Előfizetés

Felkészül az EU a súlyos kudarcra

Az Európai Unió a Törökországgal megkötött megállapodás alternatíváiról tárgyal. Brüsszel ugyanis egyre inkább attól tart, hogy Ankara megbízhatatlan partnernek bizonyul, s a márciusban megkötött megegyezés ellenére mégsem tartja magát az általa vállaltakhoz. Legalábbis ezt állítja saját forrásaira hivatkozva a nem mindig megbízható német Bild napilap hétfői kiadásában.

A lap szerint a javaslatok között szerepel, hogy egyes görög szigeteket tegyenek meg központi felvevő centrumnak a menekültek számára, amennyiben az ankarai kormány megnyitja az EU felé vezető határait a bevándorlók előtt. A menekülteket e szigeteken regisztrálnák. E szigeteknél ezután szüneteltetnék a hajóközlekedést, vagyis a menekültek itt maradnának, s innen azonnal visszatoloncolhatják őket a származási országba – állította a Bild.

Amennyiben Ankara nem teljesíteni a megállapodásban foglaltakat, azonnal felfüggesztenék az országnak megszavazott hatmilliárd eurós segély kifizetését, s az összeget Görögország kapná meg. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök múlt heti lemondása után Recep Tayyip Erdogan elmondta, hazája nem kíván változtatni az egyébként demokráciaellenes terrorellenes törvényen. Ez lenne az egyik feltétele annak, hogy az Európai Unió biztosítsa a vízummentességet Törökország számára.

Megszavazta a megszorításokat a görög parlament

Publikálás dátuma
2016.05.09. 11:52
Korábbi felvétel. Fotó: Getty Images
Hosszas parlamenti vita után a görög parlament megszavazta az, 5,4 milliárd euró megtakarítást magában foglaló mentőcsomagot. A kormánykoalíció mind a 153 képviselője támogatta az előterjesztést, ami azt jelzi, hogy egyetlen képviselőt sem vesztett Alekszisz Ciprasz kormánya a meglehetősen kényes szavazás során. Az intézkedések az adó-, és a nyugdíjrendszert érintik. Athén egyben hivatalosan is javasolta a hitelezőknek, automatikusan csökkentik a kiadásokat abban az esetben, ha nem teljesülnek a pénzügyi célszámok.

A parlamenti vitában Ciprasz megvédte az intézkedéseket, s azzal érvelt, hogy a nyugdíjrendszerre vonatkozó intézkedések nem érinti azok többségét, akik már kapnak öregségi járulékot. Egyben azzal vádolta az ellenzéket, hogy nem fogalmazott meg semmilyen komolynak nevezhető javaslatot. „Elszántak vagyunk arra, hogy Görögországot a saját lábára állítsuk, méghozzá bármi áron” – jelentette ki.

A miniszterelnök fix adókulcsot javasolt 12 évre a 20 millió euró feletti befektetésekre. Azt reméli, hogy az intézkedés révén több lesz a külföldi beruházás. Akadt Ciprasznak egy érdekes kijelentése is. Mint mondta, 2015-ben, tehát a Sziriza hatalomra kerülésekor, amikor a baloldali radikális párt még elutasította az együttműködést a hitelezőkkel, pártját és őt magát is „illúziók” irányították, amivel elismerte korábbi politikájának helytelenségét. „Nem hazudtunk, csak tele voltunk illúziókkal” – fejtette ki.

Ciprasz azt reméli, hogy a szavazás révén hosszabb távra is sikerült stabilizálnia kormánya és saját helyzetét, ez azonban erőteljesen kétséges. A kormányra ugyanis további népszerűtlen intézkedések elfogadása vár, s amint a vasárnapi tüntetések is mutatták, a kabinet egyre nagyobb népszerűtlenségnek örvend az országban. Az is igaz azonban, hogy a kormány kényszerpályán mozog. Ahhoz, hogy megkapja a tavaly megszavazott, 86 milliárd eurós hitelcsomag újabb részletét, el kellett fogadnia a komoly költségcsökkentéseket biztosító intézkedéseket. Ugyanakkor az ellenzék joggal vetheti a kormány szemére: kétszer olyan kemény megszorításokat fogadott el, mint egykor a jelenlegi ellenzéki párt, az Új Demokrácia által irányított kabinet. Akkor a Sziriza még ellenzékben harsogva követelte a kormány lemondását.

Az Új Demokrácia vezetője, Kiriakosz Micotakisz azt közölte, Ciprasz adminisztrációja „a legkevésbé hozzáértő és a legveszélyesebb azóta, hogy Görögországban visszaállították a demokráciát”. Mint fogalmazott, a kabinet „teljesen elszegényíti a középosztályt”. Az ellenzéki vezető szerint a mielőbbi előrehozott választás jelentené a reményt az ország számára. Ciprasznak címezve pedig azt mondta: „Ön nem baloldali, hanem opportunista, aki mindent elkövet azért, hogy a hatalomban maradjon”.

Nem mond le az SPD elnöke

Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke, alkancellár cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint távozni készül az SPD éléről. „Még engem is meglepett: Németországban nem lehet az ember beteg politikusként anélkül, hogy ne terjesztenének valami butaságot” – jelentette ki az RTL televíziónak. 

Gabrielt decemberben választották újra a párt élére. Az akkori kongresszuson 74 százalékot kapott, ami igen alacsonynak számít. Hasonló esetekben ugyanis legalább kilencven százalékkal erősítik meg pártelnöki pozíciójában az adott politikai vezetőt. Az eredmény azt jelezte, hogy megrendült a bizalom Gabriellel szemben saját tömörülésén belül. Azóta még nagyobb lett az aggodalom az SPD-n belül, mivel a párt sok szavazót vesztett a március közepén megrendezett részleges tartományi választások során, s ami népszerűségének további eséséhez vezetett. Akadtak olyan közvéleménykutatások is, amelyek 20 százalék alatt mérték az SPD-t. Legutóbb az EMnid felmérése 22 százalékon mérte a pártot. Mindenesetre a szociáldemokraták nem tudnak kikerülni a válságból. A Focus hetilap közölte, „biztos forrás szerint” Gabriel le akar mondani.