Előfizetés

Trumpot támogatja a kis vezér

Komoly helyről kapott támogatást a republikánusok elnökjelöltje, Donald Trump. „Nem igaz az hogy durva és őrült, ahogy ezt sokszor megállapítják róla. Bölcs politikus és előrelátó elnökjelölt” – szerepelt az észak-koreai DPRK Today honlapján.

A sztálinista rezsim szócsövének számító oldal egyenesen arra a következtetésre jut, hogy Trump a jó választás a november 8-án. Hillary Clintont viszont keményfejű politikusnak nevezik, aki Phenjant „az iránihoz hasonló módszerekkel atomprogramjának feladására kényszerítené”.

Észak-Korea tetszését Trumpnak különösképpen az a javaslata nyerte el, amely szerint ki akarná vonni az amerikai csapatokat Dél-Koreából. Ez a portál szerint jó kezdet a két ország újraegyesítése felé vezető úton. Az amerikai elnökjelölt azt is kifogásolta, hogy Szöul csak „aprópénzt” fizet a biztonságát szavatoló, 28 ezer katonát számláló amerikai csapatok állomásoztatásáért.

Dél-Korea jelenleg a költségek negyven százalékát fedezi. Phenjan az amerikai csapatok kivonásának feltételével kezdene béketárgyalásokat Szöullal. A két ország közötti 1950-1953 közötti háborút csak tűzszünet zárta le, békemegállapodás nem.

Meglett az egyiptomi gép fekete doboza?

Elképzelhető, hogy végre rábukkannak a szerencsétlenül járt egyiptomi utasszállító fekete dobozaira. Az egyiptomi polgári légiforgalmi minisztérium tegnap közleményben jelentette be, hogy a Földközi-tengeren folyó kutatásban részt vevő egyik francia hajó jeleket fogott, amelyeket feltehetően az Airbus A320-as valamelyik fekete doboza bocsát ki.

Az EgyptAir légitársaság Párizsból Kairóba indult járata május 19-én zuhant le, váratlanul eltűnt a radarképernyőről, nem sokkal azután, hogy belépett az egyiptomi légtérbe. A repülőn 66 ember tartózkodott, senki nem élte túl a katasztrófát.

Noha néhány kisebb roncsdarabot, csomagokat és emberi maradványokat már felfedeztek, magát a géptörzset még nem találták meg. A francia haditengerészet hajója, a Laplace kedden érkezett meg a térségbe, ahol a kutatásokat folytatják. Hamarosan egy mélytengeri kutatóhajó is megérkezik, és csatlakozik a kereséshez. Nemrégiben jelentették be, hogy a katasztrófa napján mégiscsak érkezett segélyjelzés a gépről, amelyet öt különböző műhold is fogott. A kutatást időközben egy öt kilométer átmérőjű térségre szűkítették le.

A fekete dobozok megtalálása kulcsfontosságú lenne, hiszen egyelőre nem tudni, mi okozta az A320-as tragédiáját. Az egyiptomi hatóságok kezdetben inkább terrorizmusra gyanakodtak, de azt sem zárják ki, hogy műszaki hiba miatt zuhant le az MS804-es járat. Több hibajelzés is érkezett, füst volt a mosdóban, a pilótafülke szélvédője túlmelegedhetett. A fekete dobozok elemei legalább egy hónapig kitartanak, addig sugározzák a jeleket, de még egy hónap elteltével is lehet esély a megtalálásukra.

Emelés helyet átverés a kiskeresetűeknek?

Publikálás dátuma
2016.06.02. 07:09
Illusztráció/Thinkstock
Mindössze ötszázalékos minimálbér-emelésre lehet számítani jövő évben, hiszen a kormány által benyújtott költségvetés lényegében nem enged ennek nagyobb teret - állapította meg a Policy Agenda, amely a környező országokhoz képest is romló magyar bérhelyzetről készített elemzést.

A 2008-as gazdasági válság óta hazánkban a minimálbér bruttó értéke 59 százalékkal emelkedett, és ezzel a V-4 országok, valamint Bulgária, Románia, Szlovénia, Horvátország között negyedikek lettünk. Rosszabb azonban a helyzet, ha a legkisebb keresetűek nettó bérét, tehát a valós, az érintettekhez eljutó jövedelmet vesszük alapul. Az egykulcsos adórendszer hatására a nettó növekmény ebben a körben már csak 31 százalék, ennél kisebb emelés - 26 százalékos - pedig csak Csehországban volt 2008 óta. Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában 85 és 90 százalék közötti mértékben nőttek a nettó minimálbérek. Ha pedig a nettó reálnövekedést, azaz az inflációval korrigált nettó minimálbér-emelést vetik össze, megállapítható: a vizsgált országok közül a gazdasági válság óta nálunk volt egyedül 10 százalék alatt a növekedés. De a magyar minimálbér összege, főként euróba átszámolva tűnhet nevetségesnek a környező országok, s főként más európai uniós tagállamok között; ebben az összehasonlításban Romániában 60 százalékkal emelkedett az elmúlt 8 év alatt, nálunk azonban csupán 7 százalékkal, ami azt jelenti, hogy míg 2008-ban a magyar nettó minimálbér több, mint kétszerese volt a romániainak (2,05), most nem éri el annak az 1,4-szeresét (1,37).

Mindezt azonban a kormány aligha igyekszik orvosolni, hiszen a parlamentnek benyújtott költségvetési és az adótörvények megszabták a jövő évi bértárgyalások kereteit is. A büdzsé indoklása szerint a kormány 2017-ben a nettó bérek 5,1 százalékos növekedésével számol, s miután az adórendszerben jelentős változás nem lesz, várhatóan ez a növekmény megoszlik a különböző bérkategóriák között. Azaz nem várható egy 5-6 százaléknál magasabb nettó minimálbér-növekedés - állapította meg a Policy Agenda. Noha a szakszervezetek elvi célja, hogy a kormányciklus végére a nettó minimálbér legyen egyenlő a létminimum összegével, kérdéses, hogy ebből bármi is megvalósul.