Előfizetés

Szerény ünnepre készülnek Moszkvában

Publikálás dátuma
2016.05.09. 07:31
A tavalyi moszkvai felvonulás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MIKHAIL SVETLOV
A tavalyi grandiózus 70 éves évforduló után, az idén jóval visszafogottabban emlékeznek meg Oroszországban a győzelem napjáról. A Kreml jelenkori háborúira összpontosít. Az ünnep azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a volt szovjet tagköztársaságok egyre távolodnak a Nagy Testvértől. Még Moszkva közvetlen szövetségesei sem rendeznek az idén katonai parádét, a donyecki szakadárok viszont az EBESZ intelme ellenére, napok át főpróbákat tartottak.

A Szovjetunió szétesése után is nemcsak Oroszországban, hanem a volt tagköztársaságokban is egyik legnagyobb ünnep maradt a második világháború befejezésének napja, május 9. A győzelem napjaként meghonosodott ünnep tartozéka volt minden évben a felvonulás és a katonai parádé ezekben az országokban 1945. óta. A kerek évfordulókat pedig hatalmas ünnepségek kísérték a birodalom széthullása után is az orosz fővárosban. A 60. évfordulón már Vlagyimir Putyin volt a Kreml lakója, akkor még a nyugati világ vezető politikusai, beleértve az amerikai elnököt is, részt vettek a moszkvai parádén, tavaly viszont, a 70 évfordulón már igencsak foghíjas volt a dísztribün. A nyugati politikusok hangsúlyozták, nem vonják kétségbe a Szovjetunió szerepét és áldozatvállalását a második világháborús győzelemben, de távolmaradásukkal tiltakoztak Oroszországnak a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe ellen.

Putyint érzékenyen érintette ez a bojkott, hiszen eddigi politikai karrierje azt mutatja, hogy teljes ideológiáját, rezsimjének legitimációját a második világháborús nagyságra építette fel, s így próbált nemzeti egységet kovácsolni. „A 60. évforduló kapcsán lehetett először észlelni azt, hogy Moszkvában különös jelentőséget tulajdonítanak a második világháborús szovjet szerepvállalásnak és áldozathozatalnak. Azt megelőzően is voltak megemlékezések Moszkvában, az ünnep nem maradt el, de 2005-től ez a megemlékezés már több annál, mint ami korábban volt. Láthatóan azt a legitimációs deficitet hivatott kitölteni, amit nem nagyon talált meg hosszú ideig a putyini rendszer. Az első két elnökség időszakában sikeresnek bizonyult gazdasági értelemben, szociálpolitikájában sokat nyújtott, egy gyarapodó, egyre nagyobb jövedelemmel rendelkező társadalom támogatta őt. De kezdetben mintha az érzelmi-ideológiai háttere hiányzott volna ennek a rendszernek. 2005-től láthatóan ezzel töltik ki az űrt”, magyarázta lapunknak Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.

A győzelem napja mindmáig munkaszüneti nap Azerbajdzsánban, Belaruszban, Grúziában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Moldovában, Örményországban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban valamint az ebben a régióban található szakadár területeken, Abháziában, Dél-Oszétiában, Donyeckben és Luhanszkban, Hegyi-Karabah és Transznisztriában. Ukrajna 2014-től május 8-án ünnepli a győzelem napját, akárcsak az európai országok, ám meghagyták munkaszüneti napnak 9-ét is, hiszen az országban, már csak megszokásból is, széles rétegeknek fontos ez.

Az idén nyilván nem lesz Moszkvában a tavalyihoz fogható parádé. Nincs kerek évforduló, Oroszország vezetői a szíriai katonai beavatkozás folytán arra törekednek, hogy a terrorizmus elleni fellépéssel szerezzenek nyugati legitimációt. Ezen kívül Moszkvának is terrorfenyegetéssel kell szembenéznie. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) múlt héten két alkalommal is felszámolt egy-egy közép-ázsiai terrorsejtet, amely a győzelem napi ünnepségeken készült merényletre.

Az idei ünnep azt is felszínre hozta, hogy egyre mélyül a szakadék Moszkva és a volt tagköztársaságok, még legközvetlenebb szövetségesei között is. Az EU- és NATO integrációra hajtó Ukrajna, Grúzia és Moldova már rég nem számít szövetségesnek, de az idén már Asztanában és Minszkben sem lesz katonai parádé május 9-én. Az orosz ellenzéki sajtóban megszólaló elemzők szerint a győzelem napi ünnepség a fiatal független államok önmeghatározásával függ össze. „Az új elitek saját ideológiájuk kialakításával párhuzamosan hagyják el a szovjet örökséget”, ezt már az Eurázsiai Kommunikációs Központ igazgatója, Alekszej Pilko nyilatkozta a gazeta.ru-nak.

Donyeck azonban nem azok közé tartozik, akik távolodni szeretnének Moszkvától. A szakadárok múlt héten több napon át gyakorolták a győzelmi napi katonai parádét Kijev és az EBESZ intelme ellenére. A tűzszünet betartását felügyelő EBESZ arra figyelmeztetett, hogy a nehézfegyverek jelenléte a parádén megszegi a minszki egyezményt. Eduard Baszurin, a donyeckiek katonai parancsnoka szerint azonban az ünnepi katonai felvonuláson használt járművek harcképtelenek.

