Előfizetés

Lázár tévedésekbe menekült

Publikálás dátuma
2016.06.02. 22:07
FOTÓ: Tóth Gergő
Noha tavaly szeptemberben épp a folyamatos kapcsolattartás hiányát kifogásolta, most erre hivatkozva utasította vissza a német Bild állításait a kancelláriaminiszter, kiemelve: Orbán Viktor kormányfő nem verte át a német és az osztrák kancellárt. Noha Lázár János állította: félóránként egyeztettek a felek, s a menekültek létszáma folyamatosan változott pár százról végül háromezerre a Keleti pályaudvarnál, az idők folyamán ő maga is rendre más számokkal állt elő, mint csütörtökön.  A szokásos, heti egyszemélyes performansz 52. állomásán az iskolarendszer totális államosítása és a földárverésekből befolyó összegek, egyelőre törvényellenes elköltése ügyében is több kérdésünk maradt, mint eredetileg volt.

A Keleti pályaudvarnál az első napokban száz, aztán nyolcszáz, aztán kilencszáz, aztán ezer, végül, a legkritikusabb pillanatban háromezer ember volt - mondta Lázár János lapunk kérdésére, hogy ha valóban ő "vezényelte le első vonalból" Pintér Sándor belügyminiszterrel a Keleti pályaudvar ügyében a rendteremtést tavaly szeptemberben, akkor biztosan tud pontos számot mondani arról, hányan is voltak az osztrákokhoz átterelt menedékkérők. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, természetesen tud ilyen számot, majd hosszas okfejtésbe bocsátkozott arról, hogy "ne tévedjünk", nem a magyarok, hanem Angela Merkel német kancellár tehet arról, hogy tömegesen indultak meg a Budapesten erőszakossá vált menekültek Németország felé, ahogyan arról is, hogy már korábban megtagadták az együttműködést a magyar hatóságokkal.

Arról ugyan Lázár mára mintha elfeledkezne, hogy a Keletinél hetek óta üzemelt a "sátortábor", mire Merkel augusztus utolsó napjaiban a máig megkérdőjelezett, s megkérőjelezhető nyilatkozatát tette a szír menedékkérők mindenek feletti befogadásáról. A Budapesten rostokolók már korábban is tovább indultak volna, ám a magyar hatóságok semmiféle eligazítással nem szolgáltak számukra, így a helyzet valóban napról napra éleződött úgy a Keletiben, mint Röszkénél. Szeptember első napjaiban nemcsak a pályaudvar lezárása, megnyitása, a vonatok elindítása, majd leállítása körüli huzavona, de a valóban kaotikus európai kommunikáció - beleértve a magyar kabinet állásfoglalásait - is felkorbácsolta az indulatokat. Mindez önmagában persze nem lehet magyarázat semmiféle agresszivitásra, ám a menekültek kétszeri kitörési kísérletére, valamint egy csoport gyalogos útnak indulására válaszul az Orbán-kormány végül, szeptember 3-án éjjel, az operatív tanács ülését követően úgy döntött: autóbusszal és vonattal a határra szállítja a menedékkérőket, hogy ott az osztrák kormány döntse el, beengedik-e őket az előzetes, magyarországi regisztráció nélkül is.

Nyár végi „csendélet” a Keletinél – a menekültek ezután indultak meg Ausztria és Németország felé FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Nyár végi „csendélet” a Keletinél – a menekültek ezután indultak meg Ausztria és Németország felé FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A Bild szerint mindez úgy történt, hogy Orbán Viktor előzetesen tudatosan félretájékoztatta az osztrák és a német államapparátust. A német lap összeállításában azt írta, Németországban néhány ezer menekülttel számoltak, osztrák kormányzati körök megítélése szerint pedig a magyar miniszterelnök tudatosan igyekezett a valósnál kisebbnek beállítani a menekültek számát. A csaknem ezerből, melyről Orbán állítólag tájékoztatta osztrák kollégáját, végül 20 ezer lett, ennyien érkeztek Németországba a Magyarország nyugati határa felé elindult menekültek beengedéséről hozott döntés után - állította a Bild. Tavaly augusztus 31-én Günter Krings belügyminisztériumi államtitkár Trócsányi László magyar igazságügyi miniszterrel tárgyalt.

