Előfizetés

Jobbra tolódhat Ausztria

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2016.04.29. 07:35
Norbert Hofer teljesen átalakítaná a politikai kultúrát hazájában FORRÁS: YOUTUBE
Teljesen felkavarhatja a politika állóvizét Ausztriában Norbert Hofer, amennyiben a május 22-én esedékes második fordulóban őt választják meg az ország új államfőjének.  Sokan a második köztársaság halálától tartanak, mert Hofer nemcsak az államfői hivatal teljes átalakítására, hanem elnöki köztársaság bevezetésére törekszik a néhai szabadságpárti vezér, Jörg Haider elképzelései alapján. Az a tény, hogy Hofer az első fordulóban 35 százalékot szerzett, intő jel egész Európa számára.

A Lauda Airtől a parlamentbe

Norbert Hofer 1971-ben, a stájerországi Vorauban született, majd a burgenlandi Pinkafőn (németül Pinkafeld) nőtt fel. Apja a helyi áramellátó vállalat igazgatója volt, illetve a helyi néppárti csoportosulás munkáját is vezette. Norbert Hofer az érettségi után a kismartoni technikai főiskolán tanult. Hamarosan a pinkafői elektromos művekhez került. Később, 1994-től a Lauda Air légitársaságnál dolgozott mérnökként. Még ugyanebben az évben vetette bele magát a politikai életbe az FPÖ burgenlandi választási kampánya egyik irányítójaként. 1996-2000 között a tartományi iroda szóvivőjeként ténykedett, majd 1996-tól az FPÖ iskolájának előadója volt. 1996-2007 között a burgenlandi FPÖ tartományi titkára volt, 2000-től 2006-ig pedig a szabadságpártiak tartományi klubjának igazgatója. 2006-ban került be a bécsi törvényhozásba, ahol frakcióvezető-helyettesnek tették meg. 2010 után az Eurosolar Austria nevű közhasznú egyesület elnökségi tagja. 2010-2011 között a Mapjet AG felügyelőbizottságát irányította, majd 2010-2010 között a PAF magánalapítvány elnökségének elnöke volt. 2010-2010 között a burgenlandi kormányzatban a stratégiai-gazdasági ellenőrzésért felelt.

A parlament 2013. október 29-én megtartott alakuló ülésén harmadik számú parlamenti elnöknek nevezték ki (ez a parlament elnökhelyettesének felel meg). Az FPÖ 2016. január 28-án jelentette be, hogy Hofer lesz a jelöltje az elnökválasztáson. A többi már ismert, április 24-én 35,1 százalékos eredménnyel az első helyen végzett, így a május 22-én esedékes második fordulóban Alexander Van der Bellen, a Zöldek jelöltje lesz az ellenfele, aki 21,3 százalékot kapott.

Hofer 2003-ban siklóernyőzés során gerincsérülést szenvedett, amely lábának részleges bénulásához vezetett. Azóta bottal kell járnia. Két házasságából négy gyermeke született.

Politikai elkötelezettségű hivatalnokok 

Jellemzően politikailag elkötelezettek az állami szabályozó hatóságok vezetői a Die Presse című osztrák lap keddi számában ismertetett osztrák tanulmány szerint. Az államfőválasztás utáni elemzések alapján az emberek valójában a kormányzó pártok "bebiztosított" hatalmi helyzetét utasították el. A lap a tanulmányt ismertető cikkében felidézi a Rudolf Hundstorfer szociáldemokrata jelölt kampánya során elhangzott mondatát, amely szerint sohasem tudott a vezetése alatt működő szociális minisztériumnál dolgozók politikai elköteleződéséről. A televíziós vitaműsorban elhangzott kijelentés a közönség soraiban derültséget keltett.

A Die Presse által ismertetett kutatás arra világít rá, hogy formálisan minél függetlenebb egy állami hatóság, annál nagyobb valószínűséggel tölti be a vezetői tisztséget kormányközeli ember, és tovább marad pozíciójában, mint egy ellenzéki.

Minden tanult osztrák ismeri ezt a jelenséget, azonban eddig nemigen született róla kutatás - jelentette ki Laurenz Ennser-Jedenastik, az innsbrucki államjogi intézet politológusa, aki a vezetők politikai elköteleződéséről készített elemzést.

