Lepkeper - Másfél milliárd marad a kokadi gazda zsebében

Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték - állapította meg a Debreceni Ítélőtábla, helyben hagyva ezzel a Debreceni Törvényszék 2014 novemberében hozott első fokú ítéletét - közölte a pénteki jogerős ítélet kihirdetése után Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője.

Az ügy előzményeként a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.

A bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.

A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.

A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. A perben az összehasonlítási alap is hiányzott: a Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt az adott terület, a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat - rögzítette a bíróság már az első fokú tárgyaláson.

Az első fokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény nevesíti ugyan a lápot mint védett területet, de azt, hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon fekszenek, nem lehet tudni.

Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan "bizonyító erejű" fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.

A kokadi gazda egyébként - mint azt a bíróság szintén megállapította -, jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.

A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2015 márciusában felfüggesztette az eljárást, mert a perköltség viselésének szabályait, miszerint: "Ha a perköltség megfizetésére az államot kötelezték, (.) az ellenfél javára megítélt perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bíróság gazdasági hivatal fizeti meg a jogosultnak" - alkotmánysértőnek találta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Alkotmánybíróság 2016 májusában közzétette álláspontját: a perköltség viselésének szabályai nem alkotmánysértők, vagyis a 381 ezer forint fellebbezési költség a Debreceni Törvényszéket, az egymillió 140 ezer forint fellebbezési illeték pedig az államot terheli.

A Debreceni Ítélőtábla mindezek után hozta meg érdemi döntését: az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat jogerős.

Szerző

Cáfolja Navracsics a kormányt - Brüsszel nem zsarolja Magyarországot

Publikálás dátuma
2016.06.03. 15:50
Fotó: Vajda József
Navracsics Tibor cáfolta a Klubrádiónak adott interjújában, hogy az Európai Bizottság bármely ügyben is zsarolná Magyarországot. Az uniós biztos szerint nem felel meg a valóságnak az a magyar kormányzati kommunikáció, amely szerint az Európai Bizottság kötelező kvótákat szabna meg Magyarországnak vagy más tagállamoknak a menekültek és az illegális bevándorlók ügyében - ennél fogva nem is értelmezhetőek a referendumot előkészítő plakátkampány Brüsszelnek címzett üzenetei.

Navracsics Tibor az interjúban elmondta: ugyanúgy részt vett a döntés meghozatalában - formális szavazásra nem került sor -, de önmagában az egész konstrukciót azért nem kérdőjelezte meg, mert maga ez a csomag, ami még csak javaslat, és amit az EP és a Tanács is tárgyalni fog, és ők hoznak döntést róla, egy jövőbeni hipotetikus helyzetre vonatkozik. Ha a legálisan menedéket kérők vagy menekült státusztért folyamodók egyetlen országban jelentős mértékben meghaladják a szokásos mértéket, ekkor segíthet a többi tagállam ennek a túlterhelt országnak.

Ugyanakkor hangsúlyozta: itt nem illegális bevándorlásról van szó, hiszen eleve a külső határ megerősítése is fontos eleme ennek a csomagnak, és a menekült státuszért folyamodók és a menekült státuszt megkapókról van szó. Álláspontja szerint ez egy abszolút vállalható megoldás, hiszen nem egy mostani helyzet, hanem egy jövőbeni menekültügyi eljárás szabályozásáról van szó, amelyet a magyar kormány visszautasít.

Az unós biztos sajnálattal állapítja meg, hogy nagyon halk szavúak és mintha elenyésző kisebbségben lennének a magyarországi politikai színpadon azok a szereplők, akik – hozzá hasonlóan – nem csak jelszavakban, kijelentéseikkel, hanem érdemben, tevőlegesen is elkötelezettek a szoros európai politikai-gazdasági-pénzügyi integráció mellett.

Kijelentette: Magyarországnak életbevágó, stratégiai érdeke, hogy benn maradjon az Unióban, egyáltalán az, hogy az Unió tovább éljen és fejlődjön, ugyanakkor tény, hogy ezt Magyarországon sokan nem értik meg és nem is értenek ezzel egyet.

Szerző

MSZP: négymillió embert sújt a "cserbenhagyás költségvetése"

Az MSZP elnök-frakcióvezetője a gazdaság lassulását bírálta pénteki sajtótájékoztatóján, ahol azt is kijelentette: nem jut elég forrás oda, ahol valóban szükség van rá.

Tóbiás József úgy fogalmazott: miközben Orbán Viktor és barátai cégei 35-40 százalékos profitrátával dolgoznak, ugyanekkora százalékkal csökken a közszféra fejlesztéseinek, továbbá a kórházak, iskolák és szociális intézmények beruházásainak intenzitása. Szerinte a "cserbenhagyás költségvetése" négymillió embernek nem ad esélyt a változásra.

A kormány csak a saját kiváltságosainak támogatásával foglalkozik - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányfő családja 1,3 milliárd forint osztalékot vett ki cégeiből. A pártelnök a tájékoztatón a gazdaság romló teljesítményét "a Fidesz romlott gazdaságpolitikájának" tulajdonította.

Sajtóhírekre és azok cáfolatára utalva azt mondta: szükség lenne gazdasági válságtanácskozásra, mert az első negyedéves növekedés csak a görögéhez hasonlítható, és a lassulás veszélyezteti a munkahelyeket és a fizetések növekedését. Tóbiás József szerint a kormányzati irányváltás abban áll, hogy Orbán Viktor "lecserélte" Simicska Lajost Mészáros Lőrincre és Matolcsy Györgyre. Szóvá tette, hogy utóbbi nem számol el az alapítványi pénzekkel, és úgy viselkedik, mintha a közpénz a sajátja lenne.

Az MSZP elnökét megkérdezték a Jobbik közvetlen államfőválasztásra vonatkozó javaslatáról. Azt felelte: 1990 óta szeretnék, ha a társadalomnak lenne beleszólásra abba, hogy ki legyen a köztársasági elnök. Arra, hogy támogatják-e az indítványt, azt mondta: "1990-ben még nem hallottam ilyen pártot, hogy Jobbik, (.) örülök annak, hogyha a Jobbik támogatja a Magyar Szocialista Pártnak ezirányú politikáját".

Kérdezték arról is, nem érzi-e az MSZP szervezeti kudarcának, hogy nem gyűlt össze a kellő számú aláírás a Kész Zoltán által kezdeményezett népszavazáshoz. Tóbiás József közölte: példátlan sikernek tartja mindazt, ami történt, és gratulál Kész Zoltánnak, mert Magyarországon 26 év után egy független országgyűlési képviselő kezdeményezésére - amelyet az MSZP támogatott - 190 ezer aláírás gyűlt össze.

Szerző