Előfizetés

"Hülyének néznek mindenkit" - Az MNB-botrányról is vitáztak a Házban

Publikálás dátuma
2016.05.30. 16:35
A Parlament plenáris ülése május 23-án. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A jegybankról, a romák szegregációjáról, a közösségi személyszállításról és az őszödi beszédről is szó volt hétfőn a parlamentben napirend előtt. Az LMP képviselője kijelentette, hogy "ideje véget vetni Matolcsy történetének", mert "hülyének néznek mindenkit, de az emberek nem hülyék, csak kiábrándultak". Az MSZP az iskolai szegregációval kapcsolatban a források növelését sürgette, mert anélkül szerintük "lebutítás" jön.

Az LMP az MNB-botránnyal kapcsolatban már a hétvégén is szót emelt, Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési frakciójának helyettes vezetője szombaton offshore-lovagok ötcsillagos szállodájának nevezte a jegybankot. Szerinte az MNB és alapítványai offshore cégekkel üzletelnek, a többi között ingatlanokat vásárolnak tőlük. Az LMP ezért az Országgyűlésben azt javasolta, hogy az MNB a nyereségét fizesse be a költségvetésbe, ám a kormánytöbbség a törvényjavaslatot nem fogadta el.

A párt szerint Matolcsy György tevékenysége kimeríti a bűncselekmény kategóriáját, ezért Orbán Viktor miniszterelnöknek kezdeményeznie kellett volna a köztársasági elnöknél a visszahívását. Ezentúl javasolták az MNB alapítványainak megszüntetését is, kijelentve: "Itt az ideje, hogy véget érjen a Matolcsy történet, az MNB-alapítványok garázdálkodása."

A képviselő a Parlament hétfői ülésén megerősítette véleményét Matolcsy távozásának fontosságáról, szerinte ugyanis az MNB és elnökének botrányai a társadalom egészére jelentenek kockázatot. Úgy fogalmazott: egy olasz maffiacsalád is megirigyelhetné a jegybanki alapítványok kedvezményezettjeinek egymáshoz kötődését, az elnök ügyei pedig azt üzenik az embereknek, politikai hátszéllel mindent meg lehet tenni. "Hülyének néznek mindenkit, de az emberek nem hülyék, csak kiábrándultak" - mondta. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: az MNB-törvény rögzíti a jegybank függetlenségét, amely szerint a kormánytól nem fogadhat el utasításokat. E függetlenség nyilvánul meg a jegybanki alapítványok tevékenységében is - tette hozzá. Rámutatott arra is: az MBN a tavalyi nyereségéből 50 milliárd forintot fizetett be az államnak, pedig osztalékfizetésre 2002 óta nem volt itt példa, vásárlásaival pedig a nemzeti vagyont gyarapítja.   

A többség menesztené Matolcsyt
A Publicus Intézet felmérése (ami a Vasárnapi Hírek számára készült) úgy találta: az emberek majdnem 60 százaléka menesztené Matolcsy Györgyöt. Nem véletlenül. Ugyanis míg a legtöbb esetben a kormányzati kommunikáció képes volt elmagyarázni, hogy milyen stratégiai célok indokolták a mutyikat, az MNB-alapítványok esetében viszont az emberek 66 százaléka gondolta úgy: felesleges dolgokra fizetett ki (ráadásul Matolcsyhoz közel álló embereknek) milliárdokat a jegybank. Márpedig egy 4 milliós zongorától könnyebben szorul ökölbe az átlagember keze, mint egy 3600 milliárdos paksi bővítéstől. Így nem csoda, hogy a választók majdnem kétharmada értékelte úgy: az MNB-alapítványok kifizetései azt bizonyítják, hogy szélsőséges mértékű korrupció folyik Magyarországon.



MSZP: "lebutítás" jöhet az iskolai szegregációban

Teleki László (MSZP) a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt indított kötelezettségszegési eljárásról szólva közölte: növekszik az érintett gyermekek száma, de semmi kézzelfogható dolog nem történt. Szerinte most különösen oda kellene figyelni a halmozottan hátrányos fiatalok helyzetének javítására, a kormány azonban nem képes kezelni a problémát, csupán adminisztratív feladatokat lát el. A források növelését sürgette, a nélkül szerinte "lebutítás" jön. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: erős nyomás nehezedett az országra, hogy a felzárkóztatási források egy részét a bevándorlók integrációjára fordítsa. Szerinte a kötelezettségszegési eljárás indítása ennek elutasításával függ össze.  A területen sok tennivaló van, sok közösségi és magyar forrást kell még felhasználni - szögezte le. Szólt az eddig megtett lépésekről, a többi közt az antiszegregációs kerekasztal létrehozásáról. 

