltán alezredes az MH Kiképzési és Doktrinális Központ Kiképzési Osztály kiemelt főtisztje a honvedelem.hu-nak. A honvédség összesen nyolc katonai szervezetnél biztosít táborozási lehetőséget, amelynek nem titkolt célja, hogy - a tartalmas szórakozás mellett - felkeltse a fiatalok érdeklődését a katonai pálya iránt. Emellett olyan hasznosítható tudást is átadnak a táborok vezetői, amely akár a hétköznapokban is alkalmazható.
A gyerekek eltérő tematikájú táborokba jelentkezhetnek: Szentendrén például az önvédelemmel ismerkedhetnek meg bővebben, Szentesen a búvárkodással és Debrecenben, illetve Tatán pedig a lövészek munkájával. A katonai programok mellett olyan "hétköznapi" szórakozást is biztosítanak, mint kirándulás és strandolás. A július 4-e és 24-e között, több helyszínen zajló, öt-hat napos programokra 14 és 18 év közötti fiatalok jelentkezését várják.

A felmérésből kiderült az is: míg Budapest a napközis táborok fővárosa, addig ottalvós tábort elsősorban Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keresnek a szülők. Az ottalvós táborok esetében látható, hogy a Balaton környéke már nem annyira kiemelt táborozási szempontból, mint korábban volt, sokkal inkább a programok minősége és mennyisége lett a táborok vonzereje, mint a földrajzi fekvésük.

 Nyitás a külföldiek felé
A táboroztatók legnagyobb újdonsága az idei esztendőben, hogy a programokat igyekeznek minél inkább nemzetközivé tenni - hívta fel a figyelmet a Taborfigyelo.hu. Ennek gyakorlati lépései, hogy egyre több táborban már nemcsak a magyar a hivatalos nyelv, hanem az angol vagy a német is. Így egyrészt nyitás történik a hazánkban élő külföldiek irányába, másrészt az országhatáron kívülről is várhatóak táborozók.
A többnyelvű táborokat általában kombinálják az idegen nyelv oktatásával is: délelőtt a magyar gyerekek játékos formában tanulják az angol nyelvet, délután pedig a szabadidős programokon együtt játszanak az angol anyanyelvű gyerekekkel. A nyelvoktató táborok speciális formája a magyar nyelv tanítása, ahol a magyar mint idegen nyelv kerül oktatásra a táborban idegen ajkúak részére.

Azok a szülők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket több hetes kalandtáborokba küldjék, még mindig választhatják a helyi önkormányzatok által szervezett iskolai napközis táborokat, a diákokat itt is sokszínű programokkal várják. Az önkormányzati táborok legtöbbször ingyenesek, de előfordulhat, hogy a különlegesebb programokért, a napi háromszori étkezésért fizetni kell, az árak általában 1-2 ezer forint körül mozognak, a szociálisan rászorulók azonban kedvezményt kapnak, ha kérelmet nyújtanak be. Budapesten a III. kerület például két napközis tábort is fenntart, ahova június 27. és augusztus 19. között várják a gyerekeket.

Rogánig ér a Vizoviczki-ügy?

"Én leszarom az V. kerületi jegyzőt. Korrupt geci"– recsegett Varga István, Vizoviczki László biztonsági főnökének hangja a telefonból. Varga tovább magyarázott. „Nem probléma. Mondom, ha ki is adott engedélyt, akkor a polgármesteren kívül. A Rogán úr nem tudott róla. Na most, ha a Rogán úr nem tudott róla, és az ő számítását keresztbe húzták, akkor nagyon rábaszik a jegyző. Akkor úgy kibasszák onnan, mint a szart". Vizoviczki Lászlóról, a pesti éjszaka uráról szóló részletes tényfeltáró cikksorozatot közölt a 444.hu, a rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetések alapján. A kedden megjelent második rész főleg a 2012-ben büntetőeljárás alá vont „vállalkozó” politikai kapcsolatait tárja fel, és elsősorban a Belvárosra koncentrál, ami a Hajógyári-sziget bekebelezése előtt Vizoviczki számára a legfontosabb városrészt jelentette.

