Előfizetés

Clinton és Trump már a párharcra készül

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.05.17. 07:36
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN SOMMERS II/SPENCER PLATT
Végéhez közeledik minden idők egyik legvalószínűtlenebb előválasztási versenyfutása az Egyesült Államokban. Ma Kentucky és Oregon államban kerül sor erőpróbára, bár jobbára már csak a demokrata verseny kelt izgalmat. A republikánus oldalon ugyanis Donald Trump egyedül maradt állva, nincs több ellenfele – hacsak nem saját maga. Június 7-én, amikor hat szövetségi állam, köztük a legnépesebb, Kalifornia rendez előválasztást, végképp eldőlhet a két demokrata elnökaspiráns, Hillary Clinton és Bernie Sanders csatája is. A manhattani milliárdos, Trump és a volt First Lady már az őszi párharcra készül.

A republikánusok lassan kénytelenek megbarátkozni a gondolattal, hogy a kiszámíthatatlan, gyakran riasztó nézeteket hangoztató, populista ingatlanmágnás lesz a párt elnökjelöltje novemberben. Eredetileg 17-en voltak a mezőnyben, s álmában sem gondolta senki, hogy épp Trump lesz a befutó. A milliárdos azonban mind a 16 ellenfelét kiütötte, a hivatásos politikusoknak nem volt fegyverük a „kívülálló” szerepét játszó, narcisztikus médiaszemélyiséggel szemben. Ivanka Trump, a befektető elegáns üzletasszony lánya szerint Trump titka az, hogy vállalja a véleményét, nem törődik az elvárásokkal, s elég bátor ahhoz, hogy mindig azt mondja, amit tényleg gondol. Ivanka elismerte, nagyon nehéz minden nap hallgatnia az apja elleni támadásokat, de a bírálóknak tudomásul kell venniük, hogy ha nekimennek, Trump „mindig visszavág, s nagyon kemény ütései vannak”.

Trump próbatétele

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN SOMMERS II/SPENCER PLATT

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN SOMMERS II/SPENCER PLATT

David Gergen, a CNN elemzője, aki négy elnöknek adott már tanácsokat, arról írt a napokban, hogy Trump komoly próbatétel előtt áll. Azt már bizonyította, hogy kemény harcos, aki rombolni tud, de azt még nem, hogy képes konstruktív lenni, s képes másokkal együttműködni. Bizonyította, hogy kiválóan kampányol, de azt nem, hogy kormányozni is tudna.

Trump múlt hét csütörtökén Washingtonban járt, s jelezte, hogy kész az együttműködésre a Republikánus Párt vezetőivel. Nagy sajtófigyelem övezte találkozóját a jelenleg legmagasabb rangú republikánus politikussal, Paul Ryan házelnökkel, aki 2012-ben Mitt Romney mellett alelnökjelölt volt, idén azonban nem szállt be az elnökjelöltségért folyó küzdelembe. Trump ugyan nem kapta meg Ryan feltétlen támogatását, de a házelnök elismerte, hogy a milliárdos jelentős új szavazórétegeket vont be a választási kampányba, s bíztató dolgokat mondott négyszemközti találkozójukon. Maureen Dowd, a New York Times publicistája a manhattani milliárdostól magától tájékozódott, aki azt mondta, Ryan nem kért tőle semmit, nem szólította fel önmérsékletre, hanem azt mondta, a továbbiakban is „legyen önmaga”. Több republikánus vezető ugyanakkor egyértelműen támogatásáról biztosította Trumpot, köztük Mitch McConnell, a szenátus többségi vezetője. Igaz, más befolyásos republikánusok, így a két volt elnök – George H. W. Bush és George W. Bush – jelezte, hogy nem ért egyet a politikában járatlan, provokatív showman jelölésével. (Nyilván már csak azért sem, mivel a Bush-klán elnökaspiránsát, Jeb Bush volt floridai kormányzót Trump könnyűszerrel kiszorította a versenyből.) Ahogy az egyik legtovább kitartó republikánus aspiráns, Ted Cruz sem hajlandó nyilvánosan áldását adni Trump jelölésére. A texasi szenátor egészen az indianai előválasztásig abban bizakodott, hogy meg tudja állítani Trumpot, s július végén, a clevelandi elnökjelölő konvención a többség végül nem a milliárdost, hanem őt támogatja majd. Az utolsó pillanatig kitartott John Kasich ohiói kormányzó is, de mindkettőjüknek be kellett látnia, hogy tehetetlenek a Trump-mániával szemben.

