Előfizetés

Polt Péter újra várja Orbán Viktort

B.I.M.
Publikálás dátuma
2016.05.30. 21:08
Nem csak futballmeccsekre járnak együtt szívesen: Orbán Viktor és Polt Péter hamarosan ismét együtt lehet az Igazságügyi Palotáb
Nemcsak Matolcsy György - súlyos korrupciós botrányban érintett - jegybankelnökkel találkozik szívesen Polt Péter, de ismét vendégül látja egy másik hatalmi ág, a végrehajtó hatalom vezetőjét is az Igazságügyi Palotában. Értesüléseink szerint ugyanis Orbán Viktor kormányfő újfent felszólal az ügyészség napja alakalmából, miután 2012-en épp ezen az eseményen mondta ki: a vádhatóság és a kabinet közötti kapcsolatot korábban jellemző, "kényszeredett távolságtartó magatartás ideje lezárult". Hogy mennyire, azt ügyek sora bizonyíthatja, melyek közül csak a legutóbbiakra hivatkozva követeli Polt azonnali távozását az MSZP.

Idén, június 10-én ismét Orbán Viktor köszönti az ügyészeket az Igazságügyi Palotában. Az Ügyészség Napja alkalmából a kormányfő már nem is először látogat meg egy, elvileg független hatalmi ághoz tartozó, ám kormány alá rendelt szervezetet, hiszen az egykor fideszes képviselő-jelöltként ismertté vált Polt Péter vezette vádhatóság bármikor tárt karokkal látja. Amikor ugyanakkor legutóbb Orbán tiszteltét tette a Legfőbb Ügyészségen, azt állította: "Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás". A miniszterelnök 2012. június 10-én is az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen szólalt fel, azt állítva: "elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhattak, amikor bárki úgy készülhetett egy bűncselekmény elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja, és azok az idők is elmúltak, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba".

Akkor Orbán azt is mondta: Magyarország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, "magánhadseregek grasszáltak az országban", voltak olyan helyek, ahová a törvény ereje nem vagy csak korlátozottan ért el, a politikai osztály egy része pedig úgy érezte, hogy a törvények felett áll. Ezek a folyamatok kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét - mondta, kiemelve, hogy a biztonság szavatolásának helyreállításában elsőrendű szövetségese a kormányzatnak az ügyészség. Akkor, az ünnepségen való jelenlétével összefüggésben Orbán kitért is arra, hogy azért tudott különösebb mérlegelés nélkül eleget tenni a meghívásnak, mert az új alaptörvény egyértelművé teszi az ügyészség helyzetét, viszonyát a kormányhoz és a parlamenthez, így az ügyészség és a kabinet közötti kapcsolatot korábban jellemző "kényszeredett" távolságtartó magatartás ideje lezárult.

Valóban nem tart távolságot a Polt vezette Legfőbb Ügyészség a kabinettől, hiszen nemcsak személyi és családi összefüggések, de számos eljárási kérdés felmerült már a szervezettel szemben. Mindezek miatt tegnap is a legfőbb ügyész lemondását szorgalmazta a vádhatóság iránt meggyengült közbizalomra hivatkozva az MSZP országgyűlési képviselője. Szakács László a Legfőbb Ügyészség székháza előtt tegnap azon véleményének adott hangot, hogy minden jogászi értékkel, morállal szembe megy az, amit Polt művel. Szerinte amíg nem rendezik megnyugtatóan a Quaestor- és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak ügyeit, addig nem lehet helyreállítani a közbizalmat az ügyészség iránt. Hozzátette: a helyzetet úgy lehet megoldani, hogyha Polt lemond, átadja helyét másnak, és hagyja, hogy ezeket az ügyeket megfelelően kivizsgálják. Szakács firtatta, várható-e addig megnyugtató büntetőeljárás, amíg nem hallgatják meg Tarsoly Csabának, a Quaestor vezetőjének személyi titkárát, aki Polt lányának élettársa. Feltette azt a kérdést is, lesz-e pártatlan vizsgálat az MNB alapítványainál addig, amíg a legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna három alapítvány felügyelőbizottságának is tagja. Szakács azt mondta, a büntetőeljárási szabályok szerint ha a vádhatóság szereplője érintett egy bűnügyben, akkor azt a szervezetet ki kell zárni az eljárásból. Hozzátette: a legfőbb ügyészséggel ezt nem lehet megtenni, ezért a legfőbb ügyésznek távoznia kell.