A tanulmány az energia-, a tömegközlekedési és a telekommunikációs szektorban betöltött pozíciókat vizsgálja, hétszáz európai vezető életrajzát és politikai hátterét elemezve. A vizsgálat 16 nyugat-európai ország 1996 és 2013 közötti helyzetét öleli fel. Az Osztrák Tudományos Alap (FWF) kutatóintézet számára készített felmérés szerint a vizsgált országok közül a leggyakrabban Ausztriában fordul elő hasonló, az eredmény szerint az esetek felében töltöttek be pártközeli emberek vezető funkciót. A felmérés szerint Franciaországban és Belgiumban is magas azon vezetők száma, akik pártkötődéssel bírnak. A legkevésbé Finnországban, Dániában és Írországban fordul elő a jelenség. Az elemzést készítő politológus aláhúzta ugyanakkor, hogy a pártközeliség nem jelenti egyúttal azt is, hogy ne lenne képzett a munkaerő.

A tanulmány példaként hozza az Osztrák Pénzpiaci Felügyeletet (FMA), amelynek élén korábban a néppárti kötődésű Heinrich Traumüller állt, jelenleg pedig a szociáldemokrata kancellárhoz közel álló Helmut Ettl tölt be vezető pozíciót. Megemlíti továbbá az osztrák energiafelügyeletet (E-Control) is, amelynek korábbi vezetője, Martin Graf az egykori szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer tanácsadójaként dolgozott.

Ennser-Jedenastik vizsgálta továbbá azt is, hogy mely állami vállalatok menedzsmentjében lelhető fel valamelyik politikai oldal iránt elkötelezett vezető. Megállapítása szerint az 1995 és 2010 közötti időszakban különböző osztrák vállalatok 1200 vezetője közül 700-nak volt politikai kötődése.

Félszabad a magyar sajtó

Publikálás dátuma
2016.04.29. 07:15
FOTÓ: NÉPSZAVA
Tizenkét éve nem volt olyan alacsony szinten a sajtószabadság a világ szinte összes országában, mint tavaly - állapította meg a Freedom House. A szabad sajtó állapota Magyarországon is romlott, már Bulgária és Románia is megelőz minket.

Az elmúlt tizenkét évben nem volt olyan rossz állapotban a sajtószabadság globális szinten, mint a tavalyi esztendőben - állapította meg legfrissebb jelentésében a Freedom House. A washingtoni székhelyű nonprofit szervezet elemzéséből kiderül: a világ lakosságának csupán 13 százaléka él olyan országban, ahol a sajtót minden tekintetben szabadnak lehet nevezni. Európában ide tartozik Norvégia, Finnország, Németország is, de nincs sok gond a sajtószabadsággal az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban sem.

A világ népességének 42 százaléka él olyan országban, ahol részben szabad a sajtó (ezek közé tartozik Magyarország is), 46 százalékuk hazájában viszont nincs sajtószabadság (a helyzet Észak-Koreában, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban a legrosszabb).

Ugyanakkor a tavalyi évben nemcsak az elnyomó országokban, hanem Európában is romlott a szabad sajtó állapota; Törökország, de Franciaország is azok közé az országok közé tartozik, ahol jelentős csökkenést mértek. Előbbiben a kormány erősen nyomást gyakorol az újságírókra és a médiafelületekre, a franciáknál pedig a közbiztonságra hivatkozó megszorító törvények miatt vontak le pontokat. A jelentés példaként említi Szerbiát is, ahol a politikusok nyíltan a média minél szélesebb körű ellenőrzésére törekednek.

Nem lóg ki ebből a sorból Lengyelország és Magyarország sem. Az elemzésben azt írják, az új jobboldali lengyel kormány egyik első lépése volt, hogy olyan törvényt hozott létre, amellyel könnyedén lehetővé vált az állami média korábbi apparátusának elbocsátása, teljesen új, a kormánynak megfelelőbb menedzsment felállítása. Az elemzők szerint a lengyel kormány intézkedései emlékeztetnek a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor korábbi lépéseire, akinek ma már "jól megalapozott befolyása van" az állami média felett. A szervezet szerint mindez a 2015-ös menekültválság "nyíltan félrevezető" kezelésében is megnyilvánult. Magyarország három ponttal kevesebbet kapott idén, az értékelése szerint így Európa 42 országának listáján a 33. helyen állunk, a "félszabad" kategóriában - a sajtószabadság tekintetében Románia és Bulgária is megelőz minket.