Nem lefutott a verseny

Sőt, sok republikánus fő problémája nem az, hogy a milliárdos némely nézetei elfogadhatatlanul szélsőségesek, hanem hogy Trump „nem eléggé konzervatív”, s számos kérdésben a demokratákéhoz inkább közelálló álláspontokat fogalmaz meg. Mások viszont végzetes hibának tartják, hogy zöld utat kaphat minden idők legnépszerűtlenebb republikánus elnökjelöltje, aki nagy valószínűséggel veszít novemberben. Legalább 50 millió amerikai támogatását kellene elnyernie, de ez nehezen fog menni, amíg a nők kétharmada, a spanyol ajkú amerikaiaik 80 százaléka, az afrikai-amerikaiak 85 százaléka elutasítja, s nem szeretné, ha Trump költözne a Fehér Házba.

A legutóbbi felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy noha a Trump-Clinton párharcban országosan Hillary vezet, a verseny ennek ellenére egyáltalán nem lefutott. A Quinnipiac Egyetem három úgynevezett „ingaállamban” vizsgálta az esélyeket, s azt hozták ki, hogy noha országosan Clinton vezet, e kulcsállamokban igen szoros a verseny. Floridában és Pennsylvaniában 43-42 százalék az állás, Clinton előnye 1 százalék, Ohióban pedig a milliárdos megverné a volt külügyminisztert: 43 százalékot érne el, míg Clinton csak 39 százalékot. Bernie Sanders független vermonti szenátor, Clinton versenytársa ugyanakkor mindhárom államban verné Trumpot, igaz, szintén szoros versenyben. Márpedig az amerikai elnökválasztást az nyeri, aki novemberben e három kulcsállam közül kettőben győzedelmeskedik, legalábbis ezt mutatják korábbi választások példái.

Sheldon Adelson, a konzervatív Las Vegas-i kaszinómágnás eddig kivárt, de most elérkezettnek látta az időt az állásfoglalásra. A Washington Post számára írt véleménycikkében Trump támogatására szólította fel a republikánusokat, s különösképp a párt vezetőit. Adelson szerint a republikánusoknak össze kell fogniuk, hogy megakadályozzák a „szörnyű alternatívát”, szerinte ugyanis Hillary Clinton elnöksége az Obama-kormányzat harmadik terminusát jelentené. „Tetszik vagy nem tetszik Trump stílusa, az Egyesült Államoknak minden korábbinál nagyobb szüksége van erős vezetőre” – írta cikkében Adelson. A New York Times úgy értesült, a kaszinómágnás akár 100 millió dollárt is kész áldozni Trump győzelmére.

Clinton is megosztó jelölt

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN SOMMERS II/SPENCER PLATT

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN SOMMERS II/SPENCER PLATT

Ha sokáig úgy tűnt is, hogy a clevelandi republikánus elnökjelölő konvención vérre menő hadakozás várható majd az elnökjelöltségért, végül a demokrata előválasztási folyamat húzódik el egészen az utolsó pillanatig. Ennek egyik fő oka az, hogy a demokratáknál nem a „győztes mindent visz” elve érvényesül az előválasztások során, hanem szavazatarányosan osztják el a küldötteket. A másik ok, hogy a demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton is megosztó személyiség, nem igazán erős jelölt. Ha az lenne, akkor már réges-rég be tudta volna biztosítani győzelmét a 74 éves vermonti szenátorral szemben. A magát demokratikus szocialistának valló, baloldali populista Sanders váratlanul nagy népszerűségre tett szert, Clintonnál nagyobb és lelkesebb tömegeket vonz kampánygyűléseire. A politikai karrierjének csúcsára meglehetősen későn érkezett szenátort elsősorban a kevésbé iskolázott, fehér szavazók, illetve a fiatalok támogatják.

