Orbáni út: felzárkózás vagy leszakadás?

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:26

Két ellentétes vélemény uralja a hazai közbeszédet. Az egyik, hogy a magyar gazdaság kiválóan teljesít, a másik, hogy az uniós források nélkül az Orbán rendszer villámgyorsan összeomlana, illetve az a kérdés, mennyi idő alatt lehetne helyre hozni azt a hibát, amely miatt Magyarország az Unió egyik legrosszabbul teljesítő országa lett.

Az "Európa és Magyarország: illeszkedés vagy kiválás?" címmel rendezett tegnapi konferencián Surányi György egyebek mellett azt elemezte, hogy Magyarország a gazdasági felzárkózást vagy a leszakadást választja-e. A volt jegybank elnök úgy vélte, ennyire összeegyeztethetetlen vélemények a gazdaságról az elmúlt 30 évben nem fogalmazódtak meg. Surányi e két szélsőséges vélemény közé pozicionálta magát. Bár a gazdaság pályáját fenntarthatónak ítélte és nem tartott összeomlástól, viszont egyáltalán nem igaz, hogy akár az uniós, akár a régiós átlagnál jobban teljesítene Magyarország. Az elmúlt 15 évben a növekedést figyelembe véve mindkét csoportban az alsó harmadban szerepelt az ország, a közepesnél kicsit gyengébben teljesített, de nem került a sor végére. A visegrádi négyek közül a csehek, szlovákok és a lengyelek gazdasági növekedése 2008-hoz képest nagyjából 13 százalékkal magasabb mint a válság kitörésekor, miközben a magyar kibocsátás tavaly érte el a 2008-as szintet.

A magyar növekedési potenciál nagyjából 2 százalék, ami messze elmarad a kormány propagandájától és 3-5 százalékos várakozásaitól. Surányi hangsúlyozta, a 2014-2015-ös 3,6, illetve 2,9-3,0 százalékos növekedés (a tavalyi végleges adatok még nem ismertek) az uniós források koncentrált lehívásának tudhatók be, hiszen ezek aránya évente eléri a hazai GDP 4,5 százalékát, de az előző két évben ez az arány 6-6,5 százalékos volt. Segíti a magyar gazdaságot a cserarány ritkán tapasztalt kedvező alakulása, az energia és nyersanyagárak zuhanása. Mindezek tükrében a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években inkább gyenge volt, mint közepes - summázta Surányi György.

Szerző

Szigorúbb szabályok a biztosítóknak

Újabb, ezúttal a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő salátatörvény-csomagot fogadott el az Országgyűlés. A nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomag a jegybanktörvényen is változtatott.

A Budapesti Értéktőzsde közleményben sietett üdvözölni, hogy a módosítások révén könnyebbé válik a tőzsdére lépés. Az ilyen megmérettetést fontolgató vállalkozások támogatása érdekében a jogszabály bővítette a tőzsde tevékenységi körét, lehetővé téve új kereskedelmi platformok működtetését, és eltörölte a tőzsdei cégek időközi vezetőségi beszámolókészítési kötelezettségét. A kormány a változtatásoktól azt reméli, hogy a kis- és közepes vállalkozások is könnyebben tehetnek szert tőkepiaci forrásokra.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó felelősségbiztosítójának a nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát. Az adatkérés azonban csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében valósulhat meg.

Az ügyfélvédelem erősítését célozzák biztosítási törvény változtatásai. A befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén a minimum befektetési összegek meghatározásával, a költségek átláthatóságának követelményeivel, valamint a közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezésekkel tennék "ügyfélbarátabbá" az ágazatot. A törvény többek között megköveteli a biztosítóktól, hogy tüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el.

A módosítások másik köre azt szolgálja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvényadatokat, továbbá a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a hatáskörrel rendelkező szerveknek.

Az elfogadott javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírja, hogy a jegybank bírságot szabhat ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt is módosították. A magánpénztárak a jövőben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen - a tagok egyéni számlája előző év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként.

