Veszélyben lehet a kutyája, olvasson!

Publikálás dátuma
2016.05.24. 07:14
Fotó: Thinkstock
A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, melyet a dirofilaria immitis fonálféreg okoz. A szúnyogcsípéssel terjedő, nálunk elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás miatt terjedni kezdett. A fertőzésre különösen fogékony kutyák mellett a macskák, menyétfélék, és mintegy harminc más állatfaj betegségét írták már le. Az ember is megfertőződhet, de kialakult megbetegedésről nincs információ.

A szívférgesség a kutyák életét fenyegető, súlyos megbetegedés, amelyet az akár 30 cm hosszúra is megnövő szívféreg okoz. A parazita a kutya szívében, tüdejében és a tüdő nagyobb ereiben él, fejlődik, szaporodik. A férgek 7-10 évig is élősködhetnek a kutyában, súlyos egészségügyi problémákat okozva. Az ember is megbetegedhet, de ránk nem jelent halálos veszélyt a fertőzés.

A szívférgesség a globális felmelegedésnek és az utazási szokások megváltozásának köszönhetően ma már Magyarországon is veszélyezteti a kutyák, macskák és ritkán a vadászgörények egészségét. A betegség kórokozóját a szúnyogok terjesztik, ezért májusban az esősebb és melegebb idő beköszöntével fokozottan számolni kell vele: leginkább a tavak, a folyók és azok árterületei mellett.

Fotó: Thinkstock

Fotó: Thinkstock

Az ország északkeleti és déli régiójában, az Alföldön, Budapesten és Pest megyében, valamint az észak-dunántúli megyékben gyakoribb a megbetegedés. Az első esetet 2009-ben regisztrálták, de a laboratóriumba küldött vérminták esetében 2009-2014 között 17 százalékos gyakoriságot találtak, ami igen gyors növekedést és terjedést mutat. A szívféreg egyre gyakrabban akad fenn az állatorvosok szűrővizsgálatain.

Hazánkban három szúnyogfaj is hordozhatja a szívféreg lárváit: a parazita vérszívásakor a fertőzött kutyából származó féreglárvát egy újabb csípés során egy még egészséges állat testébe viszi, ahol a féreg szaporodni és növekedni kezd. A férgek a szervezetben vándorolnak, a nagyobb tüdőerekbe, a szívbe is eljutnak, ahol akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek, és 7-10 évig élősködhetnek. A csípéstől számított első 6-7 hónapban a fertőzött állat tünetmentes, azonban a parazita kifejlődve súlyos problémát, gyakran halált okoz: kedvencünk fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála.

A megbetegedett állat pusztulását szív- és légzési elégtelenség, tüdőembólia, máj- és veseműködési zavar, esetleg a bomló féregmaradványok miatti szepszis okozhatja. A szívférgességgel az ember is megfertőződhet, de mivel a lárva nem tud teljesen kifejlődni a szervezetben, ránk nem jelent halálos veszélyt. Viszont a féreg a tüdőbe is bekerülhet, ahol gócos elváltozásokat okozhat, amelyek mellkasi röntgen alkalmával más elváltozásoknak tűnhetnek.

A betegséget el lehet kerülni, amelynek legbiztosabb módja a szúnyogcsípés megakadályozása és a fertőzés elleni megelőző kezelés alkalmazása, amellyel a lárvákat lehet elpusztítani. Féregellenes hatású spot on készítmények alkalmazása ajánlott legalább tavasztól őszig, ezek többsége tetvek, bolhák, kullancsok ellen is hatásos.

A kifejlett férgek kimutatására percek alatt elvégezhető antigén teszt áll rendelkezésre, ennek hátránya, hogy csak a nőstény férgek jelenlétét mutatja ki, a hímekét nem, így tévesen negatív eredmény is születhet. A már panaszokat is okozó férgek kimutatására a szív ultrahangvizsgálata alkalmas, de az így felfedezett férgek kipusztítása ilyenkor már nagyon nehézkes.

Egy gyors vérvizsgálattal azt is ki lehet deríteni, hogy kedvencünk fertőzött-e: ezt érdemes fiatal állatnál félévente, később pedig évente elvégeztetni. Pozitív lelet esetén hosszan tartó, kockázatos és költséges kezelésnek nézünk elébe, amely akár tizenötször is drágább lehet, mint a megelőzés, legyen szó gyógyszeres, vagy műtéti beavatkozásról.

Szerző

10 milliárd dollárból megmenthető a Nagy-korallzátony

Publikálás dátuma
2016.05.20. 19:39
Fotó: Thinkstock
Évi egymilliárd dollár ráfordítással 2025-re az ausztrál Nagy-korallzátony megkapná az utolsó esélyt a túlélésre - vélik szakemberek. 

Az Estuarine, Coastal and Shelf Science című folyóiratban közölt tanulmány szerint ennyi pénzből sikerülne annyira visszaszorítani a térségben a vízszennyezést, hogy a zátonynak esélye legyen a klímaváltozás hatásainak legyőzésére.