Sandersnek matematikailag még mindig lenne esélye a demokrata jelöltség megszerzésére, ám a még hátralévő előválasztásokon a delegátusok 67 százalékát kellene elnyernie ahhoz, hogy Clintont minimálisan megelőzze. A demokrata szabályok szerint az elnökjelölő konvencióra az államok kétféle küldöttet delegálhatnak, a kötött mandátumú küldöttek kötelesek egy bizonyos jelöltre szavazni, a szuperdelegátusok ugyanakkor maguk döntik el, kit támogatnak. Ha Sanders akár egy delegátussal is többet szerezne, kérhetné a szuperdelegátusokat, akiknek többsége jelenleg Clinton mögött áll, hogy a konvención mégis inkább őt támogassák, vagyis álljanak át. Azaz elméletileg még csakugyan tudna fordítani – a gyakorlatban azonban nem, hiszen szinte kizárt, hogy például Kaliforniában, ahol Clinton a felmérések szerint fölényesen vezet, s ahol a legtöbb küldöttet – 548, ebből 73 szuperdelegátus – lehet megszerezni, Sanders lehet a befutó.

Clinton és Sanders párharcában az AP hírügynökség számításai szerint a volt First Lady fölényesen vezet, összesen 2240 küldött támogatását élvezi, míg Sanders mögött 1473 küldött áll. Igaz, a szuperdelegátusokat nem számítva szorosabb az állás: 1716 küldöttje van Clintonnak, 1433 Sandersnek. A demokrata elnökjelöltség elnyeréséhez 2383 küldött támogatása szükséges, a hátralévő előválasztásokon még 1052 küldöttért folyik a küzdelem. Clintonnak 524, Sandersnek 40 szuperdelegátusa van jelenleg.

A mai két erőpróbán várhatóan még mindig nem dől el semmi, Kentucky államban 55, Oregonban 61 delegátuson osztozhat Clinton és Sanders. Június 7-én viszont ismét hat államban tartanak demokrata előválasztást. Kalifornia mellett Montana, New Jersey, Új-Mexikó, Észak- és Dél-Dakota szavaz, s ezután már tényleg lezárulhat a verseny, Clinton megszerezheti a jelöltséghez szükséges delegátusokat. Az utolsó küldöttekért június 14-én a fővárosban, Washington DC-ben küzdenek meg.

Megállítanák Sanderst

Clinton ugyan már igyekszik negligálni Sanderst, de azért megkönnyebbülés lenne számára, ha meg tudná állítani a szenátor sikersorozatát. Oregonban készültek előzetes felmérések, s azok a volt külügyminiszter biztos előnyét jelzik: 48 százalékot érhet el, Sanders csak 33 százalékot. Kentucky államban inkább kétesélyes a küzdelem. A demokrata pártvezetés egyre nagyobb nyomást gyakorol a vermonti szenátorra, hogy adja fel a versenyt, hisz támadásaival folyamatosan Clintont gyengíti, s ezzel esélyeit is rontja Trumppal szemben. Mindaddig azonban, ameddig Sanders újabb államokban képes győzni, s jelentős anyagi források állnak rendelkezésére – jórészt kis összegű adományokból –, addig nyugodtan élvezheti a reflektorfényt, nem törődve a realitásokkal.

