Az új ukrán kormány sem hozott nyugalmat

Nem hozott áttörést a szerdán Berlinben megrendezett négyes külügyminiszteri találkozó, a kelet-ukrajnai válság rendezésében marad a patthelyzet. A Jacenyuk-kabinetet nemrég váltó Volodimir Hrojszman kormányának helyzete sem sokkal jobb, mint elődjéé.

Miközben a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége épp Kijevben ellenőrzi a hitelfolyósítás fejében vállalt reformok teljesítési helyzetét, a parlamentben újra káosz uralkodott el, a keleti fronton pedig inog a tűzszünet.

A berlini úgynevezett normandiai négyes formátumban zajló külügyminiszteri találkozót Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kezdeményezte, a kelet-ukrajnai válság megoldása érdekében. A négy – német, francia, orosz és ukrán – külügyminiszter legutóbb április 3-án Párizsban találkozott, de akkor eléggé heves orosz-ukrán szóváltás után eredménytelenül zárult az ülés.

Steinmeier több rendben elégedetlenségének adott hangot, jelezve, hogy mind az ukrán, mind az orosz félnek több kompromisszumkészséget kellene mutatnia, és figyelmeztetett, ha nem lesz előrelépés a politikai rendezésben, végképp összeomolhat az amúgy is törékeny minszki tűzszünetei megállapodás. Steinmeier tegnap is csalódottan nyilatkozott, aggodalmának adott hangot a békefolyamat „csigatempója” miatt. "Az eredmény továbbra is mérsékelt" – fogalmazott a német diplomácia vezetője. A nézeteltérés oka ez esetben is a szakadár területeken megrendezésre váró választások kapcsán volt. Moszkva a törvény hiányát kéri számon Ukrajnán, Kijev meg kitart azon álláspontja mellett, hogy míg a keleti határszakasz nincs ukrán felügyelet alatt, szó sem lehet legitim választásokról.

Donbászban ezzel egyidőben „függetlenség napot” ünnepeltek. A két szakadár köztársaság két éve, egy Ukrajna által el nem ismert referendum nyomán, 2014. május 11, illetve 12-én kiáltotta ki önkényesen függetlenségét.

Kijevben a Radikális Párt szerdán vette blokád alá a parlament pódiumát, meghiúsítva az ülést. Oleh Ljasko formációja azzal fenyegetőzik, hogy mindaddig ellehetetleníti a törvényhozás munkáját, míg nem alakítanak bizottságot Petro Porosenko elnök és az offshore-botrányok kivizsgálására. Tegnap az kavart heves parlamenti vihart, hogy a testület úgy módosította a főügyésszel szembeni törvényi követelményeket, hogy Jurij Lucenko, Porosenko pártjának frakcióvezetője elfoglalhassa a posztot jogi diploma nélkül is.

Szerző

Túlélte Valls kormánya a bizalmi szavazást

Hivatalban marad Franciaország szocialista kormánya miután tegnap elbukott a parlamentben a jobboldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány. Manuel Valls kabinetjének megbuktatásához a bizalmatlansági indítványnak 288 támogató voksra lett volna szüksége, de csupán 246 igent kapott.

A bizalmatlansági indítványt azért kezdeményezte az ellenzék, mert a kormány felelősségvállalással, rendeleti úton kívánta hatályba léptetni az új munkaügyi törvényt, amely ellen országszerte hónapok óta tiltakoznak a szakszervezetek és a diákok. Ezt a szabályozást a Hollande éra egyik legfontosabb reformlépésének tartja a kormányzó elit, de nem merte szavazásra bocsátani, mert a szocialista képviselők egy része előre jelezte, nem szavazza meg. Mivel a bizalmatlansági indítvány elbukott, a törvény automatikusan hatályba lép.

A szakszervezetek már szerdán, a kormány lépése hírére kétnapos sztrájkot hirdettek. Tegnap több nagyvárosban demonstráltak a parlamenti szavazás idején, követelve a kormány és Francois Hollande államfő lemondását. Összecsapásokra is sor került, amikor a rendőrök megpróbálták felszámolni Nantesben és Rennesben az utakra és iskolák elé emelt barikádokat.

Franciaországban eddig csupán egyszer sikerült kormányt buktatni bizalmatlansági indítvánnyal: 1962-ben Georges Pompidou kabinetjét.

Szerző

Túlélte Valls kormánya a bizalmi szavazást

Hivatalban marad Franciaország szocialista kormánya miután tegnap elbukott a parlamentben a jobboldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány. Manuel Valls kabinetjének megbuktatásához a bizalmatlansági indítványnak 288 támogató voksra lett volna szüksége, de csupán 246 igent kapott.

A bizalmatlansági indítványt azért kezdeményezte az ellenzék, mert a kormány felelősségvállalással, rendeleti úton kívánta hatályba léptetni az új munkaügyi törvényt, amely ellen országszerte hónapok óta tiltakoznak a szakszervezetek és a diákok. Ezt a szabályozást a Hollande éra egyik legfontosabb reformlépésének tartja a kormányzó elit, de nem merte szavazásra bocsátani, mert a szocialista képviselők egy része előre jelezte, nem szavazza meg. Mivel a bizalmatlansági indítvány elbukott, a törvény automatikusan hatályba lép.

A szakszervezetek már szerdán, a kormány lépése hírére kétnapos sztrájkot hirdettek. Tegnap több nagyvárosban demonstráltak a parlamenti szavazás idején, követelve a kormány és Francois Hollande államfő lemondását. Összecsapásokra is sor került, amikor a rendőrök megpróbálták felszámolni Nantesben és Rennesben az utakra és iskolák elé emelt barikádokat.

Franciaországban eddig csupán egyszer sikerült kormányt buktatni bizalmatlansági indítvánnyal: 1962-ben Georges Pompidou kabinetjét.

Szerző