Brüsszel üzent: stop a szegregációnak
Május 27-én írtuk: kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. A kormány szerint minden rendben halad a romák felzárkóztatása terén, az eljárás csak Brüsszel bosszúja. A jogvédők figyelmeztetnek, ha a kormány nem ad érdemi válaszokat, Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe.
"A bizottság fellépésének az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban, amely meghatározó tényező a munkalehetőségek szempontjából, ennél fogva pedig a romák teljes körű társadalmi befogadásának nélkülözhetetlen eszköze" - olvasható az EB közleményében, melyben felhívják a figyelmet arra is, hogy ha Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a felszólításra, a bizottság indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.
A rendelkezésre álló kutatások eredményei szerint Magyarországon ma minden második, iskolába beiratkozott roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó a szakiskolákból kerül ki. Az iskolai teljesítményt a családok szegénysége, a szülők aluliskolázottsága is negatívan befolyásolja, a szegregálódás pedig tovább ront a helyzeten. A hazai és nemzetközi felmérések is rámutattak: csak egyetlen járható út vezet a felzárkóztatás felé, az pedig az integrált oktatás. A tapasztalatok szerint azok a szegény roma gyerekek, akiknek legalább egy középosztálybeli barátjuk van, az iskolában is jobban teljesítenek, lényegesen kisebb eséllyel morzsolódnak le. A szegregált környezet azonban megszünteti a kapcsolatteremtés lehetőségét.



MSZP: kapnak jutalmat a tanárok pedagógusnapon?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a közelgő pedagógusnap alkalmából arról érdeklődött, hogy kapnak-e jutalmat júniusban a köz- és felsőoktatásban dolgozók az államtól. Az oktatás-nevelés területén dolgozók emberfeletti munkáját a kormánynak is illene elismernie - mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: a kabinet pedagógusnapon is és máskor is el kívánja ismerni a tanárok munkáját, a bérük ezért évről évre nő.

Zidane a történelemben

Publikálás dátuma
2016.05.30. 10:43
Zidane-t januárban nevezték ki edzőnek, s máris bekerült a trénerek halhatatlanjai közé FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATTHIAS HA
Zinédine Zidane mindössze a második francia tréner, akinek sikerült együttesével, a Real Madriddal megszereznie a Bajnokok Ligája trófeáját. Ez a bravúr honfitársai közül eddig csak a Buenos Aires-i születésű, de francia állampolgárságú Helenio Herrerának sikerült, méghozzá 1964-ben és 1965-ben. Ugyanakkor Zidane a hetedik, aki nemcsak játékosként, hanem edzőként is BL címet szerzett. Ez eleddig csak Miguel Munoznak, Giovanni Trapattoninak, Johan Cruyffnak, Carló Ancelottinak, Frank Rijkaardnak és Pep Guardiolának sikerült.

S még egy ok, ami miatt az egykori francia aranylabdás bekerült a történelembe. Ő a második „legfiatalabb” BL-győztes edzőként, legalábbis olyan értelemben, hogy csak öt hónapja ül a madridiak kispadján. A csúcsot továbbra is Roberto Di Matteo tartja, aki 2012-ben nyert BL-t, két hónappal azután, hogy kinevezték a Chelsea trénerének. Zidane elismerte, egy álma vált valóra a BL-diadallal.

Mindezek után nem csoda, hogy a madridiak elnöke, Florentino Pérez is maradásra bírná Zidane-t, aki az elmúlt időszakban több ízben úgy nyilatkozott, nem tudja megmondani, hogy hosszabb távú jövője is Madridhoz köti-e. Az elmúlt hetekben a spanyol sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint amennyiben a Real vereséget szenvedett volna a BL döntőjében az Atlético Madrid ellen, úgy a Sevilla sikeredzője, Unai Emery lett volna a legesélyesebb arra, hogy a kispadon váltsa a franciát. Pérez azonban eloszlatta az erre vonatkozó kételyeket. Az AS című lapban világossá tette, hogy Zidane „játékosként, segéd-, és most vezetőedzőként is segített bennünket abban, hogy tovább írjuk a klub sikertörténetét. Az elmúlt időben sok butaságot írtak. A szerződése 2018-ig szól, s remélem, hogy még hosszú évekig nálunk marad majd. Zidane és a Real Madrid közötti kapcsolat 15 éves múltra tekint vissza, s lehet, hogy örök életre szól” – fejtette ki a klub elnöke. Beszélt Cristiano Ronaldo sorsáról is, akit a sajtó a Paris Saint-Germainnel hozott össze. Mint mondta, a portugál közel áll ahhoz, hogy hosszabbítson a madridiakkal. Kifejtette, azt reméli, hogy az Európa-bajnokságra készülő portugál a királyi gárdánál fejezi be a pályafutását.

