Előfizetés

Büntetőeljárás indult a bírót fellökő szurkolóval szemben

Garázdaság miatt indított nyomozást a rendőrség azzal a veszprémi szurkolóval szemben, aki a Vardar Szkopje elleni kézilabda Bajnokok Ligája-negyeddöntő hajrájában meglökte az egyik játékvezetőt - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság.

A rendőrség közleményében az áll, hogy a 41 éves tapolcai B. Z.-vel szemben szabadlábon hagyása mellett garázdaság bűntett elkövetése miatt indult büntetőeljárás, a férfi kihallgatása során elismerte a cselekmény elkövetését. A veszprémi kézilabdaklub hétfőn a honlapján azt közölte: eljárást kezdeményeztek a sportrendezvény megzavarása miatt, és "amint a rendőrség és a mérkőzés szervezője által vezetett eljárások véget érnek, az elkövető ellen a jogszabályban meghatározott maximális, négyéves kitiltás fog érvénybe lépni minden hazai, általuk szervezett sportrendezvényről".

A veszprémi szurkoló a szombati, 30-30-as döntetlennel záruló Vardar Szkopje elleni találkozó hajrájában a játékvezetőt a nézőtérről a pályára benyúlva meglökte, emiatt a bíró egyensúlyát vesztette, majd elesett. Az MVM Veszprém az idegenbeli 29-26-os győzelme révén a hazai döntetlen ellenére összesítésben három góllal, 59-56-ra megnyerte a párharcot, így az egymást követő harmadik évben bejutott a BL négyes döntőjébe.

A veszprémiek ellenfele az elődöntőben a háromszoros győztes német THW Kiel lesz. A másik ágon a lengyel Kielce és a francia Paris Saint-Germain csap össze. Az elődöntőket május 28-án, szombaton, míg a helyosztókat másnap rendezik Kölnben.

BKV-ügy: Az igazság odaát van

Publikálás dátuma
2016.05.04. 08:20

Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták. (Franz Kafka: A per)

A BKV-per, vagy ha úgy jobban tetszik, a Hagyó-ügy egyike azoknak az eseménysorozatoknak, amelyeknek komoly szerepük volt a Fidesz hatalomra kerülésében. Ily módon a politika és az igazságszolgáltatás szempontjai teljesen összekeveredtek, s ma még, jogerős ítéletek nélkül, különösen nehéz szétbontani, mi miért történt. A perben Kafka szereplőjéről már az első mondatban kiderül, hogy „semmi rosszat nem tett”, mégis elkapta az igazságszolgáltatás gépezete és feldarálta.(...) Akár ártatlan, akár bűnös valaki, alapvető joga, hogy a bíróság tisztességes eljárás során döntsön sorsáról, s ne engedjen a politikai nyomásgyakorlásnak, de még a közvélemény sokszor megalapozatlan, propaganda eszközökkel befolyásolt, érzelmektől vezérelt véleményének se. Az is jól látszik, hogy a 2009 nyarán, talán nem is teljesen véletlenül, kirobbant ügy kifejezetten kapóra jött a hatalomra készülő, akkor még ellenzéki Fidesznek. Komoly erőket fektettek abba, hogy a BKV-ügy szereplőin keresztül bizonyítsák az akkori hatalmi elit korrupt voltát. Ráadásul a szocialisták ma már nehezen áttekinthető belháborúja következtében viszonylag könnyű prédának számítottak az akkor eljárás alá vont elsősorban fővárosi vezetők és cégvezetők. Az is elég világosan látszik ma már, hogy a rendőrségen vagy éppen az ügyészségen akadtak olyanok, akik úgy érezték, érdemes az ügy mielőbbi alapos „felgöngyölítésével” kisebb-nagyobb szolgálatokat tenni a következő hatalomnak. (...) S tudjuk, a jutalom sem maradt el többeknél. (...)

BKV-ügy: Az igazság odaát van

Publikálás dátuma
2016.05.04. 08:20

Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták. (Franz Kafka: A per)

A BKV-per, vagy ha úgy jobban tetszik, a Hagyó-ügy egyike azoknak az eseménysorozatoknak, amelyeknek komoly szerepük volt a Fidesz hatalomra kerülésében. Ily módon a politika és az igazságszolgáltatás szempontjai teljesen összekeveredtek, s ma még, jogerős ítéletek nélkül, különösen nehéz szétbontani, mi miért történt. A perben Kafka szereplőjéről már az első mondatban kiderül, hogy „semmi rosszat nem tett”, mégis elkapta az igazságszolgáltatás gépezete és feldarálta.(...) Akár ártatlan, akár bűnös valaki, alapvető joga, hogy a bíróság tisztességes eljárás során döntsön sorsáról, s ne engedjen a politikai nyomásgyakorlásnak, de még a közvélemény sokszor megalapozatlan, propaganda eszközökkel befolyásolt, érzelmektől vezérelt véleményének se. Az is jól látszik, hogy a 2009 nyarán, talán nem is teljesen véletlenül, kirobbant ügy kifejezetten kapóra jött a hatalomra készülő, akkor még ellenzéki Fidesznek. Komoly erőket fektettek abba, hogy a BKV-ügy szereplőin keresztül bizonyítsák az akkori hatalmi elit korrupt voltát. Ráadásul a szocialisták ma már nehezen áttekinthető belháborúja következtében viszonylag könnyű prédának számítottak az akkor eljárás alá vont elsősorban fővárosi vezetők és cégvezetők. Az is elég világosan látszik ma már, hogy a rendőrségen vagy éppen az ügyészségen akadtak olyanok, akik úgy érezték, érdemes az ügy mielőbbi alapos „felgöngyölítésével” kisebb-nagyobb szolgálatokat tenni a következő hatalomnak. (...) S tudjuk, a jutalom sem maradt el többeknél. (...)