Tanévzáró tüntetések jönnek

Publikálás dátuma
2016.06.08. 07:00
Illusztráció/Népszava, Molnár Ádám
Tanárok, diákok, szülők tiltakoztak tegnap este Budaörsön, a Városháza előtti téren a közoktatás totális államosítása ellen, a demonstrációhoz, amit az Illyés Gyula Gimnázium szervezett, valamennyi oktatási intézmény csatlakozott, az egyházi iskolákat kivéve.

Mint ismert, a kormány az iskolák fenntartása után most a működtetés jogát is elvenné az önkormányzatoktól. A budaörsiek szerint ezzel tragédiába fordul az oktatás, az állami fenntartó eddig sem tudta rendesen ellátni a feladatát, az Illyésben például a szalagavatót sem tudták volna megtartani az önkormányzat segítsége nélkül. Attól is tartanak, hogy az intézmények lepusztulnak, mert az államnak nem érdeke a folyamatos fejlesztés; annak is örülni kell, ha a rezsiszámlát időben kifizetik.

Szombatra a Tanítanék Mozgalom jelentett be demonstrációt, hogy megmutassák: nem kérnek ebből az oktatási rendszerből. "Ha kell, megteremtjük magunknak azokat a körülményeket, ahol egy tanár taníthat, egy diák tanulhat. Az iskolában, ami nem omlik épp a fejükre. Most ez a legfontosabb dolgunk. Nem álltunk meg, nem buktunk el. Meg fogjuk mutatni, hogy minket nem lehet figyelmen kívül hagyni" - írták a szervezők. A gyülekező délután 2 órakor lesz a Március 15. téren, a demonstrálók innen vonulnak majd át a Várkert Bazárhoz, ahol a kormány teljesítményét is osztályozzák majd. A tanévzáró tiltakozás országossá nőhet, kedd délutánig még hat városból jelezték, hogy helyi tüntetéssel csatlakoznak a megmozduláshoz. A miskolci tüntetés szervezői azt írták: léggömbökön eresztik el a kormány be nem váltott ígéreteit.

A megmozdulásoknak aktualitást ad, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta a pedagógus sztrájkbizottság javaslatait, ugyanis mint kiderült, a köznevelési törvény módosítójából kimaradtak azok a pontok is, amikben a sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek megegyeztek a kormányzat képviselőivel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezt másként látja, mint írták, érthetetlen, miért emleget "átverést" a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - amely tagja a sztrájkbizottságnak -, miután "sokszori meghívás ellenére sem kíván részt venni a köznevelési kerekasztal és a munkacsoportjai munkájában, s a kormány képviselője által javasolt megállapodás-tervezetet pedig nem írták alá". Az Emmi szerint a PSZ 25 pontos követelésének csaknem mindegyikében konkrét megoldási javaslatokat dolgoztak ki.

A PSZ jelezte: tételesen felsorolták, melyek a törvényi, illetve melyek a kormányrendeleti szintű szabályozást igénylő javaslatok, ennek ellenére ezek egyik jogszabálytervezetben sem jelentek meg. Így például az is elmaradt, hogy törvényben szabályozzák, milyen egyeztető fórum alkalmas a közoktatás ügyeinek megtárgyalására. "Törvényi szabályozás hiányában ugyanis a PSZ nem ül le egyeztetésre semmilyen, a kormány által önkényesen megalakított kerekasztalhoz" - írta a szakszervezet, emlékeztetve a kormányt arra, hogy a sztrájkbizottsággal való egyeztetés viszont törvényi kötelezettsége a kormánynak, tehát az nem kegy a részéről. Ennek ellenére az Emmi csak a köznevelési kerekasztal tárgyalásait (az ott született döntéseknek ráadásul nincs kötelező jellegük) veszi figyelembe, nem pedig a törvényes keretek között működő sztrájktárgyalásokat.