Az MSZP továbbra is szorgalmazza a legfőbb ügyész lemondását – ezúttal Szakács László beszélt erről FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az MSZP továbbra is szorgalmazza a legfőbb ügyész lemondását – ezúttal Szakács László beszélt erről FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

"Törvényesen végzem a dolgom, nincs olyan törvényi feltétel, ami a távozásomat indokolná, így nincs okom lemondani" - mondta azonban nemrég a legfőbb ügyész a Népszabadságnak adott interjúban. Polt hozzátette azt is, szerinte az ügyészségen nem egy emberen múlik, hogy miből lesz ügy és miből nem. Ezért szerinte alaptalan az a felvetés, hogy nem várható pártatlan eljárás az ügyészségtől az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében amiatt, hogy a felesége két felügyelőbizottságban is tevékenykedik. "Eddig sem azon múlt, hogy indult-e eljárás vagy sem, hogy kik vagy kinek a kijei dolgoztak egy adott helyen. Mindenkor a tények és a törvények határozzák meg, miből lesz ügy és miből nem" - fogalmazott a legfőbb ügyész, aki szerint egyértelmű a törvényi szabályozás, hogy mely esetekben, mely ügyészségeknek van hatáskörük és illetékességük eljárni.

Nem ezt mutatja azonban a tapasztalat, hiszen egyre-másra maradnak el, illetve végződnek eredmény nélkül nyomozások súlyos, a kormányoldallal kapcsolatba hozható korrupciós ügyekben, ahogyan a legfőbb ügyészt közvetlenül, főként családi kapcsolatai révén érintő bűncselekmények gyanúja esetén. Vélhetően éppen ezt jelzi: tavaly is lejjebb csúszott Magyarország a Transparency International (TI) korrupciós világranglistáján, amivel régiós és EU-s szinten is az egyik legkorruptabb országnak számít. A Korrupció Érzékelési Indexen (Corruption Perceptions Index - CPI) Magyarország 2015-ben három helyet rontva 51 ponttal az 50. helyre esett vissza, 2014-ben még a 47. helyen voltunk. Ráadásul a 28 EU-tagállam között a magyar mutatók romlottak a leginkább, régiónkban pedig tavaly már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyultunk "tisztábbnak", holott 2012-ben Magyarország még a második helyen állt Észtország mögött. Mindezek pedig - a korrupcióellenes szervezet szerint - jó részben annak köszönhető, hogy a 2010-es kormányváltás után a hatalom kiiktatta a fékeket és ellensúlyokat, az állami intézmények a kormány ellenőrzése helyett annak eszközévé váltak. A lesújtó eredmények bemutatásakor - még januárban - a TI vezetői úgy fogalmaztak: Magyarországon megszűnt a hatalommegosztás is, csak a bíróságok függetlenek, ugyanez a vádhatóságokról nem mondható el, és a sikerességük is megkérdőjelezhető.

Még a statisztika is egyértelmű
Bár a legfőbb ügyész azzal büszkélkedett, hogy az elmúlt öt évben 100 ezerrel csökkent a bejelentett bűncselekmények száma, ám ez semmit sem jelent, hiszen ha nőne, azt mondanák, hogy a lakosság jobban bízik a hatóságokban, és több bűncselekményt jelent be. Ráadásul a probléma kifejezetten látványos a korrupciós bűncselekmények esetében: mintegy háromszorosára nőtt a korrupciós cselekmények száma is; 2013-ban 1105-öt regisztráltak, 2014-ben már 3268-at, holott ez a szám 2010-ben még 481 volt. Az ügyészség nem büszkélkedhet kifejezetten jó eredményekkel a korrupciós bűncselekmények kivizsgálásában, hiszen például 2014-ben 8074 feljelentett korrupciós cselekményből mindössze 3597-ben jutottak el a vádemelésig.
Összes vádemelés korrupciós bűncselekmények miatt, tavaly pedig 3871 esetben mindössze 798 ügyben emeltek vádat. Ráadásul nemcsak a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények, mint a föld- és trafikmutyi, a kaszinóügyek, a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, a Tao-támogatások ügye, de Paks 2, vagy az egyenként is százmilliárdos tételt jelentő Quaestor és Buda-Cash brókerbotrány, valamint a jegybanki alapítványok esetében is akadozik, sőt, esetenként teljesen elmaradt az ügyészségi fellépés.



Bíróság előtt a baranyai polgármester

Megkezdődött a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolt siklósnagyfalui polgármester és három társa büntetőpere hétfőn a Pécsi Járásbíróságon.

A vád szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz 2011-ben beterjesztett pályázattal a dél-baranyai Siklósnagyfalu önkormányzata 17 millió forintos támogatást igényelt alsó tagozatos iskolájának újraindítására. Kosztics József (független) polgármester, az ügy elsőrendű vádlottja a kivitelezésre megállapodott az M. Z. másodrendű vádlott által vezetett gazdasági társasággal, amelyet az ügyészség szerint utólagosan hoztak létre, valótlan tartalmú számlák kiállítására. 

A cég mintegy 4 millió forintról állított ki számlát. Emellett a polgármester egy másik gazdasági társaságtól is beszerzett 3,6 millió forint kifizetéséről szóló - ugyancsak valótlan tartalmú - számlát, így 7,6 millió forintos jogosulatlan támogatást vettek igénybe.

