Remény Szíriának

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:32
Megoldást keres Lavrov, Kerry és Da Mistura FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDRA BEIER
Tizenkét napja folynak az elkeseredett harcok a szíriai Aleppóért a kormányerők és a lázadócsoportok között. Ez idő alatt 250 civil vesztette életét, két kórházat bombáztak le. Genfben intenzív diplomáciai egyeztetések kezdődtek. Tegnap az ENSZ szíriai különmegbízottja Moszkvában tárgyalt, a megoldást egy közös amerikai-orosz nyomásgyakorlásban látják. Lapzártánkkor úgy tűnt, órákon belül megszülethet a megállapodás.

Tizenkét napja folynak heves harcok Szíria második legnagyobb városában, Aleppóban annak ellenére, hogy a február 24-én megkötött tűzszüneti megállapodás ellenére. Mivel a fegyvernyugvás nem vonatkozik a terrorcsoportokra, mint az Iszlám Állam és az an-Nuszra front, a kormányerők arra hivatkozva kezdték el a város ostromát, hogy a terrorcsoportokat támadják. Múlt héten egy gyerekkorházat bombázott le az Aszad rezsim légiereje, tegnap hajnalban a lázadók rakétatámadása semmisített meg egy kórházat. A kiújult aleppói harcokban eddig 250 civil vesztette életét. A Nemzetközi Vöröskereszt tegnapi közleménye szerint kevesebb mint egy hét alatt hét egészségügyi intézményt ért támadás Aleppóban.

A kormányerők válaszlépéssel fenyegettek tegnap. Damaszkusz azt közölte, hogy a visszaszorulóban lévő lázadók átfogó támadást indítottak Aleppo megtartásáért. A szíriai hadsereg elsősorban az al-Kaidához köthető Nuszra Frontot okolja a tegnapi kórház elleni támadásért, és azt hangsúlyozta, hogy más lázadócsoportok is részt vesznek a harcokban, a civilek elleni támadásokban. A Londonban székelő emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint is iszlamista csoportok követték el a tegnapi támadást a kórház ellen.

Az aleppói harcok teljes összeomlással fenyegetik az amúgy is részleges tűzszünetet. A genfi közvetett béketárgyalások mindaddig nem folytatódnak, míg a városban nem rendeződik a helyzet. Múlt hét végén, amerikai-orosz nyomásra született ugyan egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy Damaszkusz, Latakia és Aleppo tartományokban is beszüntetik a harcokat, de ez csak az első két régióban valósult meg.

A nemzetközi diplomácia lázasan keresi a megoldást. Hétfőn Genfbe utazott John Kerry amerikai külügyminiszter és telefonon egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval is. Ezt követően közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megegyezett arról, hogy megnövelik a fegyvernyugvást ellenőrző genfi munkacsoport létszámát, hogy a tűzszünet betartatása hatékonyabbá válhasson és Aleppóra is kiterjedjen. Kedden Moszkvába érkezett Staffan da Mistira az ENSZ szíriai különmegbízottja. Az orosz és amerikai erők közötti tárgyalások végéhez közeledünk egy aleppói tűzszünetről.

Remélem, hogy hamarosan, talán a közeli órákban bejelenthetjük ezt a döntést, mondta Mistura a Lavrovval tartott közös sajtótájékoztatón.

Tegnap hajnalban több mint 35 légicsapást mértek - egyelőre nem tudni, hogy orosz vagy amerikai gépek - az Iszlám Állam főhadiszállására Rakkára.

Szerző

Fizetésképtelenség fenyegeti Athént

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:31
Ha nem lesz újabb hitel, a júniusi béreket nem tudja kifi zetni Athén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAURA LEZZA
Egyre sürgetőbb lenne a görög kormány számára, hogy megállapodjon a hitelezőkkel a további megszorításokról, mert ugyan a májusi béreket és nyugdíjakat még ki tudja fizetni, de ha nem kapna újabb hitelrészletet, a júniusi kifizetésekkel már komoly gondjai lennének.

A görög kormány mintha versenyt futna az idővel. Ugyanakkor nem látni azt, mennyire őszinte a gyors megállapodási szándék a kabinet részéről. Időnként az az ember érzése, mintha Alekszisz Ciprasz kormánya nem akarna tanulni a múlt hibáiból, s megint azzal van elfoglalva, hogy a hitelezők ellen hangolja a közvéleményt. Ennek a következményeit már tavaly nyáron is megtapasztalhattuk, amikor kis híján csődbe ment az ország gazdasága.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) végérvényesen megelégelte a szélmalomharcot, s bejelentette, addig nem hajlandó további pénzt hitelezni Athénnak, amíg az ország nem vezet be újabb megszorításokat. A valutaalap emellett továbbra is ragaszkodik az adósságleíráshoz az európai hitelezők részéről, erre azonban Németország nem hajlandó, Berlin ugyanis attól tart, hogy egy ilyen lépés az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) további megerősödéséhez vezetne. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter különösen hevesen ellenzi ezt a megoldást.

