Az európai hangulat nyomta a BUX-ot

 A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 66,23 pontos, 0,25 százalékos csökkenéssel, 26 368,25 ponton zárt hétfőn.

A részvénypiac forgalma 7,4 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen alakultak az előző napi záráshoz képest.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a nap elején a kereskedést a Fitch pénteki hitelminősítése, Magyarország befektetési kategóriába sorolása határozta meg, az OTP részvényeinél már az első félórában jelentős forgalom mutatkozott, hatott a papír árfolyamánra, hogy a Credit Suisse legutóbbi elemzésében 8000 forint célárat határozott meg a magyar banki papír számára.

Ezután az eladási nyomás erősödött a piacon, a pénteki rákészülés után hétfőn profitrealizálás zajlott a magyar nagyobb részvényeknél - monta Kiss Mónika, aki szerint kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülésére figyel majd a piac, a várható további 15 bázispontos kamatcsökkentés újabb impulzust jelenthet a befektetők számára.

Cinkotai Norbert, a KBC Equitas elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta: az európai piaci hangulat gyengült, a nap során a magyar tőzsde sem tudta magát jól tartani.
A Mol 260 forinttal, 1,58 százalékkal 16 240 forintra csökkent, 1,5 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 30 forinttal, 0,44 százalékkal 6880 forintra erősödött, forgalmuk 3,9 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama 5 forinttal, 1,12 százalékkal 451 forintra nőtt, forgalma 350,0 millió forint volt.
A Richter papírok árfolyama 11 forinttal, 0,20 százalékkal 5564 forintra esett, a részvények forgalma 1,3 milliárd forintot ért el.
A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 1767,15 ponton zárt hétfőn, ez 11,17 pontos, 0,63 százalékos csökkenés a pénteki záráshoz viszonyítva.

Szerző

Paksról is tárgyal az orosz külügyminiszter Budapesten

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, valamint olyan nemzetközi kérdésekről fog szerdai budapesti munkalátogatása alkalmából tárgyalni Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, mint Oroszországnak a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő viszonya.

Az orosz külügyminisztérium hétfői közleményében tudatta, hogy Lavrovot fogadja Orbán Viktor miniszterelnök és meghívója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A felek megvitatják a kétoldalú kapcsolatok "helyzetét és perspektíváját, és kijelölik a következő lépéseket a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés megőrzése és erősítése érdekében az Egyesült Államok és az EU által kierőszakolt 'szankcióháború' körülményei között".

Az orosz külügyi tárca szerint a budapesti megbeszéléseken többek között áttekintik a paksi atomerőműnek a Roszatom orosz állami vállalat részvételével történő bővítésének projektjét. A moszkvai közlemény szerint a magyar vezetés többször megerősítette, hogy Budapest továbbra is ennek további megvalósítására összpontosít, számításba véve annak alapvető fontosságát az ország energiaellátása szempontjából.

A tárgyalásokon megvitatják többek között az ukrajnai helyzetet, a nemzetközi terrorizmus ellen Szíriában és Irakban folytatott küzdelmet, Oroszországnak a NATO-val és az EU-val fenntartott viszonyát, valamint az európai migrációs válság kérdéseit. "Az orosz-magyar külpolitikai párbeszédet a kölcsönös megértés jelentős foka jellemzi, amely azon alapul, hogy a jelenkor legélesebb kérdéseinek moszkvai és budapesti megközelítése hasonló vagy egybecsengő" - tette hozzá az orosz külügyminisztérium.

A látogatás idején Szergej Lavrov a budapesti Szabadság téren megkoszorúzza a Magyarországot a nácizmus alól felszabadító szovjet katonák emlékművét. Magyarországon mintegy 200 ezer elesett szovjet katonát hantoltak el, mintegy 1200 katonai temetőben.

Az orosz külügyi tárca sajtóosztálya emlékeztetett rá, az elmúlt években rendszeressé vált a legmagasabb szintű politikai kapcsolattartás a két ország között: Orbán Viktor február 17-én járt Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy évvel korábban Budapesten. A magyar kormányfő 2015. augusztus 9-én Kazanyban találkozott Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel a vízi sportok XVI. világbajnoksága alkalmából.

Lavrov legutóbb 2013. május 2-án és 3-án járt munkalátogatáson a magyar fővárosban. Szijjártó Péter 2015. október 21-én járt Moszkvában, s ugyanilyen keretek között tavaly május 9-én részt vett a második világháborús győzelem napján a nemzetközi ünnepélyes megemlékezésen. A két külügyminiszter a budapesti Putyin-látogatás és az EBESZ-külügyminiszterek tavaly decemberi belgrádi tanácskozása idején is találkozott egymással.

Szerző

Ismét Vucic alakíthat kormányt Szerbiában

Aleksandar Vucic eddigi miniszterelnököt, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökét kérte fel kormányalakításra Tomislav Nikolic szerb elnök hétfőn, miután konzultált a választások után a parlamentbe jutott pártok vezetőivel.

Az április 24-i előre hozott parlamenti választásokon a SNS a szavazatok 48,25 százalékát szerezte meg, és ezzel a 250 fős törvényhozásban 131 helyet tudhat magáénak.

A parlamentbe jutott pártok vezetőivel folytatott konzultáció utáni belgrádi sajtótájékoztatóján Tomislav Nikolic kijelentette: a SNS elnöke meggyőzte, hogy megvan a kormányalakításhoz szükséges többsége, illetve támogatottsága, és kizárólag ő mutatott fel a jövőre vonatkozó kormányprogramot, ezért őt bízta meg az új kormánytagok kiválasztásával. Az elnök hozzátette: a többi pártelnök azzal a tudattal ment a vele való találkozóra, hogy tisztában volt azzal, a SNS szerezte meg a legtöbb mandátumot, és joggal kéri a kormányalakítás lehetőségét. A szerb elnök múlt csütörtökön tárgyalt Aleksandar Vuciccsal, a többi párt vezetőjével pedig hétfőn találkozott.

A hétfői megbeszélések az államfő elmondása szerint "különböző hangnemben" zajlottak. A szerb sajtó a leginkább az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) képviselőivel való találkozót várta, Tomislav Nikolic ugyanis korábban ennek a pártnak a tagja és Vojislav Seselj pártelnök közvetlen munkatársa volt, majd miután Seselj feladta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, átvette a párt irányítását. Később azonban kilépett és megalakította a Szerb Haladó Pártot, amit Seselj árulásnak nevezett, és többször is árulónak nevezte Nikolicot, valamint Aleksandar Vucicot, aki korábban szintén az SRS vezető politikusa volt. A hétfői találkozón azonban Vojislav Seselj nem vett részt, két párttársa pedig fél perc után annyira megsértette az államfőt, hogy az nem folytatta velük tovább a tárgyalásokat. Az SRS képviselői közölték, hogy nem kívánnak a kormány tagjai lenni, és lemondásra szólították fel Nikolicot.

Tomislav Nikolic hétfőn Pásztor Istvánt, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét is fogadta. A VMSZ vezetője a találkozót követően megerősítette, hogy pártja folytatni kívánja az együttműködést a Szerb Haladó Párttal, ahogy az előző két évben is tette. A VMSZ-nek négy képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban.

A parlament alakuló ülését legkésőbb június 4-ig meg kell tartani, és nem hivatalos információk szerint éppen aznapra fogják összehívni a törvényhozást, azt követően pedig 90 napon belül meg kell alakítani az új kormányt.

Szerző