Tóbiás Áderrel találkozna Matolcsy és Polt menesztése ügyében

Személyes találkozót kér Tóbiás József Áder János köztársasági elnöktől, hogy kezdeményezze Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének és Polt Péter legfőbb ügyésznek a távozását.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője sajtótájékoztatóján közölte: a jegybank alapítványi költekezéseinek nyilvánosságra kerülése után érzékelhetően megszűnt a közbizalom Matolcsy Györggyel szemben, aki nem válaszolt azokra a kérdéseikre, hogy egy demokratikus jogállamban megengedhető-e, hogy 260 milliárd forint közpénzt "barátoknak, rokonoknak osztogassanak szét". 

Kiemelte, egy hete kérték az államfőt is, hogy szólaljon meg a kérdésben, ám ezt nem tette meg, ezért kérnek most tőle személyes találkozót, amelyen szerintük kiderülhet, hogy Áder János "Orbán Viktor játékszere", vagy a "még megmaradt köztársaság" valódi őrzője.

Szerző

Kötelezettségszegés - Új szakaszba lépett az eljárás földügyekben

Publikálás dátuma
2016.05.26. 15:17
Fotó: Thinkstock
Újabb szakaszba léptek a több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások, amelyeket az Európai Bizottság indított, mert úgy véli, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó jogszabályok sértik a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

A brüsszeli testület Bulgáriának, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának küldött úgynevezett indokolással ellátott véleményt csütörtökön.

A bizottság azt sérelmezi, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es lejárta után ezek az országok olyan új törvényeket fogadtak el a mezőgazdasági földterület megszerzéséről, amelyeknek egyes rendelkezései a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhetőek, ez pedig a határon átnyúló beruházások csökkenését okozhatja.

Az EB arról számolt be, hogy a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosnak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez.

A magyarországi rendszer az EB meglátása szerint "nagyon korlátozó", és teljes mértékben megtiltja a jogi személyek földvásárlását. A bizottság a magyar jogszabályban kifogásolja a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön, illetve azt is, hogy csak az juthat földhöz, aki mezőgazdasági termelőnek minősül. Mint közölték, az Európai Bizottság számos olyan esettel találkozott, amikor ezek az intézkedések túlzott korlátozásokhoz és megkülönböztetéshez vezettek a vidékfejlesztési beruházásoknál.

Az Európai Bizottság 2015 márciusában és áprilisában indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben Bulgária, Magyarország, Szlovákia, Litvánia és Lettország ellen. A testület az érintett tagországoktól azóta kapott válaszok ellenére továbbra is aggályosnak tartja a hatályos nemzeti rendelkezéseket.

Az EB tudatta azt is: az eljárások második szakaszba léptetése nyomán az érintett országoknak két hónapja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozzák az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Szerző
Frissítve: 2016.05.26. 16:07

Kötelezettségszegés - Balog Zoltán lemondását követelik

A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, miután csütörtökön az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.

Niedermüller Péter EP-képviselő, a DK alelnöke közleményében azt írta: a magyar kormánynak immár papírja is van arról, hogy súlyosan diszkriminálja a roma diákokat, és kirekeszti őket az egyenlő oktatás lehetőségéből. 

A politikus szerint az iskolai szegregáció a diszkrimináció egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági következménnyel járó formája. Úgy véli, Balog Zoltán miniszter többször nyíltan kiállt a szegregáció mellett, egy bírósági tárgyalásba beavatkozva és a jogszabályok változtatásával próbálta törvényesíteni a jogtalanságot; emellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem hajtja végre a bíróságok szegregáció megszüntetésére vonatkozó ítéleteit, és folytatódik a roma gyerekek indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása is.

lásd még: Brüsszel visszaüzent - Megindult az eljárás az Orbán-kormány ellen



Szerző