Előfizetés

Nem a Brexit a britek legfőbb aggodalma

A briteket sokkal inkább aggasztja Skócia függetlenségének kérdése, mint az Egyesült Királyság uniós tagságának kérdése, derül ki egy tegnap publikált közvélemény-kutatásból. A BMG intézet által április 21-26 között elvégzett felmérést a Scotland’s Herald közölte és a Reuters hírügynökség szemlézte.

E kutatás szerint a britek 68 százaléka nem szeretné, hogy Skócia kiváljon a királyságból, miközben Nagy Britannia Európai Uniós tagságának megszüntetését 32 százalék támogatja.

A legnagyobb skót politikai erő, a Skót Nemzeti Párt (SNP) kilátásba helyezett egy újabb függetlenségi referendumot, amennyiben a skótokat akaratuk ellenére a június 23-ra kiírt brit referendum kilépteti az EU-ból. A 2014-es skót függetlenségi népszavazáson a választópolgárok 55 százaléka voksolt amellett, hogy Skócia az Egyesült Királyság része maradjon és csupán 45 százaléka választotta a függetlenséget, de az eredmény alakulásában nagymértékben hozzájárult az is, hogy kilépésük esetén az uniós tagságot sem tudták volna megőrizni. Az SNP-t különösen megerősítette a függetlenségi referendum, a brit alsóházban a harmadik legnagyobb erő, az 59 skóciai választókerületből 56-t megnyert, így „fenyegetését” London is komolyan veszi.

A Brexit híveinek és ellenzőinek száma különben igen kiegyensúlyozott, ám minden felmérés az EU-tagságot pártolók táborának fokozatos megerősödési tendenciáját igazolja.

Megingott a Ficoba vetett bizalom

G.M.
Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:33
Fotó: Getty Images
Még megnyerné a választást a Robert Fico vezette Smer, de a bizalmi listán elveszítette vezető helyét a szlovák politikai életet tíz éve domináló Irány- Szociáldemokrácia (SMER).

Szlovákiában március 6-án rendeztek parlamenti választást. A Smer nyert, de nem tudott önmagában kormányt alakítani. Korábbi koalíciós partnere, az egykoron szélsőséges nacionalista Jan Slota által vezetett, mára a már Andrej Danko által irányított, sokat „szelídült” Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem volt elég a kormányzáshoz, két jobboldali párt, a Háló-Siet és a Bugár Béla vezette Híd-Most is kellett az abszolút többséghez.

Alig két hónap alatt máris módosultak az erőviszonyok, a jelenlegi 8-ból már csak 6 párt jutna be a parlamentbe. Nem lenne közöttük a koalíciós partner Háló és a populista vállalkozó, Boris Kollár tömörülése, a Sme rodina. Vészjósló jelzés, hogy bár a szlovák parlamenti pártok összefogtak a neonáci Mi Szlovákiánk ellen, Marian Kotleba pártja tovább erősödött. Március 6-án még 8,04 százalékot gyűjtöttek az újfasiszták, ma már negyedik párt lehetnének 9,8 százalékkal.

Mindez főképp a pártokba vetett bizalom alakulása kapcsán válik érdekessé. Jelen pillanatban, ugyan kevéssel, de az SNS-ben többen bíznak, mint a Smerben. Danko SNS-ében 35, Fico Smerében 34,6 százalék bízik. Negyedik legmegbízhatóbb pártnak a Híd-Most bizonyult, Bugárékban a lakosság 20,7 százaléka bízik, bár csak 6 százalék voksolt listájukra. A Híd jól áll a fordított listán is, csupán 4,6 százalék nem bízik benne. Bugár Béla évek óta a szlovák politikusok élmezőnyében van mind a bizalmi index, mind a népszerűség tekintetében, s az, hogy pártja nem tudja hozni ilyen szinten a voksokat, nyilvánvalóan az etnikai alapú beidegződéseknek köszönhető.

A legkevésbé megbízható pártnak a lakosság 32,1 százaléka a Smert tartja, második a neonáci alakulat a bizalmatlansági listán (21,5 százalék).