Újdonság az is, hogy a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arról, hogy a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Szerző

A Magyar Nemzeti Bank elment a falig

Publikálás dátuma
2016.05.25. 07:22

Az alapkamat mától 1,00 százalék alá csökkent, amire még nem volt példa a forint történetében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa jegybankárai az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékra vágták az alapkamatot. A további csökkentések valószínűsége minimális, ugyanis az MNB "falhoz ért".

A várakozásoknak és a piac árazásoknak megfelelően újabb történelmi mélypontra, 0,90 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. Ezzel párhuzamosan az egynapos hitelkamat is 15 bázisponttal 1,15 százalékra csökkent - értékelte a jegybank lépést Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője utalt arra, hogy az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy csak kisebb kamatcsökkentésre lát lehetőséget, mivel a fiskális politika elegendő mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy elérje a 3 százalékos inflációs célját. Ugyan a jövő évi adócsökkentések miatt erre jövőre sem lehet számítani, de az adóváltozások által okozott alacsonyabb jövő évi infláció felett „átnézhet” a monetáris politika - közölte a szakértő.

Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön - tette hozzá. Így a Takarékbanknál arra számítanak, hogy a mostani csökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. (Vagyis az MNB az elkövetkezendő időben nagyobb hangsúlyt helyez majd arra, hogy a tényleges hazai pénzpiaci folyamatokat figyelembe véve alakítsa ki a maga árfolyampolitikáját.) A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése. valamint hogy a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, illetve a kockázati megítélés javulása csökkenthetik a kockázati felárakat - folytatta értékelését Suppan Gergely.

A jegybanknak a kamatdöntést követő közleménye megismételte az egy hónappal korábban leírtakat, csak az utolsó, igaz a legfontosabb mondaton változtattak - hívta fel a figyelmet Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy áprilisban az MNB ezt írta: „Az inflációs cél fenntartható elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat.” Most májusban a zárómondat már így szól: „Az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat.”

Ez a mondat egyébként összhangban van Nagy Márton korábbi jelzéseivel, ahol a jegybank alelnöke arra utalt, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak vége. Most tehát a jegybank legfontosabb monetáris célja az lehet, hogy megerősítse a 0,9 százalékos alapkamat létjogosultságát. Mivel kamatvágás vagy -emelés nem lesz, így egyéb monetáris eszközökkel élhet az MNB.

Az inflációs folyamatokat nézve elmondható, hogy áprilisban pozitív tartományba került a mutató (0,2 százalék/év) - mondta Barczel Vivien. Az Erste Bank makrogazdasági elemzője utalt arra, hogy várakozásaik szerint a következő hónapokban újra 0 százalék alá süllyedhet a fogyasztó árindex. Gyorsulásra majd szeptembertől számíthatunk, így év végére 2 százaléknál magasabb lehet az infláció éves alapon. Összességében éves átlagban visszafogott inflációra számítanak az Erste Banknál, becslésük szerint elérheti a pénzromlás üteme elérheti akár 0,5 százalékot is.

A növekedés átmeneti megtorpanását követően folytatódik a magyar gazdaság növekedése - bizakodik az MNB. A hazai reálgazdasági környezetről úgy vélekednek, hogy az árak óvatos változtatása nem gerjeszti az inflációt. Az infláció tartósan a három százalék alatt marad. Viszont a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásáról úgy vélekednek, hogy sok a bizonytalanság, ami körültekintő monetáris politikát indokol.

A jegybank további lépéseit illetően a közlemény szolgálhat érdemi információval. Bár a legutóbbi döntés jegyzőkönyve szerint a tanácstagok közül többen óvatosságra hívták fel a figyelmet a ciklus folytatásának mértékét illetően, a vártnál gyengébb első negyedéves GDP adat felülírhatja a korábbi feltevéseket. Akadnak olyan elemzői vélemények, amelyek szerint azonban nem kizárt, hogy júniusban még tovább vágja a Monetáris Tanács az irányadó rátát 0,75 százalékra, ennél lejjebb azonban már biztosan nem mennek.