Előfizetés

Borulhat a migrációs egyezmény

G.M.
Publikálás dátuma
2016.05.11. 07:31
Törökországban sorban állnak a schengeni vízumért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Amint az előre látható volt, Ahmet Davutoglu török kormányfő lemondásával valós veszélybe került az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodás. Recep Tayyip Erdogan többek között azért volt elégedetlen miniszterelnökével, mert túl megengedőnek tartotta az általa jegyzett egyezményt. Erdogan valóságos nyilatkozatháborút indított Brüsszel ellen, az EU már alternatív megoldásokat keres.

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöke múlt hét végi lemondása után kerek-perec kijelentette, hogy Ankara nem fog eleget tenni Brüsszel kérésének, nem fogja a vízummentesség feltételéül szabott terrorellenes törvényt az uniós elvárásokhoz igazítani. Ez azonban nyilván azt is jelenti, hogy akkor Törökország nem kapja meg a vízummentességet a schengeni övezetbe, Ankara pedig a vízummentesség nélkül nem hajlandó teljesíteni a menekültügyi megállapodást. Az Európai Parlament több illetékes a tegnap is jelezte, a testület nem is tűzi napirendre a kérést, amíg a török terrorellenes törvény módosítása nem történik meg.

A német Bild napilap hétfői információja szerint az Európai Unió hozzálátott az alternatív megoldások kereséséhez, Brüsszelben máris folynak az egyeztetések arról, hogy a törökökkel kötött migrációs megállapodás kudarca esetén hogyan lehetne kint tartani Európából az újabb menekülthullámot. A körvonalazódó elképzelések szerint a görög szigeteken alakítanának ki új központi befogadó állomásokat, felfüggesztik a szigetek és a szárazföld közötti kompforgalmat. A menedékjogi kérelmeket a szigeteken bírálnák el, és onnan toloncolnák vissza hazájukba az elutasított kérelmezőket, az Ankarának ígért hatmilliárd eurót pedig Athén kapná meg, hiszen a feladat is Görögországra hárulna.

Recep Tayyip Erdogan tegnap is folytatta az utóbbi időben szinte mindennapossá vált vádaskodásait az EU-val szemben. Nem kevesebbet állított, mint hogy az európai országok biztonságos menedékhelyet nyújtanak a terrorszervezetek politikai szárnyainak. Erdogan nyilván nem az iszlamista terrorszervezetekre utalt, hanem a kurdokra, hiszen az EU már több ízben figyelmeztette Ankarát a kiújult török-kurd fegyveres konfliktus miatt. A török államfő azt is kifogásolta, hogy bár az Európai Unió megígérte az anyagi segítséget, Törökország mindeddig semmit sem látott belőle. Erről egy ankarai nyilvános rendezvényen beszélt, ahol a Reuters hírügynökség szerint megismételte már többször hangoztatott álláspontját, miszerint nem fogad el tanácsokat saját terrorellenes törvénye kapcsán Brüsszeltől és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy országa legkésőbb októberig megkaphatja a vízummentességet.

 Növekedhet a török-orosz feszültség
Ejtette tegnap a vádat a törökországi Izmir ügyészsége a török állampolgárságú Alparslan Celik ellen, akit a szíriai-török határon tavaly novemberben lelőtt orosz vadászbombázó pilótájának meggyilkolásával vádoltak. A Szu-24-es típusú orosz vadászbombázót török vadászgépek lőtték le november 24-én a szíriai-török határon, ami komoly feszültséget keltett az orosz-török államközi kapcsolatokban. Az orosz pilótának, Oleg Peskov alezredesnek sikerült katapultálnia a lelőtt gépből, de szíriai lázadók földet érés közben lelőtték. Nem ő volt az egyedüli áldozat, a vadászbombázó navigátora túlélte, mert katapultált, de egy, az ő kiszabadítására küldött orosz katona meghalt a mentési akció közben. Orosz illetékesek szerint türkmén lázadók lőtték le mind a pilótát, mind a katonát. Alparslan Celik az egyik szíriai türkmén osztag helyettes parancsnoka volt, ő azt állítja, hogy minkét pilótát holtan találta egysége.
A vádlott a felmentés ellenére, egyelőre még 37 napig vizsgálati fogságban marad, a török hatóságok törvénytelen fegyverviselés gyanúja miatt tovább nyomoznak. Celiket többedmagával március 31-én vették őrizetbe a török biztonsági erők a fegyvertartási törvény megsértése miatt egy törökországi étteremben.