Az elmúlt időszak nagy nyertese mindenképpen az SNS, amellyel szemben csupán a lakosság 3,8 százaléka bizalmatlan. Az Andrej Danko vezette párt feledtetni tudta a Slota-időszakot és tulajdonképpen elfogadott, demokratikusnak tartott formációvá vedlett át.

A 2014-ben elvesztett elnökválasztás óta Fico támogatottsága fokozatosan és következetesen apad. Az utóbbi időben egyre gyakrabban merül fel, hogy a szívműtét után lábadozó politikus rövidesen visszavonul, nem várja ki a bukást.

Remény Szíriának

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:32
Megoldást keres Lavrov, Kerry és Da Mistura FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDRA BEIER
Tizenkét napja folynak az elkeseredett harcok a szíriai Aleppóért a kormányerők és a lázadócsoportok között. Ez idő alatt 250 civil vesztette életét, két kórházat bombáztak le. Genfben intenzív diplomáciai egyeztetések kezdődtek. Tegnap az ENSZ szíriai különmegbízottja Moszkvában tárgyalt, a megoldást egy közös amerikai-orosz nyomásgyakorlásban látják. Lapzártánkkor úgy tűnt, órákon belül megszülethet a megállapodás.

Tizenkét napja folynak heves harcok Szíria második legnagyobb városában, Aleppóban annak ellenére, hogy a február 24-én megkötött tűzszüneti megállapodás ellenére. Mivel a fegyvernyugvás nem vonatkozik a terrorcsoportokra, mint az Iszlám Állam és az an-Nuszra front, a kormányerők arra hivatkozva kezdték el a város ostromát, hogy a terrorcsoportokat támadják. Múlt héten egy gyerekkorházat bombázott le az Aszad rezsim légiereje, tegnap hajnalban a lázadók rakétatámadása semmisített meg egy kórházat. A kiújult aleppói harcokban eddig 250 civil vesztette életét. A Nemzetközi Vöröskereszt tegnapi közleménye szerint kevesebb mint egy hét alatt hét egészségügyi intézményt ért támadás Aleppóban.

A kormányerők válaszlépéssel fenyegettek tegnap. Damaszkusz azt közölte, hogy a visszaszorulóban lévő lázadók átfogó támadást indítottak Aleppo megtartásáért. A szíriai hadsereg elsősorban az al-Kaidához köthető Nuszra Frontot okolja a tegnapi kórház elleni támadásért, és azt hangsúlyozta, hogy más lázadócsoportok is részt vesznek a harcokban, a civilek elleni támadásokban. A Londonban székelő emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint is iszlamista csoportok követték el a tegnapi támadást a kórház ellen.

Az aleppói harcok teljes összeomlással fenyegetik az amúgy is részleges tűzszünetet. A genfi közvetett béketárgyalások mindaddig nem folytatódnak, míg a városban nem rendeződik a helyzet. Múlt hét végén, amerikai-orosz nyomásra született ugyan egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy Damaszkusz, Latakia és Aleppo tartományokban is beszüntetik a harcokat, de ez csak az első két régióban valósult meg.

A nemzetközi diplomácia lázasan keresi a megoldást. Hétfőn Genfbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter és telefonon egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is. Ezt követően közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megegyezett arról, hogy megnövelik a fegyvernyugvást ellenőrző genfi munkacsoport létszámát, hogy a tűzszünet betartatása hatékonyabbá válhasson és Aleppóra is kiterjedjen. Kedden Moszkvába érkezett Staffan da Mistira az ENSZ szíriai különmegbízottja. Az orosz és amerikai erők közötti tárgyalások végéhez közeledünk egy aleppói tűzszünetről.

Remélem, hogy hamarosan, talán a közeli órákban bejelenthetjük ezt a döntést, mondta Mistura a Lavrovval tartott közös sajtótájékoztatón.

Tegnap hajnalban több mint 35 légicsapást mértek - egyelőre nem tudni, hogy orosz vagy amerikai gépek - az Iszlám Állam főhadiszállására Rakkára.