A lap szerint arról már megállapodtak, hogy Németország "a legnagyobb csendben" átvesz Magyarországtól több száz menekültet, mert a Keletinél tűrhetetlen állapotok alakultak ki. Trócsányi azonban félrevonta az államtitkárt, és egy üres teremben közölte vele, hogy "a szám nagyobb lett", és azt javasolta, hogy Németország fogadja be a pályaudvarnál tartózkodó összes menekültet. Az államtitkár ezt elutasította - írta a Bild, amely szerint ez volt az utolsó alkalom, amikor a német kormány védekezett a kontrollvesztés ellen, de Orbán Viktor elhatározta, hogy "kész helyzetet teremt". Így történhetett, hogy az autópályán Ausztria felé gyaloglók létszámát közölve a magyar kormányfő - a Bild szerint - elfelejtette hozzátenni Wermer Faymann osztrák kancellárnak, hogy még további ezreket busszal szállítanak a határig.

"A magyar kormányfő a mindenkori német és osztrák kancellár szövetségese, fel sem merülhet, hogy fals információkat adnának egymásnak" - utasította vissza többször is, nagyon határozottan Lázár a Bild állításait. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Faymann osztrák és Merkel német kancellárral Orbán többször egyeztetett, "folyamatos volt a kapcsolattartás", ráadásul már csak azért is nevetséges a Bild vádja, mert "egész Európa tudta, mi zajlik a magyar határon". Kijelentette: a Keleti pályaudvarhoz a bevándorlók egy jó része Merkel felhívása után érkezett, a Magyarországra tartók egyértelműen erre hivatkozva közelítették meg a határt, "a felhívás volt súlyos hiba".

Ezzel szemben tény: tavaly szeptember 3-án maga Lázár még arról beszélt, hogy nem tudnak egyeztetni az osztrák kancellárral az ügyben, s várakozni kényszerülnek az osztrák válaszra, holott "a Keleti előtt több százan torlódtak fel, miközben 1200 menekült vándorol az M1-esen jelen pillanatban, a Komárom-Esztergom vasútvonalon a síneken és a sínek mentén pedig 300-an mennek." Akkor Lázár még egy olyan, néhány nappal korábbi német "próbálkozásról" is beszámolt, mely szerint egy belügyi államtitkár a magyar berlini nagykövetnek 250-300 menekült "fű alatti" átvételére tett ajánlatot, de ezt a kabinet visszautasította, s ezzel megakadtak a diplomáciai tárgyalások. Lázár tavaly arról is beszélt, hogy Orbán az ominózus szeptemberi délutánon és az este folyamán többször is "megkísérelte telefonon elérni Werner Faymannt, aki végül azt közölte, hogy szombat reggel 9-kor tud vele egyeztetni". Ezzel szemben csütörtökön a kancelláriaminiszter kérdésünkre már azt mondta, "persze, félóránként egyeztettünk a szövetségeseinkkel", sőt, szerinte nemcsak Pintér Sándor volt folyamatosan "dróton" osztrák kollégájával, de külön munkacsoport, sőt, "belügyi összekötő" is működött ezekben az órákban a krízis enyhítésére.

Egyébként Lázár akkori, kormányinfós közlése szerint 400-450 ezer menekültből csak 177 ezret sikerült regisztrálni, s a Keletinél kialakult botrányos helyzet után becsléseink sem lehettek arról, hogy végül hányan érték el a határt. Most Lázár többszöri visszakérdezésre arról kezdett szónoklatot: az egyik pillanatban még néhány száz, később pedig ezer, kétezer ember lehetett a Keletinél, míg végül, a legkritikusabb pillanatban már mintegy háromezren voltak. Mindez némiképp ellentmond annak, hogy szeptemberben maga Lázár többször elmondta: "a Keletinél 3000-3500 ember gyűlt össze", tavaly decemberben pedig már azt közölte, mintegy "négyezer fiatal bevándorló tagadta meg, hogy a hatóságok azonosíthassák őket".