"Ez az utolsó lehetőség" - idézte a tanulmányt vezető Jon Brodiet, a James Cook Egyetem munkatársát a The Guardian című brit lap online kiadása. A klímaváltozás komoly hatással van a 2300 kilométer hosszan elnyúló korallzátonyra, amelynek jelenleg 93 százalékát érinti a melegedő óceánvíz okozta korallfehéredés. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak.

A világ legnagyobb koralltelepének regenerálódását nagyban hátráltatja a vízszennyezés, amelyért döntően a közelben zajló földtisztítási munkálatok, valamint a termőföldekről érkező vegyszerek a felelősek. A halászat is gyengíti a zátony ellenállóképességét, mivel károsítja az ökoszisztémát.

Brodie és kollégája, Richard Pearson a terület megóvására irányuló jelenlegi terveket elemezve állapították meg, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a zátony képes legyen felvenni a harcot a klímaváltozással.

A szakemberek szerint először is ki kellene bővíteni a kezelt területet, északon a Torres-szorosig, délen a Hervey-öbölig, és a vízszennyezéséért közvetlenül felelős térségekre is ki kellene terjeszteni az intézkedéseket.

A már hanyatló korallzátonyok helyett a még viszonylag jó állapotban lévő ökoszisztémákra kellene inkább összpontosítani, mint például a Torres-szoros és a Hervey-öböl térsége. Szigorúbb szabályozásokra van szükség, valamint a szárazföldön zajló környezetszennyező tevékenységek beszüntetésére.

A szakemberek szerint az évi egymilliárd dolláros ráfordítás elenyésző összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a korallzátony évente akár 20 milliárd dollárt is generál az ausztrál gazdaságnak.

Szerző

Megnyílt az új pécsi állatkert

Publikálás dátuma
2016.05.20. 17:24
Forrás: Facebook/Pécsi Állatkert
Átadták a látogatóknak pénteken az 1,8 milliárd forintos beruházással kialakított új pécsi állatkertet.

A fejlesztésnek köszönhetően a huszonegyedik századi kihívásoknak, biztonságtechnikának és turisztikai elvárásoknak megfelelő új létesítmény jött létre - emelte ki köszöntőjében Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Hozzátette: a beruházás hozzájárul ahhoz, hogy Pécs az egyik legfontosabb magyarországi turisztikai desztináció legyen. 

Eddig nem látott fejlesztési források áramoltak és fognak még Pécsre érkezni - hangsúlyozta Rákossy Balázs, utalva az új állatkert mellett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a Modern városok program keretében tervezett 24 milliárd forintos fejlesztésére. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) Pécs polgármestere felidézte, hogy a korábbi leromlott állapotú állatkert veszélyeztette a város ivóvízbázisát, az intézményt bezárás, felszámolás fenyegette.

A városvezető szólt arról is, hogy 2010 után fogalmazódott meg a mostani projekt szándéka, amelynek megvalósításához kizárólag európai uniós forrást használtak fel. A beruházás legnagyobb részét a környező vízbázisok megóvására fordították - részletezte, hozzátéve, hogy a város beruházásnak köszönhetően minden szempontból nagyot lépett előre.

Benik Balázs, a kivitelező konzorcium vezetője az eseményen elmondta, hogy 120 ezer munkaórán keresztül dolgozott a fővállalkozó és mintegy hatvan alvállalkozó a létesítmény kialakításán, amelynek során 3200 négyzetméternyi épület, 6200 négyzetméter kifutó és kétezer négyzetméter út épült. 6100 köbméter betont, 300 tonna betonacélt használtak fel, 35 ezer körméter földet és 9 ezer köbméter sziklát mozgattak meg a munkálatok során 3,5 hektárnyi területen.

A kora délután megtartott hivatalos átadó előtt elsőként pécsi első osztályos általános iskolások díjmentesen ismerkedhettek meg az állatkert lakóival. Az állatkertben pumákat, perzsa leopárdot, varacskos disznót, bengáli tigriseket, gyűrűsfarkú makikat, zebra- és szirti cápát, hiúzt, oroszlánt, zebrákat, ormányos medvéket, kaméleonokat és fapitonokat is láthat a közönség.

A pécsi önkormányzat az MTI érdeklődésére közölte, az állatok mintegy 40 százaléka új, a régi állatkertben nem volt megtalálható, a létesítményben több mint 250 állatfaj több mint ezer egyede tekinthető meg. A beruházás során tágas parkolót, turistabuszok számára megállót építettek. A létesítmény új fogadóközponttal rendelkezik és ökoturisztikai parkot is magában foglal, amelyben bemutatják a Mecsek és környéke állat- és növényvilágát.

A létesítményben tematikus szekciókat alakítottak ki, így állatsimogató és madárröpde, majomház, nagymacskaház, ragadozó- és vízilóház, Afrika-kifutó, krokodilház, fókamedence, csimpánzkifutó is épült. A korábban a pécsi belvárosban működő akvárium-terrárium is helyet kapott a megújult állatkertben, a fogadóközpont épületében. Az épület földszintjén az akváriumi rész sokszínű édesvízi és tengeri állatvilága lesz megtekinthető és ott található a fókamedence is. A terráriumot az emeleten alakították ki, ahol rendezvény- és oktatóterem is létesült. A jegyárakról és a nyitva tartás részleteiről a www.pecszoo.hu oldalon lehet tájékozódni.

Szerző