A szervezet ugyanakkor nemcsak a közmédia menekültekről szóló híradásai miatt marasztalta el hazánkat. A sajtószabadság állapotát a két hete nyilvánosságra hozott demokráciajelentésükben - amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter nonszensznek nevezett - is megemlítik. Ugyanis ezen a területen is érződik, hogy a demokratikus kormányzás minősége romlott Magyarországon az elmúlt években. Az elemzők szerint már a reklámadó bevezetése is jelentősen korlátozta a sajtószabadságot - úgy vélik a közszolgálati adók a politikai diskurzus alakításában is kulcsszerepet játszottak -, de ilyen lépés volt a közmédia kormánypropaganda-gépezetté züllesztése is.

Rontott a sajtószabadság helyzetén az erősen kormányközeli sajtó helyzetbe hozása is. A jelentés emlékeztetett, hogy a kormánypártokhoz közel álló üzleti körök több sajtóorgánumot megvásároltak, a Napi Gazdaságot a Magyar Idők néven erősen kormánypárti lappá alakították, az állami tulajdonú Eximbank hitelcsomagjának segítségével a két legnagyobb kereskedelmi tévé egyikét, a TV2-t is felvásárolták.

 Elszánt újságírók
A Freedom House jelentése külön kiemelte a kínai és a szíriai újságírók nehéz helyzetét. Anyaggyűjtésük során hírek és internettartalmak cenzúrájával találkoztak, és rögzítették újságírók fogva tartását, bebörtönzését, nyilvános televíziós "bűnbevallásokra" kötelezését. Ezt tavaly Hongkongban is tapasztalták. Jennifer Dunham kutatásvezető hangsúlyozta: sok újságíró ugyanakkor nem adja fel, és a legnehezebb körülmények között is folytatja munkáját. Erre a Szíriában dolgozó médiamunkások vagy a mexikói, brazíliai, kolumbiai oknyomozó újságírók példáját hozta fel.

 Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ a kitiltott újságírók ügyében

Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket április 25-én tiltottak ki a parlamentből. Az Országgyűlés elnöke házelnöki rendelkezésben szabályozta az országházi sajtótudósítás rendjét. Ebben rendkívül szűkre szabta azokat a területeket a Parlamenten belül, ahol az újságírók felvételt készíthetnek munkájuk közben. Ennek eredményeként a képviselők különösebb nehézség nélkül kerülhetik el a média kameráit az Országgyűlésben. Ezt a szabályt sértették meg a 24.hu, az index.hu, a hvg.hu és a nol.hu munkatársai, amikor az MNB alapítványokról kérdezték a képviselőket az Országház olyan termeiben is, ahol a rendelkezés szerint nem lett volna szabad.

A TASZ azért kínált ingyenes jogsegélyt ezeknek az újságíróknak, mert mind a házelnöki rendelkezés, mind pedig az azon alapuló kitiltás alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A házelnöki rendelkezés gyakorlatilag ellehetetleníti a sajtó munkáját az Országgyűlés épületén belül. Nincs igazolható indoka annak, hogy megtiltják a forgatást a média munkatársainak az épület termeinek többségében. Alapjogot - mint a sajtószabadság - azonban csak kényszerítő indokok esetében lehet korlátozni.

Félszabad a magyar sajtó

Publikálás dátuma
2016.04.29. 07:15
FOTÓ: NÉPSZAVA
Tizenkét éve nem volt olyan alacsony szinten a sajtószabadság a világ szinte összes országában, mint tavaly - állapította meg a Freedom House. A szabad sajtó állapota Magyarországon is romlott, már Bulgária és Románia is megelőz minket.

Az elmúlt tizenkét évben nem volt olyan rossz állapotban a sajtószabadság globális szinten, mint a tavalyi esztendőben - állapította meg legfrissebb jelentésében a Freedom House. A washingtoni székhelyű nonprofit szervezet elemzéséből kiderül: a világ lakosságának csupán 13 százaléka él olyan országban, ahol a sajtót minden tekintetben szabadnak lehet nevezni. Európában ide tartozik Norvégia, Finnország, Németország is, de nincs sok gond a sajtószabadsággal az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban sem.

A világ népességének 42 százaléka él olyan országban, ahol részben szabad a sajtó (ezek közé tartozik Magyarország is), 46 százalékuk hazájában viszont nincs sajtószabadság (a helyzet Észak-Koreában, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban a legrosszabb).