Mindezek ellenére Lázár nem a saját, hanem a német kormány kommunikációját hibáztatja mindenért, és csütörtökön is kijelentette: vissza kell utasítani a vádat, hogy Magyarország bűnbak lenne. "A kormányfő mindig a valóságnak megfelelően, korrekt formában a veszélyekre felhíva a figyelmet tájékoztatta a német és az osztrák kancellárt is (...) Nem a magyar tájékoztatás volt a téves, hanem a fölhívás volt szerintem súlyos hiba". Lázár szerint szerecsenmosdatás folyik most Németországban a Berlin által meghozott rossz döntés után, így most Magyarországra kenik a felelősséget a most már látható káros következmények miatt. Mindeközben Angela Merkel a Bunténak adott interjújában a napokban is jó döntésnek nevezte a menekültek befogadását, s a magyarországi humanitárius vészhelyzetre hivatkozott.

A magyar kormány álláspontja azonban ezzel továbbra is gyökeresen ellentétes szövetségeseiével, hiszen például csütörtökön is az illegális bevándorlás elleni küzdelemről és terrorfenyegetettségről beszélt hosszasan Lázár, és nemcsak a műszaki határzár - amelyet nem hosszabbítanak meg a román-magyar határ irányába - megerősítését, de újabb idevágó szabályokat is bejelentett a miniszter. Ismét hangsúlyozta, bezárnak a magyarországi menekülttáborok, Debrecen, Bicske, Nagyfa esetében ez már megtörtént, és nincs tervben, hogy Ásotthalmon tranzitzóna nyílna, ellentétben az ezt felvető nyilatkozatokkal. A kancelláriaminiszter ezúttal is kifejtette, hogy az illegális bevándorlók "többször erőszakosan lépnek föl", mint például a kiskunhalasi táborban, ahol 300-an határozott követelésekkel álltak elő, kifogásolták zárt őrizetüket és "az erőszaktól sem riadtak vissza". A Miniszterelnökség vezetője arról beszélt, hogy a bevándorlóknak be kell tartaniuk az itteni törvényeket, mert a kormány minden erőszakos cselekménnyel szemben határozottan fog fellépni. Miután egyértelművé tette azt is, hogy minden Magyarországra érkező menedékkérőt Görögországba fognak irányítani, hiszen szerintük ott léptek az Európai Unió területére, s hazánk nem is lehet beléptető ország, Lázár hosszas okfejtésbe kezdett arról is, hogy milyen aktuális a kvótaellenes népszavazás.

Mintegy mellékesen

- A Paks II.-t érintő elvi döntések júliusban, határozati formában szeptemberben lesznek készen - prognosztizálta Lázár, aki szerint Brüsszel felvázolta azokat a lehetőségeket, amelyek révén elhárul az akadály az orosz hitelből megépítendő új atomerőműblokkok megépítése elől. Ha lesz versenyjogi jóváhagyás az idén, akkor jöhet az orosz hitel lehívása, ez jelenti majd az építkezés megkezdését.

- A kormány nem kommentálhatja a jegybank döntéseit - magyarázkodott Lázár a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai, legalábbis kétes pénzszórásait érintő kérdésre. "Ha a feladatnak megfelelő forrásfelhasználás van, akkor minden rendben" - mondta annak kapcsán, hogy az MNB forrásainak egy részével tőzsdézik.

- "Az Európai Bizottság és a kormány lezárta az aszfaltügyet" - így a kancelláriaminiszter. Az EB 450 milliárd forint útépítési beruházást kifogásolt, ám Lázár hangsúlyozta, a 140 milliárdos büntetés helyett 48 milliárdos korrekcióval ússzuk meg, és az összeg később felhasználható. 370 milliárd EU-s forrás hamarosan fel is szabadul - jelentette be.

- A 168 Óra által megszerzett quaestoros nyomozati jegyzőkönyvekről, s hogy Tarsoly Csabáék arról sms-eztek, hogy a politikai kapcsolataikban bíznak, sőt, Tarsoly egyenesen Orbánt nevezte meg barátjaként, Lázár azt mondta: "A Quaestor-vezetők példájából látható, hogy a vezetők politikai segítséget vártak, de rendőrséget, ügyészt és előzetes letartóztatást kaptak."

