Előfizetés

Erdogan: Képmutató az EU

Publikálás dátuma
2016.05.08. 10:13
FOTÓ: Adam Berry/Getty Images
A Törökországot bíráló európai országok félretették a demokráciát és a szabadságjogokat, amikor területükön bombák kezdtek robbanni - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton a részben kurdok lakta kelet-törökországi Malatya városban.

Beszédében az államfő az elmúlt fél év európai merényleteire, a párizsi és a brüsszeli terrortámadásokra utalt. Erdogan már pénteki beszédében is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió túlzottan megengedően bánt a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsaival, amikor engedte, hogy azok a demokrácia nevében tiltakozva sátrat verjenek az Európai Parlament brüsszeli épületénél.

A török elnök szerint az unió képmutatóan viselkedik akkor, amikor arra kéri Ankarát, hogy a török állampolgárok schengeni vízummentessége érdekében enyhítsen terrorizmusellenes törvényén, amely szerintük túl tágan értelmezi a terrorista fogalmát.

Mint szombaton fogalmazott: először távolítsák el ők a terroristák sátrait az Európai Parlament elől. Erdogan már pénteken hangsúlyozta: nem változtatja meg a törvényt, hiszen országát terrorszervezetek fenyegetik. Kijelentette: "sajnálom, de akkor külön utakon járunk, mi a mienkén, az EU is a sajátján." 

A politikus arra is kitért, hogy a muzulmán államok felnéznek Törökországra, amiért az így dacol a világgal.

Az Európai Bizottság szerint Törökországnak az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által március 18-án aláírt, a menekültválság megoldását célzó szerződés 72 feltételéből még 5-öt teljesítenie kell ahhoz, hogy a török állampolgárok vízummentesen utazhassanak a schengeni övezet országaiba.

Erdogan korábban arra is figyelmeztette az EU-t, hogy Ankara elállhat a megállapodástól, ha az unió nem tartja be ígéreteit.

Davutoglu csütörtökön jelentette be, hogy távozik a kormányfői posztról. Megfigyelők szerint ezzel nő Erdogan hatalma, aki már korábban is éles kritikával illette Európát és sokkal keményebb tárgyalópartnernek ígérkezik, mivel kevésbé elkötelezett Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szombaton a dél-törökországi Antalyában szólal fel. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió országai közül többen, valamint az Európai Parlamentben is szeretnék eltávolítani a terrorszervezetek listájáról a PKK-t. Szintén kifogásolta, hogy schengeni vízummentességet élvez számos olyan ország, amely még csak nem is jelölt uniós tagságra. Cavusoglu kettős mércének nevezte az Európai Unió Törökországgal szemben mutatott viselkedését. A külügyminiszter szerint országának nincsenek elmaradásai, pont hogy túlteljesített.

Guam - Clinton nyerte a demokrata jelölőgyűlést

Hillary Clinton volt külügyminiszter nyerte meg Bernie Sanders vermonti szenátor előtt szombaton a Guam szigetén tartott demokrata jelölőgyűlést, alig pár nappal Sanderstől elszenvedett indianai veresége után. 

A Csendes-óceán nyugati térségében fekvő szigeten mindössze hét delegátusról döntöttek, s a két demokrata elnökjelölt-aspiráns nem is kampányolt személyesen Guamon, ahol előzetes közvélemény-kutatások sem készültek.

A két vetélytárs viszonylag keveset költött itteni reklámra, Clinton elsősorban rádiós reklámidőt vásárolt, Sanders pedig a Pacific Daily News című helyi lapnak adott interjúkat. A vermonti szenátor az egyik interjúban azt ígérte, hogy amennyiben őt választják az Egyesült Államok elnökévé, okvetlenül ellátogat a többezer kilométerre fekvő Guamra.

Guam a Mariana-szigetvilág része és az Egyesült Államok külső területe, alig 549 négyzetkilométeres nagyságú.

A demokraták esélyes elnökjelöltje, Hillary Clinton 60 százalékos támogatottsággal nyerte a jelölőgyűlést, Bernie Sandersre a választók 40 százaléka voksolt. Clinton ebben a térségben a korábban tartott előválasztások és jelölőgyűlések mindegyikét megnyerte: övé lett a győzelem Amerikai Szamoán és az Északi-Mariana-szigeteken egyaránt. 

A következő előválasztás kedden lesz Nyugat-Virginiában. Ebben a Washingtonhoz közel eső, elsősorban a bányászatból élő szövetségi államban a demokraták és a republikánusok egyaránt előválasztást tartanak. A demokraták vetélkedésében a közvélemény-kutatások itt Bernie Sanders győzelmét jósolják.