Ugyanakkor a tavalyi évben nemcsak az elnyomó országokban, hanem Európában is romlott a szabad sajtó állapota; Törökország, de Franciaország is azok közé az országok közé tartozik, ahol jelentős csökkenést mértek. Előbbiben a kormány erősen nyomást gyakorol az újságírókra és a médiafelületekre, a franciáknál pedig a közbiztonságra hivatkozó megszorító törvények miatt vontak le pontokat. A jelentés példaként említi Szerbiát is, ahol a politikusok nyíltan a média minél szélesebb körű ellenőrzésére törekednek.

Nem lóg ki ebből a sorból Lengyelország és Magyarország sem. Az elemzésben azt írják, az új jobboldali lengyel kormány egyik első lépése volt, hogy olyan törvényt hozott létre, amellyel könnyedén lehetővé vált az állami média korábbi apparátusának elbocsátása, teljesen új, a kormánynak megfelelőbb menedzsment felállítása. Az elemzők szerint a lengyel kormány intézkedései emlékeztetnek a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor korábbi lépéseire, akinek ma már "jól megalapozott befolyása van" az állami média felett. A szervezet szerint mindez a 2015-ös menekültválság "nyíltan félrevezető" kezelésében is megnyilvánult. Magyarország három ponttal kevesebbet kapott idén, az értékelése szerint így Európa 42 országának listáján a 33. helyen állunk, a "félszabad" kategóriában - a sajtószabadság tekintetében Románia és Bulgária is megelőz minket.

A szervezet ugyanakkor nemcsak a közmédia menekültekről szóló híradásai miatt marasztalta el hazánkat. A sajtószabadság állapotát a két hete nyilvánosságra hozott demokráciajelentésükben - amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter nonszensznek nevezett - is megemlítik. Ugyanis ezen a területen is érződik, hogy a demokratikus kormányzás minősége romlott Magyarországon az elmúlt években. Az elemzők szerint már a reklámadó bevezetése is jelentősen korlátozta a sajtószabadságot - úgy vélik a közszolgálati adók a politikai diskurzus alakításában is kulcsszerepet játszottak -, de ilyen lépés volt a közmédia kormánypropaganda-gépezetté züllesztése is.

Rontott a sajtószabadság helyzetén az erősen kormányközeli sajtó helyzetbe hozása is. A jelentés emlékeztetett, hogy a kormánypártokhoz közel álló üzleti körök több sajtóorgánumot megvásároltak, a Napi Gazdaságot a Magyar Idők néven erősen kormánypárti lappá alakították, az állami tulajdonú Eximbank hitelcsomagjának segítségével a két legnagyobb kereskedelmi tévé egyikét, a TV2-t is felvásárolták.

 Elszánt újságírók
A Freedom House jelentése külön kiemelte a kínai és a szíriai újságírók nehéz helyzetét. Anyaggyűjtésük során hírek és internettartalmak cenzúrájával találkoztak, és rögzítették újságírók fogva tartását, bebörtönzését, nyilvános televíziós "bűnbevallásokra" kötelezését. Ezt tavaly Hongkongban is tapasztalták. Jennifer Dunham kutatásvezető hangsúlyozta: sok újságíró ugyanakkor nem adja fel, és a legnehezebb körülmények között is folytatja munkáját. Erre a Szíriában dolgozó médiamunkások vagy a mexikói, brazíliai, kolumbiai oknyomozó újságírók példáját hozta fel.

 Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ a kitiltott újságírók ügyében

Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket április 25-én tiltottak ki a parlamentből. Az Országgyűlés elnöke házelnöki rendelkezésben szabályozta az országházi sajtótudósítás rendjét. Ebben rendkívül szűkre szabta azokat a területeket a Parlamenten belül, ahol az újságírók felvételt készíthetnek munkájuk közben. Ennek eredményeként a képviselők különösebb nehézség nélkül kerülhetik el a média kameráit az Országgyűlésben. Ezt a szabályt sértették meg a 24.hu, az index.hu, a hvg.hu és a nol.hu munkatársai, amikor az MNB alapítványokról kérdezték a képviselőket az Országház olyan termeiben is, ahol a rendelkezés szerint nem lett volna szabad.

A TASZ azért kínált ingyenes jogsegélyt ezeknek az újságíróknak, mert mind a házelnöki rendelkezés, mind pedig az azon alapuló kitiltás alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A házelnöki rendelkezés gyakorlatilag ellehetetleníti a sajtó munkáját az Országgyűlés épületén belül. Nincs igazolható indoka annak, hogy megtiltják a forgatást a média munkatársainak az épület termeinek többségében. Alapjogot - mint a sajtószabadság - azonban csak kényszerítő indokok esetében lehet korlátozni.