Tarlós nélkül is maratoni lesz

Isztambulban van a főpolgármester, így nem is lehet ott a holnapi kormányülésen - hívta fel a miniszter figyelmét a Népszabadság újságírója, sőt, azt is hozzátette, hogy ez az információ köztudomású. A "köztudomásúból kimaradtam" - mondta erre Lázár, megjegyezve, hogy ebben az esetben a fővárosi közlekedésügyi kérdésekről az eredeti terveikkel ellentétben nem lesz szó a mai kormányülésen, megvárják vele Tarlós Istvánt. Néhány perccel korábban Lázár még büszkén jelentette be, a pénteki kormányülésen részt vesz Tarlós is, így, szó lesz a nagy budapesti közlekedési beruházásokról, az elővárosi tömegközlekedés állami átvételéről az Operaház felújításáról, és Országos Széchényi Könyvtár áthelyezéséről is. A kabinet mai, egész napos, maratoni tárgyalásán döntenek az egészségügyi béremelésről, a budapesti egészségügyi programról, avagy a szuperkórház-ügyről, valamint Lázár reményei szerint a bürokráciacsökkentés keretein belül tervezett intézménybezárásokról is.

Duplán szívnak az önkormányzatok?

"A közoktatás állami feladat Magyarországon. 2012-ig a magyar állam ezt a kötelező feladatát úgy látta el, hogy a közoktatás megszervezésére bevonta az önkormányzatokat" - közölte Lázár, egyértelművé téve: a kormány döntése végleges az iskolarendszer totális államosítása ügyében. A tárcavezető szerint az önkormányzati iskolafenntartás csődöt mondott, az a rendszer nem fenntartható. "Lássuk világosan: az állam döntése végérvényes, megváltoztathatatlan, még ha sok önkormányzat jól látta is el a rábízott feladatot" - fogalmazott, hozzátéve: a feladatot tehát leveszi az önkormányzatok válláról az állam, így viszont kevesebb forrást is juttat nekik, ami szerinte természetes. Lázár ugyanakkor arról is beszélt, noha e feladat nélkül mintegy 55 milliárd forinttal kevesebb juttatást kaphatnak az önkormányzatok, a kabinet szerinte olyan döntést nem hozott, amely szerint a településeknek és kerületeknek saját bevételeikből, újabb hozzájárulást kellene adniuk az iskolafenntartáshoz. Kérdésünkre, hogy a költségvetéshez benyújtott javaslat értelmében márpedig mintegy 50 milliárd forintos bevételt vár az állam az önkormányzatoktól "szociális hozzájárulás" címén, Lázár megint csak nem adott érthető választ, hiszen arról kezdett értekezni, hogy az önkormányzati rendszer maga egy fejezet a központi költségvetésben.

Nagy átverés a földvárverés?

Volt olyan javaslat, hogy az egész adósságcsökkentésre menjen - mondta a földárverésekből befolyt összegek jövőjét firtató kérdésünket a kancelláriaminiszter. Ehhez törvénymódosításra lesz szükség, ismerte el Lázár, miután korábban bejelentette, hétfőn döntött a kormány arról, hogy mi legyen a földárverésekből származó bevételek sorsa. Lázár szerint a gazdaság élénkítésére a bevételt ipari parkok létesítésére használnák fel a befolyt összeget, s miután eddig 180 ezer hektárt vett meg tízezer gazdálkodó, akik összesen 240 milliárd forintot fognak befizetni a költségvetésbe vételárként. Július 31-ig lezárul a földárverés utolsó, harmadik köre, ekkor hirdetik meg az utolsó privatizálandó földeket - közölte a miniszter, aki az ipari parkok létrehozását nem feltétlenül tartja törvényellenesnek, ám szükség esetén a vonatkozó jogszabályok módosítását fogják kezdeményezni.

Az MSZP szerint azonban a bejelentés azt jelenti: Orbán Viktor kormánya az állami földmutyival erkölcstelenül szerzett pénzt most törvénytelenül akarja elkölteni. Gőgös Zoltán alelnök és Beke Károly elnökségi tag azt közölték: ez a döntés nemcsak törvénysértő, de ellentmond az Alkotmánybíróság döntésének is, melynek értelmében ezeket a bevételeket csak a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek megfelelően lehet felhasználni.

Hadházy lesz Schiffer utóda? - A politikus felesége dönt

Publikálás dátuma
2016.06.02. 21:45

Schiffer András utódlásáról elhúzódó belső demokratikus folyamatban születik majd döntés - jelentette ki Hadházy Ákos csütörtöki Korrupcióinfóján. 

