Ankara demokráciája

Publikálás dátuma
2016.05.02. 07:37
Összecsapásokba torkollt az isztambuli munka ünnepe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TAN
Szombaton autóbomba ölt rendőrt Törökországban, de lecsapott Recep Tayyip Erdogan rezsimje is. A betiltott és csupán interneten sugárzó kurd televízió főszerkesztőjét tartóztatták le ezúttal, ugyanakkor az iraki kurd állásokat is bombázta a török légierő. Május elsején tömegek vonultak utcára Isztambulban, az ünnepből tüntetés lett, amit könyörtelenül szétvertek a biztonsági erők.

Mára befejezi Törökország az európai uniós vízummentesség megszerzéséhez szükséges kritériumok teljesítését, ígérte az uniós ügyek török minisztere. Az EU március 18-án megállapodást kötött Törökországgal arról, hogy visszaküldi oda azokat a menedékkérőket, akik az elbírálás során nem minősülnek menekülteknek. Az EU-tagországok ezért cserébe átvesznek Törökországtól 72 ezer szíriai menekültet és Brüsszel hatmilliárd euróval járul hozzá a közel 3 millió menekült ellátásához, Ankara pedig június végéig megkapja a vízummentességet, amennyiben eleget tesz a feltételeknek. Az uniós vezetők és diplomaták több rendben jelezték, hogy nem tesznek engedményeket Ankarának és csak akkor lesz mentesség, ha a török kormányzat valóban eleget tesz a feltételeknek és tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat.

E téren azonban továbbra sem jeleskedik Recep Tayyip Erdogan elnök rezsimje. Ankara meg is fenyegette Brüsszelt, hogy felmondja a megállapodást, ha nem lesz meg a vízummentesség. Hétvégi brüsszeli nyilatkozatok szerint Törökország a vízummentességhez szükséges 72 feltételből 60-at teljesített, az Európai Bizottságnak szerdán kell az erre vonatkozó javaslatot megtennie, amelyet majd az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Martin Schulz EP-elnök nemrég leszögezte, akkor lesz vízummentesség, ha Ankara tiszteletben tartja az emberi és kisebbségi – azaz kurd – jogokat.

Hogy mára mit sikerül bemutatnia Ankarának az kérdéses, ugyanis a hétvégén sem jeleskedett az emberi és kisebbségi jogok terén. Összességében tragikus és viharos hétvége volt Törökországban. Szombaton újabb autóba rejtett pokolgép robbant egy rendőrőrs mellett a délkeleti Gaziantep városában. A detonáció egy rendőrt megölt, tizenkilencet megsebesített, köztük tizenöt rendőrt. A merényletért még egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, de a török légierő máris bombázta az Iszlám Állam ellen harcoló iraki kurdok állásait.

Ugyancsak szombaton őrizetbe vették a török hatóságok a kurd IMC TV televíziós csatorna főszerkesztőjét "terrorista csoport propagandájának" terjesztése miatt. A vád azt tekinti terrorista propagandának, hogy Hamza Aktan Twitter-oldalán megosztotta két befolyásos kurd kommentátor véleményét. Az ország - amelyben 20 millió kurd él! - egyetlen kurd televíziójának sugárzását idén februárban betiltották, a csatorna interneten azonban elérhető maradt. Az utóbbi időben több médiát elhallgattatott, több újságírót tartóztatott le a rezsim.

Vasárnap könnygázzal, vízágyúkkal és gumibotokkal verték szét a május elsejét ünneplő hatalmas tömeget Isztambulban. Az ünnep kormány- és rezsimellenes tüntetéssé vált, a felvonulók közül sokat azt skandálták „Le a fasizmussal!”. A tömeg megpróbált behatolni a Taksim térre, ahol azonban tiltott mindenféle demonstráció. A Taksim tér ugyanis szimbolikus terület. 1977-ben május elsején összecsapások történtek itt, amelyben 34 ember vesztette életét. 2010-ig tiltott lett a munka ünnepe a Taksim téren, majd 2013-ban újra bevezették a tiltást, a demonstrálni szándékozókat szétverte a rendőrség. Egy hónap múlva itt és a Gezi parkban kezdődtek a tüntetések az akkor még kormányfő Erdogan és kabinetje ellen. A téren található a Köztársaság Emlékműve.

Tegnap 24500 rendfenntartót és 120 vízágyút vezényeltek a helyszínre, a város fölött helikopterek köröztek, a metrót lezárták. Egy tüntető életét vesztette, negyvenet letartóztattak.

Szerző

Idén sem lesz pontytilalom a Balatonnál

Idén sem lesz tilalom pontyokra a Balatonon. A hét végén véget ért a süllő, a balin, a sügér fajlagos tilalma, és újra lehet csónakból horgászni. 

A halgazdálkodási társaság az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kezdeményezte a Somogy Megyei Kormányhivatalnál a májusban kezdődő pontyfogási tilalom feloldását a Balatonon. A kérelmet az MTA Balatoni Limnológiai Intézet szakértői véleménye támasztott alá. Eszerint a Balaton természetes pontyszaporulata ma sem számottevő, ezért nincs jelentősége az ívási időszakban bevezetett fogási tilalomnak. A tó pontyutánpótlását évi 300 tonnányi két- és háromnyaras haltelepítéssel pótolja a társaság. A tilalom feloldása csak a Balatonra és a területi jegyen felsorolt befolyókra érvényes, a Kis-Balatonra nem, így ott május 2. és május 31. között tilos megtartani a horogra kerülő pontyokat.

