Ördögi körben Ukrajna

A minszki tűzszüneti egyezményben vállalt ukrán kötelezettségek közé tartozik a donbászi választások megrendezése. Kijev tegnap döntött – egyelőre nem lesz választás.

Ördögi körben vergődik Ukrajna - elengedhetetlenül szüksége van a nyugat politikai, gazdasági és katonai (háttér)támogatására a túléléshez, de a támogatás fejében elvárt feltételek teljesítése belpolitikailag lehetetlen számára. A 2015. február 12-én Minszkben aláírt harmadik tűzszüneti egyezmény (az elsőt 2014. szeptember 5, majd szeptember 9-én hozták tető alá), amelynek betartását egyre türelmetlenebbül sürgetik a nyugati pártfogók, a fegyvernyugvás mellett a hosszútávú politikai rendezés menetrendjét is tartalmazza. Előírja helyi választások megrendezését a szakadár területeken, illetve e két úgynevezett népköztársaság különleges státusának, azaz önrendelkezésének törvényi biztosítását. Leszögezi, hogy mindezt az érintettek bevonásával, velük egyeztetve kell végrehajtani.

Csakhogy, az ukrán kormányzat nem áll szóba a szakadár köztársaságok képviselőivel, s mindezt tulajdonképpen nem is teheti, hiszen a szeparatista lázadókat hivatalosan terroristáknak nevezi, a keleti harcokat pedig terrorellenes hadműveletnek. Terroristákkal pedig egyetlen hatalom sem tárgyal a világon sehol sem.

Az ukrajnai helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb. A minszki megállapodásokat jegyző úgynevezett kontaktcsoportban Ukrajnának nincs is hivatalos képviselője, Leonyid Kucsma volt kormányfő ugyanis semmiféle hivatalos tisztséget nem tölt be jelenleg. Kijev hivatalosan nem érintkezik a „terroristákkal”, a kontaktcsoportban viszont a luhanszki és a donyecki képviselő is ott ül az EBESZ és Oroszországé mellett. Ukrajna attól tart, hogy hivatalos jelenlétével elismerte volna de facto a két szakadár entitást. (Oroszországot ukrajnai nagykövete képviseli.) Magát az egyezményt e csoport tagjai írták alá, így akár el is tekinthetne végrehajtásától az ukrán kormány. Mégsem teheti, mert a fegyvernyugvást végül – legalábbis részlegesen meghozó – Minszk2 úgy jött létre, hogy Angela Merkel és Francois Hollande zöld asztalhoz ültette Vlagyimir Putyint és Petro Porosenko, s addig nem tágítottak a fehérorosz fővárosból, míg a megállapodást tető alá nem hozták. Sőt, megtoldották egy nyilatkozattal, amelyben a négy legmagasabb rangú vezető, köztük Porosenko, támogatásukról biztosították a megállapodást.

Kijev 2015 augusztusában tett egy próbálkozást a politikai rendezés irányába, de az alkotmánymódosítás, bármennyire távol volt még a különleges státus biztosításától, véres összecsapásokba torkoló tüntetést eredményezett a parlament előtt. A koalíció szétesése is ezzel kezdődött, s az új kormánynak sincs annyi ereje, hogy a radikális nacionalista csoportok és félkatonai szervezetek ellenállása dacára megpróbáljon ebbe az irányba lépni.

A francia és német diplomácia viszont egyre türelmetlenebb, sőt már Washington is sürgette a donbászi választások megrendezését. Kijev álláspontja szerint ez azonban nem csak a fent jelzett belpolitikai okokból (erre nem hivatkoznak) lehetetlen, hanem mindenekelőtt azért, mert Ukrajna mindmáig nem ellenőrzi a szakadár területeken az orosz-ukrán határszakaszt, így nem is tudja garantálni a választások biztonságát és tisztaságát.