A legtöbb vita az adósság nélkül számított görög elsődleges többletről zajlik. A hitelezők a GDP-hez viszonyított 3,5 százalékos többletet várnának el Athéntól 2018-ra, az IMF szerint azonban az ország ezt nem tudja teljesíteni, két százalékkal elmarad majd ettől. A valutaalap ezért azt akarja elérni, hogy két százaléknyi megszorítást léptessen életbe Görögország. Túl sok lehetőség nincs arra, miből lehetne lecsippenteni ezt, a nyugdíjak, a közalkalmazottak fizetésének csökkentése jöhet szóba, valamint az adókönnyítések eltörlése.

Euklid Cakalotosz pénzügyminiszter szerint a további megszorítások politikai szempontból is keresztülvihetetlenek. Egyben meglebegtette azt is, lemond a pénzügyi tárca vezetéséről, ha további ilyen követelésekkel állnak elő.

Az Európai Unió két tűz közé került. Nem akarja bajban hagyni Athént már csak amiatt sem, mert Törökország mellett Görögországra is fontos szerep hárul a menekültválság megoldásában. Az Európai Bizottság ezért arra próbálja ösztönözni az IMF-et, hogy engedjen a követeléseiből. Mindenesetre Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője jövő keddre, május 9-re hívta össze az Eurogroup következő ülését. Ez azért rendkívül fontos a továbbiak szempontjából, mert akár az adósságelengedés témaköre is szóba kerülhet. Csakhogy ahhoz, hogy erről átfogó vita kezdődjék, az euróövezeti országok tárcavezetőinek pontos képet kell alkotniuk a görög költségvetés pillanatnyi állásáról. A dátum azért is fontos, mert eddig kellene megállapodnia a vitás kérdésekről Athénnak az IMF-fel.

Az EU természetesen azt reméli, hogy kompromisszum születik az említett két százalékról, csak az a kérdés, hogyan. Az IMF ugyanis elég keménynek tűnik, akármit biztosan nem fogad el. Németország számára azonban nagyon fontos lenne, hogy a Nemzetközi Valutaalap továbbra is segítse Görögországot, mert ha kivonul a programból, akkor a hitelterhek nagy része Németország vállát nyomná. Ez pedig a jelenlegi német politikai helyzetben a lehető legrosszabbkor jönne Angela Merkel számára, akinek népszerűségi mutatója „libikókázik” a menekültválság miatt. Másrészt a kancellár hat év óta azt magyarázta a Bundestagban, hogy a görög mentőcsomag hitelességét az IMF jelenléte is garantálja. Németország nem bízik e tekintetben az Európai Bizottságban, amelyet túlzottan engedékenynek tart.

Szakértők mindenesetre valószínűtlennek tartják azt, hogy jövő keddig sikerül átfogó megállapodást kötni Görögországgal, de már az is komoly előrelépés lenne, ha több vitás kérdésben sikerülne megegyezésre jutni. Valószínűleg egy új, rendkívüli euróövezeti találkozóra kerülne sor, ha már csak az utolsó szót kell kimondani a megegyezés kérdésében.

A jövő heti ülést ma készíti elő Jeroen Dijsselbloem, aki a nap folyamán Euklid Cakalotosszal, valamint német és francia kollégáival, Wolfgang Schäubléval és Michel Sapinnal folytat tárgyalásokat.

Milyen lehetőségek jöhetnek számba? Elvileg természetesen elképzelhető, hogy az IMF hajlandó lesz a kompromisszumra, s elfogadja Athénnak azt az ajánlatát, hogy amennyiben nem teljesíti a költségvetési célszámokat, akkor csökkenti az állami kiadásokat. Igen ám, de ez a vállalás nem tartalmazza a nyugdíjcsökkentést, amihez az IMF ragaszkodna, mondván, a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

Az IMF-et ugyan az EU, illetve az Európai Bizottság megállapodásra ösztökélné, de a Nemzetközi Valutaalapot nem kergeti a tatár, s nem is nehezedik rá nagy nyomás. Azért sem, mert sok, az IMF munkájában részt vevő befektetési alap megkönnyebbülne, ha nem kellene tovább szerepet vállalniuk a kiszámíthatatlan görög mentőcsomagban, amelyben eddig sem lelték sok örömüket.