Hátralévő előválasztások
Május 17.
Kentucky (demokrata)
Oregon (demokrata, republikánus)
Május 24.
Washington (republikánus)
Június 4.
Virgin-szigetek (demokrata)
Június 7.
Kalifornia (demokrata, republikánus)
Montana (demokrata, republikánus)
New Jersey (demokrata, republikánus
Új-Mexikó (demokrata, republikánus)
Észak-Dakota (demokrata)
Dél-Dakota (demokrata, republikánus)
Június 14.
Washington DC (demokrata)

Azok pedig azt mutatják, hogy Clinton biztosan vezet. A volt külügyminiszter eddig 23 államban győzött, igaz, Sanders is nyert 19-ben. Hillary ugyanakkor összességében három millióval több szavazatot kapott, mint ellenfele, s még ha az összes hátralévő előválasztáson alulmaradna, a szuperdelegátusok révén akkor is Sanders fölé kerekedhet. Valójában persze ellenlábasa is pontosan tudja, nem győzhet, s a célja legfeljebb az lehet, hogy Clintont rákényszerítse: erőteljesebben építse be programjába a baloldali liberális demokrata szavazóbázis célkitűzéseit. Mindaddig azonban, ameddig Sanders folytatja a kampányát, egyre inkább balra tolja Clintont, noha itt lenne az ideje, hogy a volt First Lady középre húzódjon, ott van ugyanis esély az elnökválasztás megnyerésére. „Nem hiszem, hogy belegondolnak, mennyi hátránnyal jár ez” – idézte a CBS Dianne Feinstein kaliforniai demokrata szenátort. „Valójában károkat okoz, hiszen Clinton nem tudja megtenni a szükséges fordulatot, s az elnökválasztásra koncentrálni” – mondta Feinstein. Trump már bebiztosította jelöltségét, s hasznot húz abból, hogy még mindig tart a demokrata hadakozás. Clintonnak bonyolult a dolga, mert miközben Trumpot támadja, arra is ügyelnie kell, hogy ne idegenítse el se Sanders támogatóit, se azokat a republikánusok felé hajló független választókat, akik nem szívesen adnák voksukat Trumpra novemberben. Clinton kampányát nyilvánvalóan aggasztja a lehetőség, hogy a kiábrándult Sanders-hívek novemberben átszavaznak Trumpra.

Obama a milliárdost bírálta

Ha lezárul a demokrata előválasztás, várhatóan Barack Obama és Joe Biden is beszáll a kampányba a demokrata elnökjelölt mellett. Obama előre megmondta, hogy addig nem akar igazán állást foglalni, ahogy alelnöke is csak ritkán nyilatkozik meg. Igaz, Biden legutóbb azt mondta, ő maga lett volna a legjobb elnökjelölt, s ez aligha segíti Hillary kampányát. De hát az alelnök végül nem szánta rá magát az indulásra. Ha Clinton és Sanders vetélkedésében nem is foglalt állást, Obama elég keményen elmondta véleményét a republikánus elnökjelöltről vasárnap a Rutgers Egyetemen, ahol ő köszöntötte a végzősöket. Nem titkolta, csalódással tölti el a politikai vita alacsony színvonala. „A politikában, akárcsak az életben, a tudatlanság nem erény. Nem menő, ha valaki nem tudja, miről beszél. Ez nem egyenlő azzal, hogy valaki megmondja az igazat, megmondja a tutit. Hogy valaki fütyül a politikai korrektségre” – mondta az elnök. Az amerikai alapító atyák – Franklin, Madison, Hamilton, Jefferson – a felvilágosodás gyermekei voltak, a szektarianizmus, a babonák, a tudatlanság ellen küzdöttek. Hittek a racionális gondolatokban, az állampolgárok képességében, hogy irányítani tudják saját sorsukat, emlékeztetett Obama.

Erdogant nem zavarja az uniós kritika

Miközben Németországban egyre nagyobb politikai vihart kavar az Európai Unió és Törökország között márciusban megkötött menekültügyi megállapodás, Recep Tayyip Erdogan török államfő a hét végén is mindent megtett annak érdekében, hogy országa vágyott uniós tagságának, illetve vízummentességének útjába újabb akadályokat gördítsen.