Szerző

Egyre több adatot igényel a kormány a Facebook-felhasználókról

Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a magyar kormányzati szervek a Facebook közösségi portál iránt. Barátok és rajongók helyett azonban a felhasználók személyes adatait gyűjtik.

Egyre több magyar Facebook-felhasználóról kérnek ki adatokat a hazai hatóságok - derült ki a közösségi portál napokban közzétett, a tavalyi év második felére vonatkozó átláthatósági jelentéséből. Érdekes módon a számok szinte teljesen megegyeznek a 2015 első felére vonatkozó adatokkal: az első és a második félévben is 224 felhasználó után érdeklődött a kormány, némi változás csupán az adatlekérési kérelmek számában volt (2015 január és június között 185 kérelmet adtak be, az év második felében 178-at). A jelentésből az is kiderül, hogy a kérelmek 42 százalékában - azaz 75 esetben - ki is adtak valamilyen adatot a felhasználókról, ám azt, hogy pontosan hány személyről van szó, nem tudni.

A számokból azonban világosan látszik, hogy kormányunk egyre kíváncsibb a facebookosokra, a benyújtott kérelmek és a vizsgálni kívánt felhasználók száma évről évre növekszik. Míg 2013-ban 76 személy adatait kérték ki az oldal üzemeltetőitől, 2014-ben már 245 felhasználó iránt érdeklődtek, a friss adatok szerint pedig a tavalyi évben összesen 448 facebookos személyes adatait szerették volna megkapni. Ahogy az a teljesített kérelmek számából is látszik, a Facebook nem adja ki automatikusan ezeket az adatokat, a kérelmek szigorú vizsgálaton mennek át, hiszen azoknak több jogi feltételnek is meg kell felelniük. A Facebook azt is megköveteli, hogy a kérelmezők fejtsék ki részletesen - bizonyítékokkal, hivatalos végzésekkel is támasszák alá -, miért is van szükségük a kért adatokra.

"Elutasítjuk a kérelmet, ha jogi hiányosságokat találunk, vagy ha túlságosan szélesen értelmezett vagy nem elég egyértelmű az adatkérés. Még ha azt is állapítjuk meg, hogy a helyi jogszabályok kötelezővé tennék az adatközlést, gyakran csak alapvető előfizetői adatokat osztunk meg" - olvasható a tájékoztatóban. Az alapvető előfizetői adatok közé tartozik a felhasználó neve, regisztrációjának időpontja, de a hatósági kérelmek irányulhatnak a tartózkodási hely megállapításához szükséges IP-címre, vagy a Facebook-fiók tényleges tartalmaira (mint a fogadott, küldött üzenetek) is. Az igénylések nagy része egyébként bűnügyekhez (például rablásokhoz, emberrablásokhoz) kapcsolódik.

Ám még ha az üzemeltetők meg is adják a kért adatokat vagy azok egy részét, magához a Facebook-fiókhoz nem adnak hozzáférést. A legtöbb esetben üzenetben is értesítik a felhasználót arról, hogy a hatóságok érdeklődnek utána és hogy egyes adatokat kiadnak róla - kivételt képeznek persze a körözött bűnözők, illetve azok - például gyermekek kihasználásával kapcsolatos - esetek, amikor az értesítés egyértelműen a hatóságok munkáját hátráltatná. A bűnüldöző szervek bírósági végzéssel is megtilthatják az értesítés kiküldését.

Ugyanakkor a Facebook tapasztalatai szerint egyes országokban az is előfordul, hogy a kormányzati szervek nem hivatalos úton próbálják megszerezni a vágyott adatokat. A felhasználók védelme érdekében tavaly egy új biztonsági értesítést is bevezettek, amelyet akkor küldenek ki, amikor "erős a gyanú", hogy a felhasználó internetes tevékenységét valamilyen kormányzati szerv figyeli vagy támadja.

Depressziósak lehetünk, ha túl sokat facebookozunk
Minél többet lógnak a fiatal felnőttek a Facebookon, annál nagyobb az esélyük arra, hogy depressziósak legyenek – mutat rá a pittsburgh-i orvostudományi egyetem kutatása. A felmérésben résztvevők átlagosan napi egy órát töltenek a különböző közösségi oldalakon, és több mint negyedüknél mutatkoztak nagymértékben a depresszió jegyei - írja 24.hu. A kutatók felfedezték, hogy összefüggés van a depresszió mértéke, és aközött, hogy milyen gyakran és milyen hosszú ideig használják a közösségi oldalakat az alanyok. A legvisszafogottabb és a leggyakoribb felhasználók között 2,7-szeres a különbség a depresszió kialakulásának valószínűségére vonatkozóan. A tanulmány szerint a közösségi oldalak azért képesek depressziót kiváltani, mert a felhasználók saját életüket nagymértékben idealizálva mutatják meg, ami alapján úgy érezhetjük, hogy mások sokkal boldogabbak és sikeresebbek, mint mi vagyunk. Sőt, minél több időt töltünk a közösségi oldalak böngészésével, annál nagyobb eséllyel vagyunk kitéve az internetes zaklatásnak, meg persze az internetfüggőség veszélyének is.

Szerző