Előfizetés

Miniszterelnök-csere lesz Ankarában

Hivatalosság vált tegnap, amit a török ellenzéki sajtó már néhány napja megszellőztetett – kegyvesztett lett Ahmed Davutoglu török miniszterelnök, kormányfőcsere várható Törökországban.

Az Ankarában kormányzó konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tegnap összehívta kongresszusát május 22-re, a két éve pártelnök és egyben miniszterelnök Ahmet Davutoglu pedig nem indul újra a pártelnökségért. Ez azonban automatikusan miniszterelnök váltást is jelent, hiszen az AKP statútuma szerint a két tisztség elválaszthatatlan egymástól, közölte az AFP hírügynökség.

Vélhetően nem önszántából áll félre a török miniszterelnök, hanem azért, mert a Recep Tayyip Erdogan államfőhöz fűződő viszonya olyannyira megromlott, ami már lehetetlenné teszi az együttműködést. Múlt héten a kormánypárt vezető testülete olyan módosítást fogadott el, amely igen komolyan csökkenti a pártelnök jogkörét. Ez volt az első nyilvános és kétségtelen jelzés az államfő és a kormányfő viszonyának romlására. Erdogan és Davutoglu szerdán este tárgyalt, ezt követően határozott a visszalépésről a pártelnök-miniszterelnök.

Formálisan tehát Davutoglu lépett vissza önként, ám a miniszterelnök pontosan tudja, mi vár azokra, akik szembehelyezkednek Erdogannal és az ő akaratával. Jelenlegi legnagyobb ellenfele, az immár az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok is egykoron az államfő közeli szövetségese volt, manapság meg tömegesen tartóztatnak le Törökországban embereket, akiket Güll támogatóinak hisznek és zárnak be médiaorgánumokat, civil szervezeteket, amelyeket Gül-pártiaknak vél a hatalom.

Az Euronews úgy tudja, a két politikus közötti egyre élesebb és egyre nyilvánvalóbb feszültséget a belső biztonsági kihívások, a délkeleti országrészben már-már kurd felkelésnek mondható helyzet, illetve a szíriai határ mentén zajló háborús állapot és a migránsválság fokozza. A török sajtó pedig arról számolt be, hogy Erdogan az Európai Unióval, Davutoglu révén megkötött menekültügyi megállapodás több pontjával sem elégedett. Ezt igazolja az is, hogy Ankara többször meglebegtette a megállapodás felmondását, amennyiben júniustól nem lesz meg az uniós török vízummentesség. Ez utóbbi viszont kérdéses, mindaddig, míg Ankara nem teljesíti a feltételeket, amit nyilván a nem eléggé kemény miniszterelnökének tud be az elnök.

A Törökországot 2002 óta kormányzó AKP-t Erdogan alapította és vezette is 2014 nyaráig. Az akkori elnökválasztási győzelme után kellett lemondani a pártelnökségről, akkor még ő maga ajánlotta utódjául a párt és a kormány élére Davutoglut.

A nemzetközi média szerint Davutoglu félreállítása tovább erősíti Erdogan pozícióit és megnyithatja az utat nagy álma, az elnöki köztársaság felé.

Szakadhat az AKP
Ahmed Davutoglu utódja még nem ismert, de mindenképpen olyan személy lesz, akiben megbízik Recep Tayyip Erdogan, hiszen az AKP tényleges irányítója maga az államfő. Esetében pedig a bizalom azt jelenti, hogy a kiszemelt pártelnök lojális, irányítható és mindenben aláveti magát Erdogan akaratának. Davutoglu lemondása bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy soha nem mond egy rossz szót sem az államfőre, akinek a barátságát mindennél többre értékeli.
Állította, hogy mind a kormányt, mind a pártot viharos időszakban tartotta egyben. Az eltelt 20 hónap Törökország sikeres időszaka volt, amelyben kormányfőként mindig helyesen cselekedett, mondta. Arra kérte a kollégáit, kerüljék el az AKP hasadását. "Nem haragszom a munkatársaimra, a szakadás elkerülése érdekében hoztam ezt a döntést" – fogalmazott Davutoglu, egyértelművé téve, hogy komoly feszültségek vannak Erdogan táborában.



A holokauszt hatmillió áldozatára emlékezik Izrael

Publikálás dátuma
2016.05.06. 07:32
Netanjahu miniszterelnök koszorúz a Jad Vasemnél FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Tegnap délelőtt két percre Izraelben megállt az élet, az egész ország a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára emlékezett. A világtörténelem legnagyobb tragédiájának 189 ezer túlélője él ma a zsidó államban, közülük 45 ezren a szegénységi küszöb alatt. A gázai-izraeli határon tegnap sem volt nyugalom.

Csütörtök délelőtt, helyi idő szerint tíz órakor megszólaltak a szirénák Izraelben és az egész országban két percre megállt az élet. Még az autópályákon is leálltak a járművek, az utasok kiszálltak és csendes főhajtással emlékeztek a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára. Leállt a tömegközlekedés is, az oktatási intézmények és a hivatalok is. Megszakította a sugárzást Izrael minden televízió- és rádióadója, amelyek szerda estétől folyamatosan a túlélők visszaemlékezéseit közvetítették.

A Jom ha Soá, a holokauszt napjának idei izraeli rendezvényei ugyanis szerda este kezdődtek, amikor Jeruzsálemben a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumnál hat túlélő az idén is meggyújtott egy-egy fáklyát az áldozatok emlékére.