Üzenet Orbánnak - Az EU meghal, ha uniós kérdésekről népszavazás dönt

Az Európai Unió meghal, ha uniós kérdéseket népszavazással döntenek el - mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az ARD német országos köztelevízió Europamagazin című műsorának hétvégi adásában.

A politikus kiemelte: Orbán Viktor Magyarországon most népszavazást tart, és azt mondja, hogy egy "migráns" sem jöhet Magyarországra. Ha az ország népszavazást tart, akkor talán más tagállamok is így tesznek, és dobhatjuk a szemétdombra az Emberi Jogok Európai Egyezményét - hangsúlyozta Jean Asselborn.

Ha az utóbbi tíz évben kibontakozott folyamatok tovább tartanak, kialakul egy mag-Európa, és azok az országok, amelyek nem akarnak ezzel a sebességgel haladni, kénytelenek lesznek a döntéshozatalban megelégedni egy másmilyen jelentőséggel - tette hozzá.

Nem fogadhatjuk el, hogy a szolidaritás megszűnjön az Európai Unióban, ebben a kérdésben minden tagállamnak állást kell foglalnia - hangsúlyozta a luxemburgi külügyminiszter. Jean Asselborn szerint a tét az, hogy az EU vonszolja-e magát tovább letargikusan, vagy vegyen új lendületet, és ha egy ország azt mondja, hogy nincs szükségünk Schengenre, az euróra, a szabad mozgásra, a szolidaritásra, a strukturális- és kohéziós alapokra, akkor nincs más hátra, be kell látni, hogy "zárt intézménnyé" is lehet tenni uniós tagállamokat.

Egykori brit titkosszolgák a Brexit ellen

Az európai biztonság és stabilitás fenntartásához fűződő érdekek azt diktálják, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon - írta vasárnap megjelent közös cikkében a brit titkosszolgálatok két egykori legmagasabb rangú vezetője.

Írásukban hangsúlyozták, hogy a közép- és kelet-európai EU-tagországokat is elsősorban a biztonság és a szabadság ígérete késztette az uniós csatlakozásra.

Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban kifejti azt a véleményét, hogy ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az unióból, az rendkívüli mértékben destabilizálná az egyébként is gazdasági bajokkal, migrációs válsággal küszködő, és "a feléledő Oroszországgal" szembesülő Európai Uniót.

Evans és Sawers szerint valós az a kockázat, hogy ez a destabilizáció idővel az EU szétforgácsolódásához vezethetne, és ennek csak a demokrácia ellenségei örülnének.

A szerzők felidézik: mindketten emlékeznek azokra a beszélgetésekre, amelyeket az EU-tagságra készülő közép- és kelet-európai országok biztonsági szolgálatainak vezetőivel és politikusaival folytattak a csatlakozási folyamat idején. Az MI5 és az MI6 volt vezetője szerint ezeknek az országoknak nem az uniós tagság gazdasági előnyei jelentették a legnagyobb vonzerőt, hanem az, hogy az EU-csatlakozással hitet tehettek a szabályokra alapozott, demokratikus és szabad politikai rendszer mellett.

Ez a rendszer igencsak különbözött attól, amelyben a szovjet tömb részeként sínylődtek, és Kelet-Európából nézve az Európai Unió a stabilitást, a szabadságot és a biztonságot jelentette azokkal az erőkkel szemben, amelyek visszahúzták volna ezeket az országokat a múltba - fogalmaz vasárnapi cikkében a brit titkosszolgálatok két volt vezetője.

Evans és Sawers szerint a hírszerzési és biztonsági együttműködés napi rutinja mellett az EU-tagságnak elsősorban az európai szintű geopolitikai stabilitás szempontjából van jelentősége. Nyugat-Európa békében töltött elmúlt évtizedei után könnyű elbizakodottá válni, és azt feltételezni, hogy ezt a békét soha senki nem fogja megzavarni.

A történelem azt sugallja, hogy ez veszélyes illúzió. Minden hibája és triviális, bosszantó vonásai ellenére az EU segítette elő, hogy Európában a békés együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság vált normává - írták a volt titkosszolgálati vezetők.

Nemrégiben a brit fegyveres erők egykori legmagasabb rangú parancsnokai is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, mert csak így tudja hatékonyan megvédeni magát a jelenlegi súlyos biztonsági kockázatoktól.

A The Daily Telegraph című konzervatív napilapban néhány hete megjelent közös levelet tizenhárom nyugalmazott főtiszt írta alá, köztük hat volt vezérkari főnök.    

A szerzők hangsúlyozták, hogy a NATO a brit nemzetbiztonság legfontosabb garantálója, de a másik, egyre fontosabb biztonsági pillér az Európai Unió. Európát egy sor súlyos biztonsági kihívás fenyegeti az instabil közel-keleti helyzettől az Iszlám Állam felemelkedésén át a feltámadóban lévő orosz nacionalizmusig és agresszióig. Nagy-Britanniának szembe kell szállnia ezekkel a kihívásokkal, akár tagja az EU-nak, akár nem, de az EU-tagság erősebbé teszi, mivel elősegíti a szoros együttműködést az európai szövetségesekkel - állt a brit hadsereg egykori katonai vezetőinek levelében.