Előfizetés

Az Arab Liga szerint fasiszta állam Izrael

Támogatja az Arab Liga Franciaország azon kezdeményezését, hogy június 3-án Párizsban nemzetközi konferenciát szervezzenek az izraeli-palesztin konfliktusról Izrael és a palesztin területek képviselői nélkül.

A Liga külügyminiszterei szombaton Kairóban rendkívüli ülésen fogadtak el egy határozatot a francia, illetve minden arab és nemzetközi kezdeményezés támogatásáról, amely az Izrael és a palesztinok között béketárgyalások újraindítását célozza.

Az Arab Liga új elnöke, Nabil al-Arabi Izraelt ugyanakkor a fasizmus, a gyarmatosítás, a faji megkülönböztetés utolsó bástyájának nevezte.

Párizs tervei szerint mintegy 20 ország külügyminisztere valamint a nagy nemzetközi szervezetek képviselői ülnek tárgyalóasztalhoz a francia fővárosban az érintettek nélkül, hogy megpróbálják kimozdítani a két éve újra befagyott izraeli-palesztin békefolyamatot.

A június 3-i csak egy előkészítő tárgyalás lesz, a francia diplomácia őszre szeretne összehívni egy újabb, immár szélesebb körű nemzetközi konferenciát a kétállami megoldás érdekében. Manule Valls francia külügyminiszter május 21-14 között Izraelben és a palesztin területeken próbált támogatás szerezni tervükhöz. Benjamin Netanjahu azonban elutasítja a kezdeményezést, kétoldalú, tárgyalást javasolt Párizsban, francia közvetítéssel. Ezt viszont a Palesztin Hatóság utasítja el.

Régi-új elnökkel az iráni parlamentben

Újraválasztották az iráni törvényhozás mérsékelten konzervatív elnökét, Ali Laridzsánit. A teheráni parlamentben 173 képviselő voksolt mellette, 103-an pedig reformer kihívójára, Mohammed Reza Arefre szavazott.

Laridzsáni eleve a pozíció favoritjának számított, annak ellenére, hogy a reformerek megerősödtek a legutóbbi kétfordulós parlamenti választás nyomán. Bár konzervatív politikus, támogatta az Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Németország alkotta hatok között tavaly júliusban megszületett nukleáris megállapodást, amellyel a perzsa állam szavatolta, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. A megegyezés révén a Nyugat vállalta az Iránnal szemben elrendelt büntetőintézkedéseinek fokozatos feloldását.

A február, illetve április végén megrendezett iráni parlamenti választás során a konzervatívok elvesztették vezető pozíciójukat. A reformerek 133 képviselői helyet szereztek, a konzervatívok 125-öt. A képviselők egy jelentős hányada függetlenként indult. Az újonnan alakult iráni parlament több újdonsággal is szolgál, azon túlmenően hogy megerősödtek a Hasszán Rohani államfő politikáját, a nyitást szorgalmazó erők. A testület 12 százaléka 40 év alatti, hat százaléka pedig nő, mindkét adat előzménytelen a teheráni törvényhozás történetében. Laridzsáni újraválasztását annak köszönheti, hogy sok függetlent, illetve reformert is a maga oldalára tudott állítani.

Rohani elnök szövetségesei, a mérsékeltek nemcsak a parlamentben, hanem a Szakértők Tanácsában is többséget szereztek.

Az újonnan megválasztott iráni parlament szombaton tartotta első ülését. Ali Hamenei ajatollah, az Iszlám Köztársaság tulajdonképpeni első számú vezetője ismét kirohant a Nyugat ellen, szerinte „szégyenteljes követelésekkel” állnak elő országával szemben, s ezeket a képviselőknek el kell utasítaniuk. Irán legfőbb politikai és vallási vezetője az iszlám kultúra védelmezésére kérte a képviselőket.

Hasszan Rohani iráni elnök viszont azt hangsúlyozta, szorosabb együttműködést kell kialakítani a külvilággal, ugyanakkor figyelni kell az iszlám elvekre és a nemzeti érdekekre is. "Az emberek a megélhetésük könnyítését, békét, méltóságot és a világ más részeivel való kapcsolat javulását várják ettől a parlamenttől" – fogalmazott az államfő. Kiemelte: meg kell oldani az ország gondjait, aminek érdekében a kormánynak és a parlamentnek együtt kell működnie egymással.

Régi-új elnökkel az iráni parlamentben

Újraválasztották az iráni törvényhozás mérsékelten konzervatív elnökét, Ali Laridzsánit. A teheráni parlamentben 173 képviselő voksolt mellette, 103-an pedig reformer kihívójára, Mohammed Reza Arefre szavazott.

Laridzsáni eleve a pozíció favoritjának számított, annak ellenére, hogy a reformerek megerősödtek a legutóbbi kétfordulós parlamenti választás nyomán. Bár konzervatív politikus, támogatta az Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Németország alkotta hatok között tavaly júliusban megszületett nukleáris megállapodást, amellyel a perzsa állam szavatolta, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. A megegyezés révén a Nyugat vállalta az Iránnal szemben elrendelt büntetőintézkedéseinek fokozatos feloldását.

A február, illetve április végén megrendezett iráni parlamenti választás során a konzervatívok elvesztették vezető pozíciójukat. A reformerek 133 képviselői helyet szereztek, a konzervatívok 125-öt. A képviselők egy jelentős hányada függetlenként indult. Az újonnan alakult iráni parlament több újdonsággal is szolgál, azon túlmenően hogy megerősödtek a Hasszán Rohani államfő politikáját, a nyitást szorgalmazó erők. A testület 12 százaléka 40 év alatti, hat százaléka pedig nő, mindkét adat előzménytelen a teheráni törvényhozás történetében. Laridzsáni újraválasztását annak köszönheti, hogy sok függetlent, illetve reformert is a maga oldalára tudott állítani.

Rohani elnök szövetségesei, a mérsékeltek nemcsak a parlamentben, hanem a Szakértők Tanácsában is többséget szereztek.

Az újonnan megválasztott iráni parlament szombaton tartotta első ülését. Ali Hamenei ajatollah, az Iszlám Köztársaság tulajdonképpeni első számú vezetője ismét kirohant a Nyugat ellen, szerinte „szégyenteljes követelésekkel” állnak elő országával szemben, s ezeket a képviselőknek el kell utasítaniuk. Irán legfőbb politikai és vallási vezetője az iszlám kultúra védelmezésére kérte a képviselőket.

Hasszan Rohani iráni elnök viszont azt hangsúlyozta, szorosabb együttműködést kell kialakítani a külvilággal, ugyanakkor figyelni kell az iszlám elvekre és a nemzeti érdekekre is. "Az emberek a megélhetésük könnyítését, békét, méltóságot és a világ más részeivel való kapcsolat javulását várják ettől a parlamenttől" – fogalmazott az államfő. Kiemelte: meg kell oldani az ország gondjait, aminek érdekében a kormánynak és a parlamentnek együtt kell működnie egymással.