Tény mindenesetre, hogy a megoldásban ezúttal is döntő szerepe lesz Németországnak. Angela Merkel mindenképpen meg akarja akadályozni a Grexitet, s elsősorban nemcsak a nehezen felmérhető gazdasági, hanem sokkal inkább a politikai következmények miatt. Hangsúlyozzuk: a menekültválság miatt nagy szüksége van Görögországra. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter kezét nem kötik ilyen politikai kitételek, ő már évek óta nincs meggyőződve arról, hogy Görögország alkalmas az euróövezeti tagságra. Igaz, Schäuble viszonya sokkal jobb a jelenlegi görög pénzügyminiszterrel, Calakotosszal, mint extravagáns és nem éppen hitelességéről ismert elődjével, Janisz Varufakisszal volt.

Mi történik, ha Athén nem adja be a derekát, s nem állapodik meg a hitelezőkkel? Tavaly a lakosság már átélte a pénzügyi Armageddont. Bezártak a bankok, csak minimális összegekhez lehetett jutni bankkártyával, a külföldön rekedt görög turisták pedig semmit sem tudtak felvenni, mert minden külföldre irányuló tranzakciót letiltottak. Most akár ugyanez is bekövetkezhet, hiszen folyamatosan csökken a bankbetéti állomány. A kormány még ki tudja fizetni a májusi nyugdíjakat és béreket, de a júniusiakat alighanem már nem – vélik európai pénzügyi szakemberek.

Mint a Wall Street Journal emlékeztet rá, a kiszámíthatatlanságot magyarázza az is, hogy igen nehéz előre megjósolni Alekszisz Ciprasz kormányfő lépéseit. A politikai bizonytalanságot fokozza, hogy a jelenlegi koalíció csak háromfős többséggel rendelkezik a parlamentben, s valószínűsíthető, hogy amennyiben a törvényhozásban szavazásra kerülne sor az IMF-fel való esetleges megállapodásról, akkor a javaslat nem kapna többséget, mert sokan Ciprasz pártjából, a Szirizából sem támogatnák azt.

Ciprasz azonban mindig képes váratlant húzni, s ezúttal is benne van a pakliban az, hogy idő előtti voksolás kiírása mellett dönt. Bár az új voksolás után az általa irányított baloldali tömörülés alighanem ellenzékbe szorulna, mégsem biztos, hogy vesztesként kellene elhagynia a politikai színteret. Amennyiben ugyanis a jelenlegi ellenzék vezető ereje, a jobboldali Új Demokrácia alakíthat kormányt, egy az IMF-fel megkötendő megállapodás ismét elbukna a parlamentben, tehát minden kezdődne elölről, soha sem érne véget a politikai bizonytalanság időszaka, s ez a helyzet a hitelezők érdekeit sem szolgálná.

Gyakori munkabeszüntetések
Egyre több a munkabeszüntetés az országban. Múlt hétvégén, amikor a pravoszláv egyház a húsvétot ünnepelte, nem járt a metró és a hév. A közlekedési vállalat munkatársai új kollektív szerződést követelnek, ám a megbeszélések megszakadtak. A részleges munkabeszéltetés még tegnap is tartott, s várhatóan csak ma áll helyre a közösségi közlekedés.



Szerző

Gyurcsányozott az államtitkár

Ha Gyurcsány Ferenccel találkoztam volna véletlenül, akkor abban mi kivetnivaló lenne - kérdezte Bitay Márton Örs, aki a múlt héten egy belvárosi luxusétteremben kávézott Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel. 

A földügyi államtitkár többször leszögezte, nem lát semmiféle összeférhetetlenséget egy ilyen "baráti találkozóban". Bitay szerint, ha konspirálni akart volna, azt nem nyilvános helyen teszi. Mint mondta, az egész történet félreértés, mivel a minisztérium nemcsak visszavonta több száz más földbirtok mellett a Mészáros bérelte földek árverését, ám egyúttal ugyanazon a napon meg is hirdették azokat május végére. Szerinte ennek tisztán jogi oka volt. A sajtótájékoztatón megjelent Sallai R. Benedek is, aki hétfőn bűncselekménnyel vádolta meg a földművelésügyi tárca államtitkárát. Az LMP-s politikus felajánlotta Bitaynak, hogy a kamerák előtt folytassák le a vitájukat, ám az államtitkár nem állt kötélnek.

Szerző
Témák
Bitay Márton