Előfizetés

Kemény bírálat - Obama még Trump nevét se mondta ki beszédében

Publikálás dátuma
2016.05.16. 10:43
Barack Obama Fotó: Eduardo Munoz Alvarez/Getty Images
Keményen bírálta Donald Trumpot és elveit vasárnap Barack Obama amerikai elnök, és anélkül, hogy név szerint említette volna a republikánusok várható elnökjelöltjének nevét, azt vetette a szemére,  "nem tudja, miről beszél", és megnyilvánulásaival elárulja az amerikai értékrendet.

Barack Obama a New Jersey államban lévő Rutgers Egyetemen mondott politikai felhangoktól nem mentes tanévzáró beszédet, s anélkül, hogy kimondta volna Donald Trump nevét, reagált a milliárdos üzletember által hirdetett elvekre.

Az elnök már elöljáróban közölte, hogy nem akar szokványos évzáró beszédet tartani, hanem inkább egy sor "sugalmazást" sorol - amelyekről aztán kiderült, hogy kritikái annak, amire Donald Trump jórészt a kampányát építette.

"A tudatlanság nem erény, sem a politikában, sem az életben. Nem elegáns dolog, ha az ember nem tudja, miről beszél" - fogalmazott az elnök a több mint tizenkétezer diplomázónak.

Először Trump "Amerikát ismét naggyá tesszük" szlogenjét vette célba. Arra buzdította a diákokat, hogy szálljanak szembe azokkal, akik szerint Amerika régebben jobb és nagyszerűbb ország volt mint most. "Az emberi természet már csak olyan, kivált változások és bizonytalanságok korában, hogy szívesen tekint a múltba, egy képzelt múltba., de tudjátok, mi a helyzet? Hogy az a múlt nem is volt olyan szép" - állította az elnök.

Aztán kitért Trumpnak az amerikai-mexikói határon építendő falra vonatkozó, valamint a muszlimok amerikai beutazásának átmeneti tilalmáról hangoztatott javaslatára is.

"Azt sugalmazni, hogy vége-hossza nincs falat emeljünk határainkon és a bevándorlókat kárhoztatni a kihívásainkért, nemcsak szembemegy történelmünkkel, hanem ellentmond annak a nyilvánvaló ténynek is, hogy növekedésünk, gyarapodásunk, újítókészségünk és dinamizmusunk mindig attól függött, sikerül-e ide vonzanunk az embereket a világ minden részéből" - mondta az elnök. Hozzátette: "Így lett Amerika az, ami. Miért kellene ezt most leállítanunk?".

Majd arra intette a fiatalokat, hogy a muszlimok elszigetelése és annak sugalmazása, hogy más elbánásban kellene részesülniük, amikor belépnek az Egyesült Államokba, nem egyszerűen az amerikai értékrend elárulása lenne, hanem elidegenítené azokat a közösségeket Amerikában és szerte a világban is, amelyek a legfontosabb partnerek a szélsőségesség elleni harcban.

Az elnök egyébként a múlt héten a washingtoni Howard Egyetemen mondott évzáró beszédet, két hét múlva pedig a coloradói katonai akadémián végzőket búcsúztatja.

Ezrek vonultak az utcára Madridban

Több ezren vonultak utcára a spanyol fővárosban vasárnap este, hogy megemlékezzenek arról az éppen öt évvel ezelőtt kezdődött, egy hónapos, országos tüntetéssorozatról, amellyel spanyolok tízezrei fejezték ki elégedetlenségüket a kialakult politikai, gazdasági és társadalmi helyzet miatt, és amelyről ma már úgy tartják, hogy kulcsfontosságú belpolitikai változásokat indított el.

"Ezen a május 15-én nemcsak az ötödik évfordulónkat ünnepeljük, hanem annál sokkal többet: ünnepeljük, hogy haladunk az úton, a harc folytatódik (...)" - áll a szervezők kiáltványában. Ezrek gyűltek össze Madrid főterén, a Puerta del Solon, amely 2011-ben az események középpontjának számított. A tömeg ahogy akkor, most is transzparensekkel érkezett, rajtuk az öt évvel ezelőtt már emblematikussá vált mondatokkal: "Nem minket képviselnek!", "Ne hívják demokráciának, ha nem az!"

A megmozduláson résztvevők közül többen azt nyilatkozták, hogy még ma is érvényesnek tartják ezeket a mondatokat, úgy érzik, szinte semmi sem változott, így ez a felvonulás lényegében ugyanazt képviseli mint 2011-ben.