Tegnap döntött a kérdésben az ukrán választási bizottság. „Az ideiglenesen megszállt Donyeck és Luhanszk megyékben nem kerülhet sor választásokra a következő néhány évben” - jelentette be Alekszej Kosely, a bizottság elnöke. Kosely szerint a problémák a következők: a térségben háború dúl, az ottani lakosság is fel van fegyverkezve, hiányzik a választási névjegyzék, megoldatlan a térségből elmenekült személyek szavazati jogának érvényesítése. Mindezek rendezése évekbe telik. A bizottság szerint szükséges a választásokon indulni kívánó személyek átvilágítása is, ami ugyancsak évekig eltarthat.

Szerző

Polgárháború fenyeget Macedóniában

Publikálás dátuma
2016.05.19. 07:31
Továbbra is Gruevszki határozza meg a belpolitikát Macedóniában FORRÁS: YOUTUBE
Nem oldódik meg egykönnyen a macedóniai belpolitikai válság. Hiába rendeznek ugyanis az Európai Unió közvetítése nyomán június 5-én idő előtti voksolást, annak végkimenetele nem is kétséges: a politikai életet tíz éve meghatározó párt, a jobboldali VMRO-DPMNE földcsuszamlásszerű győzelmet fog aratni, mert egyedüli tömörülésként indul. Forró nyárra készülhet a balkáni ország, s akár polgárháború veszélye is fenyegethet. Tegnap a legfelsőbb bíróság a kampány felfüggesztése mellett döntött.

Bár Szkopje saját állítása szerint az Európai Unióba törekszik, demokráciaellenes intézkedései nem igazolják, hogy annyira szívén viselné az uniós integráció sorsát. Gruevszki 2006-ban került a kormányfői székbe, s tíz évig volt hatalmon. Az uniós közvetítés nyomán 2016 januárjában lemondott, ám azóta is ő határozza meg az ország belpolitikáját.

Gruevszki miniszterelnökként ugyan jelentős fejlesztéseket vitt véghez a fővárosban, Szkopjéban, ám sokan azzal a váddal illetik, hogy megalomániás, a nacionalizmust szító projektekre költötte az állam pénzét. A kormánypárt, a VMRO-DPMNE több száz millió eurót költött nagyszabású tervek megvalósítására. A megbízásokat olyan cégek kapták, amelyek közel állnak a kormányhoz. A sajtó azonban nem tiltakozott, a lapok nagy része ugyanis szintén a kabinet befolyása alatt áll. Az elmúlt években olyanra is volt példa, hogy a kormánnyal szemben kritikus újságírókat valamilyen magyarázattal letartóztattak.

Az állami médiahatóság tagjainak nagy részét a kormány nevezi ki. A testületnek nagy hatalma van, hiszen dönthet a sugárzási engedélyek meghosszabbításáról, vagy éppen elutasításáról. A kabinet módszereire jellemző, hogy 2011-ben befagyasztották az A1 ellenzéki csatorna bankszámláit, adócsalásra hivatkozva. Több ellenzéki párt tiltakozásul kivonult a parlamentből.

A kormány mindenre ráteszi a kezét, amit csak elér. Gruevszkit sokan despotizmussal vádolják, s azzal, csak azért írt ki 2011-re előrehozott választást, hogy még tovább stabilizálja hatalmát. Ugyanakkor már a 2008-as választás után is hallani lehetett olyan hangokat, amelyek szerint szabálytalanságok sora történt.

Tavaly februárban aztán Zoran Zaev, a Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) elnöke, azzal vádolta meg Grujevszkit, hogy újságírók, papok, ellenzéki politikusok lehallgatását rendelte el. Azt közölte, hogy a miniszterelnök és a hírszerzés vezetője, Szaso Mijalkov irányították az aknamunkát (utóbbi már időközben lemondott). Az ellenzéki vezető szerint „legalább” négy éven keresztül összesen 20 ezer embert hallgattak le. Mint mondta, ilyen kiterjedt lehallgatást csak a hivatalos hírszerzés szervezhet meg.

Később újabb bizonyítékokat tárt elő a szocialisták vezetője. Egy dossziét lobogtatva azt közölte, igazolni tudja, a kormányzat rendszeresen nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, s az egyes ítélethozatalok előtt egyeztet a bírákkal. Zaev néhány héttel később több olyan felvételt tett közzé, amelyekből az is erőteljesen valószínűsíthető, hogy a kormány csalt a 2014-es parlamenti választások során. A kormány erre úgy reagált, hogy a hangfelvételeket „külföldi titkosszolgálat” vette fel, s semmi törvénytelenséget sem bizonyítanak. Szkopje 2015 tavaszán aztán felvonulási tereppé vált. Hol az ellenzék, hol a kormánypárt hívei vonultak az utcákra. Miután polgárháborús helyzet kezdett kialakulni, az EU is bekapcsolódott a rendezésbe, visszafogottságra intve a feleket.

Tavaly június elején úgy látszott, hogy az EU közvetítése sikerrel járhat, s sikerül megállapodni az idő előtti voksolásról. Az újabb, június 11-én megtartott egyeztetést azonban nem koronázta siker, s egyre valószínűbbnek tűnt, hogy képtelen a kompromisszumra a kormány és az ellenzék. Júliusban aztán mégiscsak sikerült megállapodni a válságból kivezető megoldásról. Johannes Hahn bővítési biztos jelentette be, hogy a pártok, a Gruevszki által fémjelzett VMRO-DPMNE, Zaev szociáldemokratái, valamint a két albán tömörülés, az Ali Ahmeti által vezetett Demokrata Unió az Integrációért DUI, illetve a Menduh Thaci által fémjelzett Albánok Demokratikus Pártja (DPA) megegyeztek az idő előtti voksolás részleteiben.

Az akkori kompromisszum értelmében úgy döntöttek, hogy az előrehozott voksolást 2016-ban rendezik meg. Előtte száz nappal, 2016. január 15-től azonban ideiglenes kormányt hoznak létre, amelynek élén már nem Gruevszki áll.

Úgy tűnt, minden a tervek szerint halad, ám a VMRO-DPMNE csak látszólag tartotta magát a megállapodás pontjaihoz. Valójában továbbra is megőrizte pozícióit a hatalomban, igazi kompromisszumot nem kívánt tenni az ellenzéknek. Megegyezés született ugyan a június előtti idő előtti voksolásról, de az ellenzéki pártok és nem kormányzati szervezetek figyelmeztettek arra, a körülmények alkalmatlanok a voksolás megrendezésére. A választási listákat ugyanis nem frissítették, egy sor olyan személyiség neve található rajta, akik már nincsenek az élők sorában, így komoly visszaélésekre nyílhat mód. Mindemellett a média sem számol be pártatlanul az eseményekről. Kedden aztán az Európai Unió is megállapította, hogy a voksolást nem lehet sem szabadnak, sem demokratikusnak nevezni a választási listák miatt. Brüsszel láthatóan nagyon kezdeni elveszteni a türelmét Szkopjéval kapcsolatban, ezért áprilisban bejelentette, felfüggeszti a közvetítést. Az EU azt is közölte, nem ismeri el a voksolás végeredményét.

Jóllehet Washington is bírálta Gruevszkiék eljárását, ez eddig legalábbis cseppet sem zavarta a kormánypártot. De nemcsak a nemzetközi bírálatokkal sem foglalkoznak, a hazaiakkal sem. Az országban hetek óta tüntetnek a jobboldali tömörülés ellen, s csak a húsvéti szünet idejére függesztették fel a megmozdulásokat. Elsősorban Gjorgye Ivanov államfő lemondását követelték, aki április 12-én amnesztiát adott mindazoknak, akiknek szerepe volt a tavalyi lehallgatási botrány megszervezésében. Természetesen túlnyomórészt a kormánypárt képviselőiről van szó. A „színpompás forradalom” résztvevői Gruevszki letartóztatását követelik. Időnként a kormány hívei is az utcára vonulnak, a kabinettel szembeni és elleni megmozdulásoknak mondhatni már hagyományai vannak az országban, hiszen tavaly is kis híján polgárháborús helyzet alakult ki.

A legfelsőbb bíróság sem tett semmit azért, hogy helyreálljon a társadalmi béke, a taláros testület képviselői nem semmisítették meg az államfő külföldön is sokat bírált döntését arra hivatkozva, hogy ez nem tartozik a kompetenciáik közé. Az ellenzék szerint a legfelsőbb bíróság tagjainak nagy része úgy táncol, ahogy Gruevszkiék fütyülnek, így nem lehet bízni az igazságszolgáltatás pártatlanságában. Igaz, tegnap elrendelték a kampány felfüggesztését, mert az ellenzék ezúttal azt kérvényezte, foglaljon állást a testület arról, alkotmányos keretek között zajlott-e a törvényhozás felfüggesztése. Ítélet jövő héten várható.

A VMRO-DPMNE mindezek ellenére ragaszkodik a voksolás lebonyolításához. Gruevszki pedig tagadja, hogy veszélyeztetnék a politikai pluralizmust. Meglehetősen cinikusan vette tudomásul, hogy három párt, a szociáldemokraták, valamint az albán DUI és a DPA nem kívánnak indulni a voksoláson. A lemondott miniszterelnök azt közölte, nem igaz az, hogy csak egy párt indul, mert „mozgalmunk húsz tömörülésből tevődik össze, s önmagában is bizonyíték arra: létezik az országban politikai pluralizmus”. Azt is elmondta az AFP hírügynökségnek, bár „nem örül” a többi párt bojkottjának, de nem látja okát a halasztásnak.

Sok lehetőség valóban nincs arra, hogy a törvény eszközével állítsák meg a kormánypártot. Az ellenzék felszólította Trajko Veljanovszkit, a törvényhozás elnökét, hívjon össze rendkívüli parlamenti ülést, ő azonban először nem reagált, később viszont nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a már feloszlatott törvényhozást nem lehet összehívni. Néhány politikai megfigyelő szerint ezek mind csak átlátszó kifogások. Marko Troszanovszki, a Demokrácia-Societas Civitas Intézet részéről a BIRN hírügynökségek elmondta, „ha a pártok többsége úgy látja, nem adottak egy demokratikus kampányhoz, akkor már nem lehet a voksolásnak törvényes alapja” – fejtette ki. Voiszlav Sztojanovszki a Macedóniai Helsinki Bizottság az Emberi Jogokért vezetője a Deutsche Wellének pedig kifejtette, amennyiben egyetlen párt által dominált koalíció vesz részt a választáson, az az alkotmányos rendszer felfüggesztésével egyenértékű.

Témák
Macedónia

Utolsó lett a régióban Magyarország

Publikálás dátuma
2016.05.19. 07:21

A minden várakozást alulmúló első negyedéves növekedési adatok miatt nehéz helyzetbe került a kormány. Egyértelműen kiderült, az uniós támogatások, illetve az autóipar nélkül még a jelenleginél is gyengébb lenne a magyar növekedés. Egyes elemzők az egész évre gyenge növekedési adatokat jeleznek előre.

Nemcsak a gazdasági tárcát, de az elemzőket is meglepte a várakozásoktól messze elmaradó gazdasági bővülés. Az első negyedéves GDP növekedés alig érte el a 0,9 százalékot. A szezonálisan és naptárhatástól tisztított adatok alapján pedig mindössze 0,5 százalékos volt a bővülés. A tavalyi utolsó negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Ezek a számok azért is okoztak olyan nagy meglepetést, mert a kormányzat és a legtöbb elemző is 1,7-1,8 százalékos növekedést várt idén az első negyedévre.

Ennek tükrében különösen derűlátónak tűnt Orbán Viktor, amikor veszprémi beszédében azt találta mondani, hogy jónak tartja a 3 százalékos gazdasági növekedést, de ahogy fogalmazott, "ezzel nem lehet megelégedni és meg kell célozni az 5 százalékot, hogy kihasználjuk a gazdaságban rejlő potenciált és csökkentsük a távolságot az életminőség tekintetében a hozzánk képest szerencsésebb országokhoz viszonyítva". A miniszterelnök a szokásosnál is nagyobbat mert álmodni, mert még a gazdasági tárca is csak 2,4 százalékos növekedéssel számolt 2016-ban. Az elemzők többsége viszont úgy véli, idén már a 2 százalékos bővülés is sikernek számíthat. Azt a kormányfő is elismerte, hogy egyelőre még nincs meg az a gazdaságpolitika, amely alkalmas lenne erre a nagy ugrásra. Ehhez a környezet sem túlságosan kedvező - hárította a felelősséget a kormánytól Orbán.

Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a régió országaiban is hasonló körülmények alakultak ki, hiszen az uniós források - legalábbis átmenetileg - azokba is csak mérsékelten csordogálnak. Románia mégis 4,2, de a szintén autóipari "orrnehéz" Szlovákia is 3,6 százalékos növekedést produkált. Sarkadi-Szabó Kornél közgazdász például az ATV Start című reggeli műsorában egyebek mellett megemlítette, ha minden évben 2,5 százalékkal jobban teljesítünk, mint a szlovákok, vagyis ők 2, mi 4,5 százalékos gazdasági növekedést érünk el, akkor nagyjából 10 év alatt érnénk utol északi szomszédaink bér- és életszínvonalát. Még lesújtóbb a német példa, mert ha Németország évi 1, Magyarország pedig 5,5 százalékos növekedéssel számolhatna, akkor 40 évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánk utolérje fejlettségben. Erre a régió és az unió sereghajtójaként azonban vajmi kevés Magyarország esélye. A szakemberek között csak arról van némi számháború, hogy Görögországé, vagy Magyarországé a legutolsó hely kétes dicsősége a gazdasági növekedési listán.

A gazdasági elemzők számításai szerint az uniós források és a nagy nemzetközi cégek teljesítménye nélkül a magyar gazdaság stagnálás körüli "eredményre" lenne képes, de a kismértékű visszaesés is elképzelhető lenne. Hiányzik az a piaci környezet, amiben egy hazai kis, közepes vállalkozás növekedni tudna - jegyezte meg a Népszavának Karsai Gábor. A természetes piaci szelekció helyett a kormányzat különböző érdekcsoportoknak, lobbiknak, ágazati kijáróknak nyújt előnyöket, gyakran gazdaságtalan tevékenységekre - tette hozzá a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A körön kívül maradtak pedig úgy látják, nem rúghatnak labdába.

Az uniós támogatások apálya miatt az állami beruházásokra sem lehet számítani, a vállalkozások pedig a rendkívül kedvezőtlen befektetési környezet, a kiszámíthatatlan hazai gazdaságpolitika, a külső konjunktúra bizonytalanságai miatt ódzkodnak a beruházásoktól. Hiába az alacsony kamatok, a feldolgozóiparban az árindex negatív, vagyis roppant nehéz kitermelni a törlesztőrészleteket. A külföldi működőtőke pedig kevés kivétellel elkerüli Magyarországot. További növekedés fékező a többnyire jól képzett nagyjából félmillió munkavállaló, aki tartósan, vagy ideiglenesen, illetve ingázóként külföldön dolgozik.

A termelő szektorokban már erőteljes a képzett munkaerő hiánya, miközben a szakoktatás átalakítása nem abba az irányba mutat, hogy a valódi keresletnek megfelelően képzett szakembereket bocsásson ki. Főként betanított munkára alkalmas emberek kerülnek majd ki a szakiskolákból és az úgynevezett szakgimnáziumokból. Összeszerelő üzemeket pedig ma már tőlünk keletebbre építenek a multi cégek, ráadásul a korszerű iparban már ahhoz is szükséges informatikai, közismereti alapműveltség. Ez a magyar modell nem korszerű - állapította meg Karsai Gábor. A növekedés korlátait jelzi az exportnövekmény zsugorodása is. Az első negyedévben az import gyorsabban bővült, mint az export - tette hozzá.

A rendkívül gyenge első negyedévi adatok között az egyik sokkoló szám, hogy az ipar mindössze 0,3 százalékkal bővült - nyilatkozta a Népszavának a kutató. Karsai arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben nem csak a hazai gazdaságban meghatározó autóipar a ludas. A másik húzóágazatnak számító szolgáltatások is a vártnál kisebb teljesítményt nyújtottak. Ezen a kiskereskedelem, a vendéglátás és a turizmus kedvező forgalmi adatai sem sokat javítottak. A kiskereskedelem ugyan számottevően bővült, de dinamikája nem érte el a tavalyi év első három hónapjának szintjét.

A mezőgazdaság már egy átlagos időjárás mellett is akár 5-10 százalékkal is magasabb növekedéssel járulhat hozzá a mérleg javulásához, ám ez a tisztes teljesítménynövekedés csak a tavalyi alacsony bázishoz viszonyítva tűnhet kedvezőnek. Ám még ebbe a növekedésbe is beleszólhat egy túlzottan csapadékos nyár, vagy éppen az aszály.

Az ipar az év hátralévő hónapjaiban az első negyedévhez képest gyorsulni fog, az építőipari visszaesés mérséklődik, a mezőgazdaság valószínűleg növekszik, de az idei gazdasági növekedés 2 százalék körül alakulhat, de nem zárható ki az sem, hogy inkább ez alatt lesz. A lassulás még az előzetes várakozásoknál is markánsabb lesz - vélte Karsai Gábor.

Gödörben az építőipar is

Az uniós források beszűkülésében szerepet játszott a pályázatok késedelmes kiírása is, ismerte el Varga Mihály gazdasági miniszter. Ez azért is jelent súlyos gondot a hazai gazdaságnak, mert egyértelmű, hogy egyebek mellett az építőipar is óriási mértékben függ a brüsszeli pénzektől. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az ágazat teljesítménye idén márciusban 33,9 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Ráadásul 2016. március végén az építőipari cégek teljes szerződésállománya 25 százalékkal maradt el egy évvel korábbitól. Az épületekre kötött szerződések száma ugyan 47,3 százalékkal bővült ám ennek hatása legkorábban az év második felében lesz érzékelhető. A rendkívül alacsony bázis miatt azonban ez sem jelent majd drámai javulást a gazdasági növekedésben.

A nagy közösségi infrastrukturális beruházások tavaly kifutottak, a lakásépítési ágazat pedig a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetésével sem lódult meg. Igaz, nem használt az ágazatnak az sem, hogy a sebtében hozott jogszabályon számos módosítást, pontosítást kellett elvégezni, hogy a pénzintézetek végre befogadhassák az igényeket. Valamelyest az év hátra levő részében javulhat a lakásépítés helyzete, de az építőipar visszaesése idén sem vált át összességében növekedésbe.

Fékezi a az építőipar teljesítmény bővülését az is, hogy az uniós források bősége idején elsősorban a mélyépítő ágazat, az út, vasút és egyéb infrastrukturális beruházásokra költötte a pénzt az állam. A magasépítés, főleg a lakóingatlanok esetében történelmi mélypontra zuhant.

Fogyasztásban is lemaradva

A kormány a gazdasági növekedés egyik motorját látja a lakossági fogyasztás növelésében. A családok költekezési lehetőségeit végső soron a gazdaság teljesítménye határozza meg, a kifizetett béreken, jövedelmeken keresztül. Hosszabb távon a háztartások fogyasztási kiadásai a GDP-hez igazodnak. Így a családi költekezés értékelésében a kiindulópont a gazdaság teljesítménye, hiszen a fizetésen túl már csak a hitel segíthet, az viszont drága mulatság is lehet - jegyezte meg a Blokkkcom szakportál elemzése. Az európai országok közötti versenyben a 2015. évi gazdasági teljesítményt tekintve még viszonylag jól szerepelt Magyarország, a rangsor középtáján helyezkedett el. Az idei kilátások már nem, ennyire rózsásak.

Egy-egy ország gazdaságának a valós teljesítményéről, a versenyképességéről, hatékonyságáról az egy főre jutó GDP árul el legtöbbet. Itt is nagyok a különbségek, de az éllovasok már mások, hiszen itt az a döntő, mennyire termelékeny egy-egy nemzetgazdaság. Nos, ebben a rangsorban hátul kullog Magyarország, pontosabban szólva hátulról az ötödik az uniós rangsorban, a vele egy súlycsoportban lévő országok közül csak Horvátországot, Romániát és Bulgáriát előzi. A visegrádi négyek között viszont az utolsó hazánk. Igaz, Lengyelországgal szemben csekély a különbség, mindössze 233 dollár: 26455 USD a lengyelek teljesítménye, de a csehek ötezer, a szlovákok pedig 3 ezer dollárral jobbak ennél.

Az Eurostat összegzése szerint a magyarok költekezése visszafogott, 2015-ben az egy főre jutó költés kevesebb mint 5500 eurót tett ki, ennél szerényebben csak Romániában és Bulgáriában költöttek az emberek. A magyarok pénztárcája négyszer férne bele a dánok, vagy az osztrákok és háromszor a belgák bukszájába.

Gyenge lesz az idei teljesítmény

A második negyedév is pocsékul sikerülhet a magyar gazdaság számára, sőt, igazából az egész év kilátásai gyászosak - ez derül ki az ING Bank szakértői által készített LeadING Hube konjunktúraindikátorok adatai alapján.

A LeadING Hube a gazdaság további lassulását jelzi a következő hónapokban, és ez a tendencia az idei év közepéig kitarthat. Ez főként annak a következménye, hogy az építőipari rendelésállomány korábban megfigyelt szűkülése lassan gyűrűzik be a reálgazdaságba. Mindezek mellett az ipari rendelésállomány elmúlt négy hónapban megfigyelt visszafogott gyarapodása is kedvezőtlen irányba hat - magyarázta a mutató alakulását Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Nemcsak a valós statisztikai adatokból képzett, 10 hónapos előrejelző erővel bíró Hube, hanem a három hónapra előremutató LeadING Robust index is gyenge konjunktúrát jelez, utóbbi szerint hasonló mértékű visszaesésre számíthatnánk negyedéves alapon a második negyedévben, mint az elsőben. Ez azért az év eleji várakozásokhoz képest (sőt, még a mostani előrejelzésekhez viszonyítva is) óriási meglepetést jelentene - értékelte az előrejelzést a Portfolió.

Az elemzők a második negyedévre a GDP nagyobb mértékű növekedését várják, méghozzá elsősorban azért, mert véget érnek a járműgyártásban azok a technikai leállások, melyek a modellváltásokhoz kötődnek, és részben az első negyedéves rossz GDP-adatot okozták.

Az új belépők szerepe csekély

Az Európai Unió 2004 előtti tagjai összességében harmadik éve stabilan növekvő pályán vannak. Az EU-15 országok gazdasági teljesítménye (beleszámítva Görögországot és a teljes perifériát) a 2009-es mélyponthoz képest 8 százalékkal nagyobb. Vagyis az unió gazdasági teljesítménye a régiónk nélkül sem hanyatlana - írta a Portfolió. Az viszont tény, hogy az eurózóna gazdasági teljesítménye éppen csak most haladta meg a válság előtti (pontosabban a 2008 első negyedévi) szintet.

A 2004 óta csatlakozott országok gazdasági súlya az Európai Unióban 8 százalékos, míg az EU-15-ben a 2008 eleji szinthez képest a GDP 1,8 százalékkal van feljebb, addig az EU-28-ban 2,5 százalékkal. Vagyis évente nem egészen 0,1 százalékponttal tudta gyorsítani az Európai Uniót az utóbbi 12 évben csatlakozott országcsoport - összegzi véleményét az internetes portál. Úgy vélik, hogy a növekedési teljesítmény szempontjából nem feltétlenül érdemes a régi tagországokat egységesen kezelni. A régió országai ugyan átlag feletti növekedést produkálnak, ám épp Magyarország jócskán ez alatt teljesített.

Három kelet-közép-európai ország még nem éri el a válság előtti kibocsátási szintet, további négy ország (köztük Magyarország) eredménye pedig alig haladja az EU-15-ét. Kiugróan jó eredményt csak két régiós országtól láthatunk, igaz, ők a szűkebb, visegrádi négyes csoport tagjai.

Szerző