Volt NATO-főtitkárok a Brexit ellen

Az európai uniós vezető politikusok, Barack Obama és számos nemzetközi tekintélynek számító közgazdász után a NATO korábbi öt főtitkára is megszólalt a brit uniós tagság kérdésében.

Peter Carington, Javier Solana, George Robertson, Jaap De Hoop Scheffer és Anders Fogh Rasmussen ex-elnökök tegnap a The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív lapban közös felhívást tettek közzé, amelyben azt állítják, hogy a nyugat ellenségeit szolgálná, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Az Egyesült Királyságban június 23-án rendeznek népszavazás az ország EU-tagságáról. A nemzetközi szereplők sorra figyelmeztetik a kilépés, azaz a Brexit híveit annak gazdasági negatív következményeire, a volt NATO elsősorban a biztonsági problémákat hangsúlyozták. levelükben állították, hogy most, amikor ennyire instabil a globális helyzet, és a NATO éppen azon igyekszik, hogy megerősítse kelet-európai szerepvállalását, rendkívüli problémákat okozna, ha Nagy-Britannia feladná EU-tagságát.

Egy ilyen fejlemény ugyanis kétségtelenül Nagy-Britannia befolyásának csökkenésével járna, ami a NATO-t is meggyengítené. Mindez pedig a nyugat ellenségeinek érdekeit szolgálná, amikor az euroatlanti közösségnek vállvetve kell szembeszállnia a külső fenyegetésekkel, nem egy esetben saját határain, az EU-nak pedig szüksége van a legnagyobb katonai erővel bíró tagállamának, Nagy-Britanniának az aktív szerepvállalására.

Nemrég hasonló indokokat ismertettek ugyancsak nyílt levélben a brit fegyveres erők egykori legmagasabb rangú parancsnokai is. Ők is azt hangsúlyozták, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, mert csak így tudja hatékonyan megvédeni magát a jelenlegi súlyos biztonsági kockázatoktól.

Bombariadó-sorozat Csehországban

Bombariadó volt Csehországban több mint egytucatnyi helyen kedd délelőtt, miután egy ismeretlen telefonáló vagy telefonálók elrejtett robbanókészüléket jeleztek számos helyszínen. A rendőrség az összes helyszínt átkutatta, de bombát sehol sem találtak - közölte Markéta Janovská, a cseh országos rendőr-főkapitányság szóvivője. 

Bár a rendőrség pontos számokat és helyszíneket nem hozott nyilvánosságra, önkormányzati jelentések szerint bombariadó volt egyebek között a prágai főpályaudvaron, a Mladá Boleslav-i pályaudvaron, a prágai, a pilseni, a pardubicei és a jícíni polgármesteri hivatalokban, néhány vasútállomáson, iskolában, vendéglőben. 

A szokatlanul nagyszámú, és majdnem egy időben bejelentett bombariadó miatt több helyen leállt a vasúti közlekedés, a pályaudvarokat, vasútállomásokat, valamint az iskolák és a hivatalok épületeit kiürítették. Prágában a metróközlekedés is szünetelt egy ideig. 

A kora délutáni órákig nyilvánosságra került értesülések szerint az elrejtett bombákat nemcsak az érintett helyeken jelentette az ismeretlen, hanem több esetben a rendőrségnek is. Az első jelzéseket az elrejtett bombákról reggel kilenc óra körül kapták az érintettek, s az illető mintegy másfél órán át számos további bejelentést tett. 

Csehországban az utóbbi években nem ritka az eddig minden esetben alaptalannak bizonyuló névtelen bombariasztás, de ennyi, lényegében egy időben bejelentett fenyegetéssel a hatóságok még nem találkoztak. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást az ügyben.