A vádpontok között szerepel, hogy a polgármester a megyei munkaügyi központtal is kötött szerződést a kistérségi Start-munka  mintaprogramban való részvételről. Erről a polgármester szintén benyújtott a másodrendű vádlott által kiállított valótlan tartalmú számlákat, jogosulatlanul véve igénybe 7,8 millió forintnyi támogatást - tájékoztatott korábban a Baranya Megyei Főügyészség.

A vádhatóság szerint a polgármester mintegy 5 millió forintot vett fel az önkormányzattól, ennek leplezésére a másodrendű vádlott cége által kiállított, valótlan tartalmú - földmunkákról, építési tevékenységről szóló - számlák kerültek a könyvelésbe. Kosztics József a tárgyaláson mindegyik vádpont esetében tagadta bűnösségét. A költségvetési csalásra vonatkozó vádpontokról közölte, hogy a vád tárgyát képező számlák nem fiktívek, hanem érdemi, valós tevékenység alapján történtek a kifizetések. 

A polgármester korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy politikai bosszú áldozatává vált. Fenyvesi Csaba, az elsőrendű vádlott ügyvédje adminisztratív problémának nevezte, hogy a védence által felvett pénzösszegeket bizonylatokkal nem tudja igazolni. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a polgármester sajátjaként rendelkezett az összegekkel, azaz nem történt sikkasztás. 

A számviteli fegyelem rendjének megsértésére térve kifejtette, hogy szakképzettség híján a polgármester figyelmét az önkormányzati apparátusnak kellene felhívnia arra, hogy miként kell szabályosan kiállítani számlákat, utalványokat, könyvviteli bizonylatokat. Az ügyvéd szerint védence esetében szándékosságról, tudatosságról nem lehet beszélni. M. Z. a bíróságon nem tett vallomást, a nyomozati szakaszban azonban egyik vádpontban sem ismerte el bűnösségét. 

Bíróság előtt a baranyai polgármester

Megkezdődött a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolt siklósnagyfalui polgármester és három társa büntetőpere hétfőn a Pécsi Járásbíróságon.

A vád szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz 2011-ben beterjesztett pályázattal a dél-baranyai Siklósnagyfalu önkormányzata 17 millió forintos támogatást igényelt alsó tagozatos iskolájának újraindítására. Kosztics József (független) polgármester, az ügy elsőrendű vádlottja a kivitelezésre megállapodott az M. Z. másodrendű vádlott által vezetett gazdasági társasággal, amelyet az ügyészség szerint utólagosan hoztak létre, valótlan tartalmú számlák kiállítására. 

A cég mintegy 4 millió forintról állított ki számlát. Emellett a polgármester egy másik gazdasági társaságtól is beszerzett 3,6 millió forint kifizetéséről szóló - ugyancsak valótlan tartalmú - számlát, így 7,6 millió forintos jogosulatlan támogatást vettek igénybe.

A vádpontok között szerepel, hogy a polgármester a megyei munkaügyi központtal is kötött szerződést a kistérségi Start-munka  mintaprogramban való részvételről. Erről a polgármester szintén benyújtott a másodrendű vádlott által kiállított valótlan tartalmú számlákat, jogosulatlanul véve igénybe 7,8 millió forintnyi támogatást - tájékoztatott korábban a Baranya Megyei Főügyészség.

A vádhatóság szerint a polgármester mintegy 5 millió forintot vett fel az önkormányzattól, ennek leplezésére a másodrendű vádlott cége által kiállított, valótlan tartalmú - földmunkákról, építési tevékenységről szóló - számlák kerültek a könyvelésbe. Kosztics József a tárgyaláson mindegyik vádpont esetében tagadta bűnösségét. A költségvetési csalásra vonatkozó vádpontokról közölte, hogy a vád tárgyát képező számlák nem fiktívek, hanem érdemi, valós tevékenység alapján történtek a kifizetések. 

A polgármester korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy politikai bosszú áldozatává vált. Fenyvesi Csaba, az elsőrendű vádlott ügyvédje adminisztratív problémának nevezte, hogy a védence által felvett pénzösszegeket bizonylatokkal nem tudja igazolni. Szerinte ez nem jelenti azt, hogy a polgármester sajátjaként rendelkezett az összegekkel, azaz nem történt sikkasztás. 

A számviteli fegyelem rendjének megsértésére térve kifejtette, hogy szakképzettség híján a polgármester figyelmét az önkormányzati apparátusnak kellene felhívnia arra, hogy miként kell szabályosan kiállítani számlákat, utalványokat, könyvviteli bizonylatokat. Az ügyvéd szerint védence esetében szándékosságról, tudatosságról nem lehet beszélni. M. Z. a bíróságon nem tett vallomást, a nyomozati szakaszban azonban egyik vádpontban sem ismerte el bűnösségét.