Cameron a Brexit-hívők hazugságairól

David Cameron tegnap váratlan sajtóértekezleten cáfolta az EU-kilépés mellett kampányolók hazug állításait. A brit kormányfő egy londoni háztetőn nyilatkozott, sürgetve a briteket, hogy ne maradjanak a partvonalon, regisztráljanak a népszavazásra.

Tegnap éjfélkor járt le a határidő, s a BBC jelentése szerint keddig alig 1,65 millióan iratkoztak fel, noha az interneten legfeljebb néhány percet vett igénybe a regisztráció.

A miniszterelnök szerint a Brexit mellett kampányolók felelőtlenül becsapják az embereket, arra biztatják őket, hogy ugorjanak az ismeretlenbe. Cameron emlékeztetett, az amerikai szövetségi jegybank, a Kereskedelmi Világszervezet, az IMF, számos nagy cég vezetése is figyelmeztetett, Nagy-Britannia gazdasági biztonságát kockáztatná a kilépéssel.

A brit miniszterelnök a Guardian jelentése szerint hat hamis állítást sorolt fel. Nem felel meg a valóságnak, hogy Nagy-Britanniának kellene finanszíroznia az eurózónás mentőcsomagokat, hogy el akarják venni a britektől a Thatcher által kialkudott visszatérítést, hogy megvonják London vétójogát az EU-s szerződéseknél, hogy csillagászati magasságba nőhetnek az EU-s kiadások, hogy Nagy-Britannia elveszítené önállóságát egy uniós hadsereg megalakulásával, hogy a kilépés 8 milliárd font megtakarítást jelentene az Egyesült Királyságnak, mutatott rá Cameron.

Szerző

Nyomás alatt Merkel

Egy nappal azután, hogy Joachim Gauck német elnök bejelentette, nem kíván államfő maradni mandátuma 2017 márciusában esedékes lejárta után, megkezdődött a kiútkeresés a német belpolitikában. A Bild napilap keddi számában azt írta, hogy a szociáldemokraták egyelőre kivárnak és nem kívánnak jelölni senkit a tisztségre, amíg Angela Merkel nem terjeszti elő javaslatát.

Az SPD ennek alapján dönti el, lehetséges-e egy pártok felett álló személyiség államfőnek való megtétele. Ugyanakkor sem Sigmar Gabriel pártelnök, sem a kancellár nincs könnyű helyzetben. Mindkettőjüket ugyanis komoly nyomás alá helyezik saját pártjukon belül, hogy e tömörülésekhez köthető személyeket jelöljenek államfőnek. Az SPD balszárnya például azt szeretné, ha baloldali személy lenne az ország legfőbb közjogi méltósága.

A jelöltkeresés egyelőre rendkívül korai stádiumban van, hiszen Gauck utódát csak 2017 februárjában kell megválasztani. Ezt követően pedig megkezdődik a parlamenti választási kampány, a voksolást 2017 szeptemberében rendezik meg. Ezért minden esetleges előzetes megállapodás egyfajta jelzés lehet arra, folytatódhat-e az országban a nagykoalíció.

A Spiegel elemzésében arra a következtetésre jut, nem baj az, ha párthoz köthető személyiséget jelölnek államfőnek, mert az elnök pártok felettisége csak azután kezdődik meg, hogy beköltözik a Bellevue kastélyba. „Rossz elnök volt például Theodor Heuss vagy Roman Herzog?” – teszi fel a kérdést a lap.

Szerző

Válaszol: Ligeti Miklós Transparency International Magyarország jogi igazgató

Publikálás dátuma
2016.06.08. 07:30

A jövőben minden állami költést el lehet titkolni?

Ez a szabályozás szándéka, de el kell keserítenem a kormányt, nem fog nekik sikerülni, bár tény, hogy az állami energiacégek a jövőben jóformán bármely adatot - akár évtizedeken át - önkényesen visszatarthatnak.

Szerző