Az LMP szakszóvivőjét arról kérdezték, ő váltja-e a leköszönő társelnököt. Schiffer parlamenti széke is megüresedik, erről Hadházy azt mondta: feleségével is meg kellene beszélnie. (A szóvivő 2014-ben szerepelt az országos listán, így parlamenti képviselő lehet.) 

Az LMP politikusa ezúttal a XXI. századi közoktatás nevű projektre hívta fel a figyelmet, amelynek részleteit közérdekű adatigényléssel szerezte meg. Kiemelte, az Educatio Nonprofit Kft. a 6,9 milliárd forintos projektből 2 milliárdot kapott. Ebből 200 milliót költöttek projekt menedzsmentre, a szakmai megvalósításra 677 millió forint jutott, a fennmaradó több mint 1 milliárd forint pedig olyan cégekhez "ömlött", amelyek abban az Öveges programban is részt vettek, ahol különösen nagy értékű , bűnszervezetben elkövetett csalás miatt folyik a nyomozás - fejtette ki Hadházy, megjegyezve: a napokban azt a tájékoztatást kapta, hogy az adóhatóság különleges ügyek irodája vizsgálja tovább azt a programot. A szakszóvivő az irodabérlés mellett több korrupciógyanús kifizetést is felsorolt, köztük azt, hogy az Educatio a honlapján gyűjtötte az oktatási ötleteket, úgynevezett "jó gyakorlatok" formájában, amelyeket egy egyszemélyes magáncég egyenként 126 ezer forintért, összesen 29 millió forintért, vagyis hat évnyi tanári fizetésért bírált el.

Csalással épült a felcsúti kisvasút - Feljelent Brüsszelnél a PM

Publikálás dátuma
2016.06.02. 20:36
Forrás: Orbán Viktor/Facebook
Az OLAF-hoz, illetve az Európai Bizottság regionális főigazgatóságához fordult a kihasználatlan felcsúti kisvasút ügyében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A párt szerint sem az uniós, sem a magyar adófizetők érdekét nem szolgálja, hogy Orbán Viktor hobbiprojektjére a kormány hamis ígéretekkel uniós támogatást szerzett: Magyarországon a közösségi közlekedésben égető szükség lenne azokra a forrásokra, amelyeket ehelyett a miniszterelnök értelmetlen szórakoztatására költünk - írja a párt honlapján Jávor Benedek. 

Még mindig csupán átlagosan napi 40-50 utas használja a 600 milliós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasutat, a létesítmény bántóan kihasználatlan. Az Orbán-kormány hamis ígéretekkel szerzett pénzt az Orbán Viktor stadionja és fociakadémiája mellett zakatoló játékvasúthoz: napi 2500-7000 utast ígértek (aminek a realitásáról mindent elárul, hogy például a budapesti Déli pályaudvar napi utasforgalma alig éri el a napi 10 ezret, és a Budapesti Gyermekvasúton is csak átlagosan másfél ezer ember utazik naponta.)

A PM már előzetesen is felhívta az uniós hatóságok figyelmét a beruházás megalapozatlan voltára. Most újabb beadvánnyal fordultunk az EU csalás elleni hivatalához, illetve a támogatásokat kezelő regionális főigazgatósághoz, felhívva a figyelmet: sem az uniós, sem a magyar adófizetők érdekét nem szolgálja, hogy Orbán Viktor hobbiprojektje a valósággal köszönő viszonyban sem lévő adatok bediktálása után európai uniós forrásból valósulhatott meg. A felcsúti kisvasútnak máris méltó helye van a legértelmetlenebb uniós projektek panteonjában, miközben a kormány a folytatásra készül, szintén az EU pénzén. Magyarországon bőven van lehetőség a közösségi közlekedés értelmes fejlesztésére, amint azt bárki, aki használja, pontosan tudja. A kormányfő, illetve a kormány tagjai nyilvánvalóan nem tartoznak közéjük. Annyira pedig az EU-sem gazdag, hogy a közérdeket szolgáló fejlesztések helyett felelőtlen kelet-európai politikusok kedvteléseire szórja a pénzt.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 2.
Jávor Benedek
a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője