Előfizetés

Beiktatják az új minisztereket

Beiktatják az új osztrák kormányt egy nappal az új szociáldemokrata kancellár, Christian Kern beiktatása után. Csapatában négy új arc tűnik fel elődje, Werner Faymann kabinetjéhez képest. Sonja Hammerschmid a művelődési, Thomas Drozda a kulturális, Jörg Leichtfried az infrastrukturális tárcát irányítja, Muna Duzdar pedig a közszolgálatért felelős államtitkár lesz. Utóbbi kinevezése nagy feltűnést keltett, hiszen első ízben fordul elő, hogy egy hitét gyakorló muzulmán nő kerül az osztrák kabinetbe.

A négy új minisztert Heinz Fischer elnök az új kancellár, Kern és a néppárti alkancellár, Reinhold Mitterlehner jelenlétben nevezi ki, csütörtökön pedig az új szociáldemokrata csapat a parlamentben is bemutatkozik majd. Kinevezésük előtt közvetlenül a kormány régi összetételében tartja meg utolsó ülését. A kabinet négy új tagját Heinz Fischer elnök már kedden, Kern kinevezését követően félórás informális megbeszélésen fogadta.

Christian Kern az osztrák közszolgálati tévé, az ORF híradójában elmondta, annyira meg kívánja erősíteni az SPÖ-t, hogy a szociáldemokratáknak ismét a legerősebb párttá kell válniuk Ausztriában. Kifejtette, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (SPÖ) jelenlegi kijelentései és retorikája alapján nem tekinthető potenciális koalíciós partnernek. Mint mondta, csak hosszú út vezethetne el ahhoz, hogy az SPÖ és az FPÖ egymásra találjon. Ez a kijelentése azért érdekes, mert az elmúlt hetekben a szociáldemokratáknál is akadtak olyan hangok, amelyek szerint közeledni kellene a jobboldali radikálisokhoz, s nem kellene figyelembe venni azokat a korábbi határozatokat, amelyek szerint kizárják az együttműködést a bevándorlásellenes és euroszkeptikus párttal. Kern egy másik interjúban azt is kifejtette, nem dolgoznak együtt olyan pártokkal, amelyek kisebbségek ellen folytatnak hecckampányt. „A legerősebb párt akarunk lenni az országban. S ha ez sikerül, akkor meghatározhatjuk azt, mely tömörülésekkel dolgozunk együtt” – hangoztatta.

Kern beszélt a menekültpolitikáról is. Mint mondta, támogatja azt a bécsi kormány által még januárban elfogadott határozatot, amely szerint az ország idén legfeljebb 37 5111 menekült befogadására hajlandó. Az akkori határozat szerint 2019-ig legfeljebb 130 ezer lesz az országba érkező menedékkérők száma, ami Ausztria lakosságának mintegy másfél százaléka.

Az új kancellár azonban úgy véli, hogy elsődlegesen a menekültek integrációjára kellene koncentrálni. Különösen a munkaerőpiacba való integrálásukat tartja fontosnak, illetve azt, hogy elegendő számú lakás álljon rendelkezésükre, illetve részt vegyenek az osztrák képzési rendszerben.

Heinz Fischer elnök „jelentős dátumnak” nevezte Kern beiktatását. Az osztrák államvasutak előző irányítója a Második Köztársaság 13. kancellárja, s a hetedik, aki a szociáldemokraták tagja. Az államfő utalt arra, hogy az alkotmány szerint kiegyensúlyozott az elnök és a kancellár viszonya. Ezt azt jelenti, hogy az államfő nem főnöke a kancellárnak s fordítva. „Minden kormánynak vannak lehetőségei, s egy jó kabinet ki is használja ezeket” – hangoztatta Fischer, aki köszönetet mondott a néppárti vezetőnek, Reinhold Mitterlehnernek, aki Werner Faymann múlt hétfői lemondása óta ideiglenes jelleggel irányította az osztrák kabinet munkáját.

Sürgetik Sanders visszalépését - Trump könnyedén nyert

A keddi amerikai előválasztásokon a Demokrata Párt minden korábbinál élesebb megosztottságról tett tanúbizonyságot Kentuckyban és Oregonban, s a pártelit már nyilvánosan és türelmetlenül sürgeti Bernie Sanders szenátort a visszalépésre. A Republikánus Pártban csak Oregonban tartottak előválasztást, amelyet Donald Trump ingatlanmágnás könnyedén megnyert.

A Kentuckyban és Oregonban megtartott előválasztások napja és éjszakája heves érzelmeket és vitákat kavart az Egyesült Államokban, érthetően elsősorban a demokraták táborában. Hillary Clinton volt külügyminiszternek Kentucky államban csak kétezernél is kevesebb szavazattal, alig 0,5 százalékkal sikerült több voksot szereznie, mint vetélytársának, Bernie Sandersnek, Oregonban pedig jelentős arányú vereséget volt kénytelen elkönyvelni. Ám annak ellenére, hogy a támogató delegátusok számát illetően változatlanul nagy hátrányban van, Bernie Sanders nem akar kiszállni az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből.

A vermonti szenátor jelenleg Kaliforniában kampányol, s az oregoni győzelem bejelentésekor a Carson városában rendezett kampánygyűlésén így fogalmazott: "Nagy győzelmet arattunk néhány hónappal ezelőtt Washington államban, most éppen Oregont nyertük meg, és győzni fogunk Kaliforniában is". Megerősítette, hogy nem száll ki a küzdelemből, sőt, éppen Kaliforniában erősít majd. "Az utolsó voksokért is megküzdünk" - mondta Sanders.

Közben a demokrata pártelit nyíltan is erőteljes nyomást gyakorol Sandersre. Harry Reid szenátor személyesen beszélt a vermonti elnökjelölt-aspiránssal, Debbie Wasserman Schultz, a Demokrata Országos Bizottság elnöke pedig televíziós interjúban fejtette ki véleményét a párt megosztottságáról. Mindketten Hillary Clintont támogatják.

Bernie Sanders kedden egy sor nyilatkozatot adott, s mindannyiszor megerősítette eltökéltségét, hogy nem lép vissza.

Elemzők szerint viszont ezzel megnehezíti Hillary Clinton helyzetét. Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológus professzora, az amerikai közszolgálati rádióban kedd éjjel már azt fejtegette, hogy ha nem Clinton, hanem Sanders lenne a demokraták elnökjelöltje, akkor a demokraták valószínűleg nagyobb eséllyel nyernék meg az elnökválasztást novemberben.

Hillary Clinton kampánycsapata közben már Ohióban, Virginiában, Floridában és Nevadában is megkezdte a kampányt a republikánusok várható elnökjelöltje, Donald Trump ellen.

A republikánusoknál pedig - miután vetélytársai már kiszálltak a versenyből - az ingatlanmágnás, milliárdos Donald Trump könnyedén szerezte meg Oregon 25 pártküldöttének támogatottságát.

Könnyítené a görög hiteltörlesztést az IMF

Publikálás dátuma
2016.05.18. 07:37
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Bár eddig sem volt titok, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és annak vezetője, Christine Lagarde a görög adósságválság kapcsán más megoldást lát, mint az Európai Unió, most úgy tűnik, hivatalosan is előterjeszti elképzelését. A Dow Jones hírügynökség tegnap a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt közölte, a kamattörlesztés szüneteltetését javasolja Görögország európai hitelezőinek az IMF. 

A valutaalap azt szorgalmazza, hogy az európai hitelezők tegyék lehetővé, hogy a tőketartozás kamatait csak 2040 után törlessze Athén. A kamatot a jelenlegi átlagos 1,50 százalékos szinten rögzítenék 30-40 évre a javaslat szerint, a kamattartozás kifizetése a tőketartozás lejártakor válna esedékessé. Athénnak mintegy 200 milliárd eurós adóssága van, az euróövezeti hitelezők mindeddig nem voltak hajlandók különösebb engedményre.

Az IMF jelenlegi formájában nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, átalakítása nélkül nem kíván csatlakozni a hitelezők csoportjához. Németország a mentőcsomagba az IMF-et is szeretné hitelezőként bevonni, mivel csak így lát garanciát a pénzügyi támogatás feltételeként előírt reformok végrehajtására.