Tömegek a varsói ellenzéki tüntetésen

Több tízezren gyűltek össze szombaton a varsói ellenzéki, Brüsszel-párti tüntetésén; ezzel egyidejűleg az Európa-napi felvonulás, valamint a nemzeti körök szervezte ellentüntetés is végigvonult Varsón. A "Európában vagyunk és leszünk" mottóval megrendezett Brüsszel-párti tüntetésen az ellenzéki Polgári Platform (PO) vezette főpolgármesteri hivatal szerint több mint 200 ezren, rendőrségi adatok szerint viszont csak mintegy 30 ezren vettek részt.

A Gazeta Wyborcza balliberális napilap körül szerveződő Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) által meghirdetett demonstráción Grzegorz Schetyna, a PO elnöke, Ryszard Petru, a szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) elnöke, továbbá Bronislaw Komorowski volt lengyel államfő szólaltak meg, s jelen volt a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Adam Michnik is. A tüntetők a "Megvédjük a demokráciát" jelszót skandálták, nemzeti és uniós zászlókat lengettek. Láthatóak voltak a résztvevő pártok logói, valamint az LMBT-közösséget jelképező, szivárványszínű zászlók is.

A tiltakozás elején megszólaló Mateusz Kijowski, a KOD elnöke elmondta: a menet célja "a sokszínűség, a párbeszédre való nyitottság megmutatása", s a szervezők "a jelenleg a kormánypárt által kétségbe vont értékek mellett állnak ki".
"Ma azért gyűltünk össze, hogy megmondjuk: nem engedjük meg, hogy a tekintélyelvű kormányzás rémálma megvalósuljon" - jelentette ki Grzegorz Schetyna PO-elnök. Úgy vélte: az Európától való elfordulás "a Keletre vezető utat" jelenti. "Nem egyezünk bele a vasfüggönybe, az Európától való elszakításunkba. Európában vagyunk és leszünk" - hangsúlyozta. Az Európától való elfordulás szándékával vádolta a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot a Modern nevében felszólaló Kamila Gasiuk-Pihowicz is.

A KOD-tüntetéshez csatlakozott a közvetlenül előtte megtartott Schuman-menet résztvevőinek egy része. Az Európa-nap alkalmából az "Itt van Európa" mottóval rendezett kisebb meneten a lengyel közszolgálati tévé szerint valamivel több mint ezren vettek részt, Bronislaw Komorowski mellett jelen volt a varsói és a berlini főpolgármester. 

A KOD menetével párhuzamosan nemzeti és katolikus körök szerveztek ellentüntetést "Bátorság, Lengyelország" mottóval. A megmozdulás a hazáért bemutatott szentmisével kezdődött. Az ezt követően elinduló menet elején Máriát és Jézust ábrázoló óriási képeket vittek, a résztvevők nemzeti zászlókat lobogtattak, imádkoztak és egyházi énekeket énekeltek.

Beszédet mondott a radikális Nemzeti Mozgalom (RN) elnöke, Robert Winnicki. "Európát ma balliberális kór gyötri, a multikulturalizmus rákja" - mondta, hangsúlyozva: a lengyelek "ellen kell álljanak a brüsszeli diktátumnak".

Az ellentüntetésen a varsói főpolgármesteri hivatal szerint 2 és fél ezren, a rendőrség szerint 4 és fél ezren vettek részt. Mindhárom felvonulás békésen, rendbontás nélkül zajlott. Közben Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó PiS elnöke on-line beszélgetést folytatott a Facebook közösségi hírportálon "Erős Lengyelország Európában" címmel. Az Európai Unióra vonatkozó kérdésekre válaszolva Kaczynski elmondta: uniós téren "pozitív változásokra lehet törekedni", s Lengyelország "mindenekelőtt a nemzeti szuverenitást fogja védeni".

A migrációs válságról beszélve Kaczynski hangsúlyozta: a nyugat-európai terrortámadások nyomán a PiS álláspontja az, hogy Lengyelország nem fogad be menekülteket, "mert nincs olyan mechanizmus, amely a biztonságot szavatolná". "Azok, akik ma menetelnek, azt akarják, hogy a lengyelországi élet megzavarodjon. Segíteni akarunk, de ott, a helyszínen" - jelentette ki Kaczynski, megerősítve ezzel a kormánypártnak a válság megoldását célzó eddigi álláspontját, amely a közel-keleti válság helyszíni kezelését, az Európai Unió külső határainak védelmét részesíti előnyben a menekültelosztási mechanizmusokkal szemben.