Öt évvel ezelőtt, a gazdasági válság kirobbanása után az elégedetlenség és felháborodás vitte az utcára az embereket; főként fiatalok tüntettek Madridban és több más spanyol nagyvárosban a korrupció, a politikai rendszer és a munkanélküliség ellen.

A Puerta del Solon 28 napon át tartott folyamatosan a tiltakozás, a tüntetők sátrakat állítottak és plakátjaikkal teleragasztották a teret, hogy üzeneteik jól láthatóak legyenek. Barcelonában a Plaza de Catalunyán hasonló sátortábor alakult, de azt a rendőrség 12 nap után felszámolta.

A 15-M elnevezésű mozgalom mára elért a legfontosabb demokratikus intézményekig, hiszen az ott feltűnt politikai szerveződések, pártok a legutóbbi helyhatósági és parlamenti választásokon eredményesen szerepeltek. Közülük került ki Madrid és Barcelona új polgármestere, valamint a Podemos (Képesek vagyunk rá), radikális változásokat követelő baloldali párt mára a harmadik politikai erő Spanyolországban, képviselői ott ülnek a spanyol törvényhozásban és az Európai Parlamentben is. Politikai elemzők szerint a spanyol belpolitikát három évtizeden át meghatározó kétpártrendszer végéhez a 15-M eseményein keresztül vezetett az út.

A madridi önkormányzat azzal kíván emléket állítani a 15-M-nek, hogy a Puerta del Sol kútjára felvésik a mozgalom egyik szimbolikus jelszavát: "Aludtunk, felébredtünk!"

Ezrek vonultak az utcára Madridban

Több ezren vonultak utcára a spanyol fővárosban vasárnap este, hogy megemlékezzenek arról az éppen öt évvel ezelőtt kezdődött, egy hónapos, országos tüntetéssorozatról, amellyel spanyolok tízezrei fejezték ki elégedetlenségüket a kialakult politikai, gazdasági és társadalmi helyzet miatt, és amelyről ma már úgy tartják, hogy kulcsfontosságú belpolitikai változásokat indított el.

"Ezen a május 15-én nemcsak az ötödik évfordulónkat ünnepeljük, hanem annál sokkal többet: ünnepeljük, hogy haladunk az úton, a harc folytatódik (...)" - áll a szervezők kiáltványában. Ezrek gyűltek össze Madrid főterén, a Puerta del Solon, amely 2011-ben az események középpontjának számított. A tömeg ahogy akkor, most is transzparensekkel érkezett, rajtuk az öt évvel ezelőtt már emblematikussá vált mondatokkal: "Nem minket képviselnek!", "Ne hívják demokráciának, ha nem az!"

A megmozduláson résztvevők közül többen azt nyilatkozták, hogy még ma is érvényesnek tartják ezeket a mondatokat, úgy érzik, szinte semmi sem változott, így ez a felvonulás lényegében ugyanazt képviseli mint 2011-ben.

Öt évvel ezelőtt, a gazdasági válság kirobbanása után az elégedetlenség és felháborodás vitte az utcára az embereket; főként fiatalok tüntettek Madridban és több más spanyol nagyvárosban a korrupció, a politikai rendszer és a munkanélküliség ellen.

A Puerta del Solon 28 napon át tartott folyamatosan a tiltakozás, a tüntetők sátrakat állítottak és plakátjaikkal teleragasztották a teret, hogy üzeneteik jól láthatóak legyenek. Barcelonában a Plaza de Catalunyán hasonló sátortábor alakult, de azt a rendőrség 12 nap után felszámolta.

A 15-M elnevezésű mozgalom mára elért a legfontosabb demokratikus intézményekig, hiszen az ott feltűnt politikai szerveződések, pártok a legutóbbi helyhatósági és parlamenti választásokon eredményesen szerepeltek. Közülük került ki Madrid és Barcelona új polgármestere, valamint a Podemos (Képesek vagyunk rá), radikális változásokat követelő baloldali párt mára a harmadik politikai erő Spanyolországban, képviselői ott ülnek a spanyol törvényhozásban és az Európai Parlamentben is. Politikai elemzők szerint a spanyol belpolitikát három évtizeden át meghatározó kétpártrendszer végéhez a 15-M eseményein keresztül vezetett az út.

A madridi önkormányzat azzal kíván emléket állítani a 15-M-nek, hogy a Puerta del Sol kútjára felvésik a mozgalom egyik szimbolikus jelszavát: "Aludtunk, felébredtünk!"