A spanyol sajtó nem volt annyira elégedett Zidane-nal, hevesen vitatták például a BL-döntőben bemutatott cseréit. Azt azért a külső szemlélő is megállapíthatta, hogy ez a Real játékban azért nem veheti fel a versenyt azzal, amelyiket két évvel korábban Carlo Ancelotti vezényelt a legrangosabb kupa megnyerésére. A fináléban is csak az első 25 percben lehetett azt látni a Realtól, amit minden szurkoló elvárna tőle, a második félidei produkció, a felsorakozás a 16-os előtt, az eredmény ilyen módon való tartása szokatlan ettől a klubtól. Azok a kontrák is elmaradtak, amelyekben az Ancelotti-féle gárda annyira erős volt.

A BL-viadal során, már a Zidane által fémjelzett érában két olyan meccs is volt, amelyre aligha emlékeznek vissza szívesen a szurkolók. Az egyik a Wolfsburg elleni idegenbeli 0-2. Arra a játékra máig nem lehet magyarázat, amint a Manchester City elleni, szintén idegenbeli, rendkívül visszafogott gól nélküli döntetlenre sem. S ne feledjük, mindeközben az Atlético Madrid olyan ellenfeleket vert ki a kupából, mint a spanyol bajnok és kupagyőztes, illetve BL-címvédő FC Barcelona, illetve a sok szakíró által a legjobb formában lévő európai csapatnak minősített Atlético Madrid.

A nagy kérdés az, mennyire engedheti meg a Real Madrid a célfutball előtérbe helyezését, s ezzel együtt a szép játék feladását. Ne feledjük, még a legjobb, világbajnok brazil válogatottat is otthon sok bírálat érte amiatt, mert a védekezést, a biztonságos játékot tartotta szem előtt. Nos, ezúttal inkább csak a sajtóban voltak olvashatóak kritikus hangok Zidane ténykedésével kapcsolatban, a szurkolók sokkal megengedőbbek. Egyrészt azért, mert hálásak a francia sztárnak amiatt, hogy egy elveszett szezont hozott vissza a sírból olyannyira, hogy a kilátástalannak tűnt bajnokságban még az utolsó fordulóban is látszott esély az aranyéremre. BL-győzelemre pedig aztán végképp senki sem számíthatott a Rafa Benítez által fémjelzett érában. S különben is, teszik hozzá sokan, bárki bármit is mond, az eredmények mindenképpen őt igazolják.

A Real Madrid francia támadóját, Karim Benzemát ugyan lecserélték a második félidőben, azt azonban elmondhatja magáról, hogy három év alatt második BL győzelmét szerezte meg. Az utóbbi időben nincs valami jó formában, négy találkozó óta nem tudott a kapuba találni. Egyszer ráadásul száz százalékos gólhelyzetben hibázott, s ez meg is bosszulta magát, mert nem sokkal később egyenlített az Atlético.

Mindent szétszednek

Olvasom a Népszavában, hogy egy nagy Klik helyett 56 kicsi lesz. Ezen kívül még sok területen tapasztalható, hogy óriási átszervezések kezdődtek, háttérintézmények megszűnnek, vagy beolvadnak, de a folyamat végkimenetele bizonytalan, ellentmondásos, pávatáncszerű. Jól mutatja ezt a szociális terület átrendezése. Állítólag 10 százalékkal többet költenek jóléti kiadásokra, a gyakorlatban viszont úgy tűnik, hogy az ehhez kapcsolódó intézmények és szolgáltatások biztosítása messze elmarad az előző években tapasztaltaktól. Jelentősen csökken a szociális, oktatási és egészségügyi költés. Mindezek felidézték bennem Ferenczi Krisztina Szüret című könyvének egy fejezetét, ami a Tokaji Kereskedőház feldarabolásáról szól. A könyv szerzője az ÉS-ben közölt emlékeztetőből idéz (2000. szept. 6. nemtaggyűlési, nemjegyzőkönyv), amikor Orbán Szász Attilával beszélget, hogy mit tehetnek meg 2002 előtt és mi lesz aktuális a választások után. Ekkor teszi Orbán ezt a megjegyzést: „ A borkutatót nem lehet külön kihozni, óriási botrány lenne belőle. Ha szétszedjük az egészet, akkor ki lehet hozni a kutatót.” A Népszabadság szakújságírója szerint eldöntött tény volt a Kereskedőház részletekre bontott privatizációja. Nekem úgy tűnik, amit csináltak 2000-ben kicsiben, most az egész országra kiterjesztve teszik. Mindent szétszedve, feldarabolva leépítenek vagy a haverok kezére juttatnak.