A szerda esti hivatalos megnyitón beszédet mondott Benjamin Netanjahu kormányfő és Reuven Rivlin államelnök is. Rivlin a Palesztinában, majd Izraelben születettek nevében is beszélt, s államfőként kijelentette, hogy Izrael nem tesz meg minden tőle telhetőt a holokauszt túlélői megsegítésére. Jelenleg 189 ezer olyan személy él a zsidó államban, aki megjárta a náci halál- vagy munkatáborok, gettók poklát, s közülük mintegy 45 ezren a szegénységi küszöb alatt tengődnek. Úgy vélekedett, hogy a túlélőket közömbösség és értetlenség övezi. Izrael 2007-ben fogadott el egy törvényt a holokauszt túlélők segélyezésének növeléséről, de az ezzel foglalkozó szervezetek szerint ez még messze nem elégséges egy tisztes élet biztosításához.

Az államfő is hangsúlyozta a zsidó nép és állam önvédelmének és biztonságának fontosságát, a miniszterelnök pedig erre fektette a hangsúlyt. „Az antiszemitizmus nem tűnt el Hitler halálával, a nyugati társadalmakban jelentkező mai antiszemitizmus semmivel sem kevésbé erős méreg, mint amit a szélsőséges iszlám terjeszt”, hangsúlyozta Netanjahu.

A holokauszt napra a Tel-Aviv -i egyetem kortárs zsidósággal foglalkozó Kantor központja közzétette idei kutatását, amely szerint tíz év távlatában tavaly mérték világszerte a legkevesebb antiszemita incidenst. Mindez azonban nem az antiszemitizmus tényleges csökkenésének, hanem annak tudható be, hogy az arab országokból Európába érkező menekültáradat elvonja az európai szélsőjobb figyelmét.

Az emlékünnepségekkel egyidőben, szerdán újabb összecsapások törtek ki a Gázai övezet határán, miután a palesztin radikálisok aknavetőkből tüzet nyitottak a határ mentén alagutakat kereső izraeli katonákra. Csütörtökön hajnalban Izrael már a légierejét is bevetette a Hamász több hadállása ellen. A gázai terrorszervezet vezetője nemrég jelezte, a Hamász kész az újabb háborúra.

A holokauszt hatmillió áldozatára emlékezik Izrael

Publikálás dátuma
2016.05.06. 07:32
Netanjahu miniszterelnök koszorúz a Jad Vasemnél FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Tegnap délelőtt két percre Izraelben megállt az élet, az egész ország a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára emlékezett. A világtörténelem legnagyobb tragédiájának 189 ezer túlélője él ma a zsidó államban, közülük 45 ezren a szegénységi küszöb alatt. A gázai-izraeli határon tegnap sem volt nyugalom.

Csütörtök délelőtt, helyi idő szerint tíz órakor megszólaltak a szirénák Izraelben és az egész országban két percre megállt az élet. Még az autópályákon is leálltak a járművek, az utasok kiszálltak és csendes főhajtással emlékeztek a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára. Leállt a tömegközlekedés is, az oktatási intézmények és a hivatalok is. Megszakította a sugárzást Izrael minden televízió- és rádióadója, amelyek szerda estétől folyamatosan a túlélők visszaemlékezéseit közvetítették.

A Jom ha Soá, a holokauszt napjának idei izraeli rendezvényei ugyanis szerda este kezdődtek, amikor Jeruzsálemben a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumnál hat túlélő az idén is meggyújtott egy-egy fáklyát az áldozatok emlékére.

A szerda esti hivatalos megnyitón beszédet mondott Benjamin Netanjahu kormányfő és Reuven Rivlin államelnök is. Rivlin a Palesztinában, majd Izraelben születettek nevében is beszélt, s államfőként kijelentette, hogy Izrael nem tesz meg minden tőle telhetőt a holokauszt túlélői megsegítésére. Jelenleg 189 ezer olyan személy él a zsidó államban, aki megjárta a náci halál- vagy munkatáborok, gettók poklát, s közülük mintegy 45 ezren a szegénységi küszöb alatt tengődnek. Úgy vélekedett, hogy a túlélőket közömbösség és értetlenség övezi. Izrael 2007-ben fogadott el egy törvényt a holokauszt túlélők segélyezésének növeléséről, de az ezzel foglalkozó szervezetek szerint ez még messze nem elégséges egy tisztes élet biztosításához.

Az államfő is hangsúlyozta a zsidó nép és állam önvédelmének és biztonságának fontosságát, a miniszterelnök pedig erre fektette a hangsúlyt. „Az antiszemitizmus nem tűnt el Hitler halálával, a nyugati társadalmakban jelentkező mai antiszemitizmus semmivel sem kevésbé erős méreg, mint amit a szélsőséges iszlám terjeszt”, hangsúlyozta Netanjahu.

A holokauszt napra a Tel-Aviv -i egyetem kortárs zsidósággal foglalkozó Kantor központja közzétette idei kutatását, amely szerint tíz év távlatában tavaly mérték világszerte a legkevesebb antiszemita incidenst. Mindez azonban nem az antiszemitizmus tényleges csökkenésének, hanem annak tudható be, hogy az arab országokból Európába érkező menekültáradat elvonja az európai szélsőjobb figyelmét.

Az emlékünnepségekkel egyidőben, szerdán újabb összecsapások törtek ki a Gázai övezet határán, miután a palesztin radikálisok aknavetőkből tüzet nyitottak a határ mentén alagutakat kereső izraeli katonákra. Csütörtökön hajnalban Izrael már a légierejét is bevetette a Hamász több hadállása ellen. A gázai terrorszervezet vezetője nemrég jelezte, a Hamász kész az újabb háborúra.