Ankara a vízummentesség megadásától teszi függővé a megállapodás teljesítését, de több pontban nem tesz eleget a vízummentesség kritériumainak. Mindenekelőtt emberjogi kérdésekben lenne korrigálnivaló Törökországban, ám vasárnap újabb önkényuralmi lépést tett az ankarai vezetés. A török rendőrség megakadályozta a jobboldali nacionalista ellenzéki tömörülés, a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) rendkívüli kongresszusát. A rendvédelmi erők egyszerűen nem engedték be a párt tagjait a szállodába, ahol a kongresszust rendezték.

Az esemény azért volt fontos Erdogan és rezsimje számára, mert az MHP jelenlegi elnöke leváltásáért hívta össze a rendkívüli kongresszust, Devlet Bahceli félreállítása pedig Erdogan régi álmát, az elnöki köztársaság megteremtését veszélyezteti. Az MHP-vezér támogatja az államfő alkotmánymódosítási javaslatát, amely Erdogan kezében összpontosítaná a végrehajtó hatalmat, párton belüli ellenfelei viszont ellenzik azt. A kormányzó AKP a megismételt választás ellenére sem rendelkezik az alkotmány módosításához is szükséges kétharmados többséggel, ezért elengedhetetlenül szüksége van az MHP-ra Erdogan terveinek megvalósításához.

Múlt héten váltották le az AKP éléről Ahmet Davutoglut, aki ezzel a kormányfői tisztséget is elveszítette, hiszen a két funkció össze van kötve az AKP szabályzata szerint. Formálisan Davutoglu mondott le, de Erdogan egyértelművé tette, nem kíván többé együtt dolgozni miniszterelnökével, mert az ő számlájára írja, hogy Törökország számára nem eléggé kedvező az EU-val kötött megállapodás.

Ennek ellenére szombaton, az államfő egyik lányának, Sumeyyennek az esküvőjén a leváltott kormányfő volt a menyasszony tanúja. Erdogan lánya Selcuk Bayraktarral, egy dróngyár vezetőjével lépett frigyre Isztambulban, a vőlegény tanúja a török vezérkari főnök, Hulusi Akar tábornok volt, számoltak be a nemzetközi hírügynökségek.

A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott esküvőn mintegy hatezer meghívott vett részt, köztük, amint a DPA hírügynökség fogalmazott „fontos emberek Katarból és Pakisztánból” is. A menyasszonyt muszlim fátyol fedte, a menyegző az iszlám hagyományok szerint zajlott.

Erdogannak négy gyermeke van, két fia és két lánya.

A 30 éves Sumeyye Londonban a School of Economics-ben szerzett diplomát. Apja miniszterelnöksége idején az AKP külügyi tanácsosaként dolgozott. Jelenleg egy mérsékelt iszlamista nőjogi szervezet alelnöke. Vőlegénye az Egyesült Államokban, a Georgia Institute of Technology-n szerzett képesítést.

Légicsapások az Iszlám Állam ellen

Az Egyesült Államok és koalíciós partnerei 14 légicsapást hajtottak végre az Iszlám Állam ellen Irak és Szíria területén vasárnap. 

A koalíciós erők parancsnokságának hétfői tájékoztatása szerint Szíriában négy város közelében hat légicsapást hajtottak végre, lerombolták az IS pénzügyi központját, s több harci állását. Irakban öt város térségében nyolc helyen csaptak le a koalíciós harci gépek.

Az Iszlám Állam vállalta a vasárnap elkövetett súlyos iraki merényleteket. Az iraki főváros, Bagdad közelében egy gázgyárnál három autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel, majd megrohamozták az üzemet. Legalább 14 ember életét veszítette. Négy másik bagdadi robbantásban 15-en haltak meg. Latifijában autóba rejtett pokolgép robbant, ott heten estek áldozatul. Az IS csupán az elmúlt héten mintegy 100 embert gyilkolt meg Irakban.