Előfizetés

Hatalmi tényező marad a VMSZ

Köztársasági szinten nem hozott változást a szerbiai előrehozott parlamenti választás, vajdasági tartományi szinten viszont kormányváltás történt.

Aleksandar Vucic kormányfő és a Szerb Haladó Párt ugyan nem szerezték a titkon remélt kétharmadot, sőt, 27 mandátumot veszítettek amiatt, hogy több kispárt jutott be a belgrádi törvényhozásba, de abszolút többséget szerezve kormányozhatnak további négy évet. A radikálisból mérsékelt jobbközép, európai uniós elkötelezettségűvé vált miniszterelnök pártja azonban történelmi győzelmet aratott a soknemzetiségű Vajdaságban.

Az újvidéki tartományi parlamentben hagyományosan a balközép és nemzetiségi erők domináltak, most azonban az SNS itt is többséget szerzett. Azért is „történelmi” ez a győzelem, mert a soknemzetiségű tartományban élénkebb a háború, a nemzetiségi konfliktusok emléke, s a köztudatban még sokkal elevenebben él, hogy a mai haladók abban az időben még Seselj radikálisai voltak, az EU-integráció kétségtelen elkötelezettjévé vált Vucic pedig a Radikális Párt főtitkára volt. Mindezek ellenére az SNS vasárnap megszerezte a vajdasági voksok 44,5 százalékát, ami a 120 fős törvényhozásban 63 mandátumot, abszolút többséget jelent.

Az eddig kormányzó balközép, Bojan Pajtic vezette Demokrata Párt (DS) csupán 10 mandátumot szerzett, ugyanannyit, mint az egykori csetnikvajda, az ultranacionalista Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártja (SRS). Második helyen a Szocialista Párt végzett 12 mandátumot szerezve, a DS korábbi koalíciós partnere, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga 9-et, a nemrég alakult Elég volt! mozgalom 7 törvényhozóval lesz jelen.

A magyar képviselet meggyengült köszönhetően a Vajdasági Magyar Szövetség tavaly kezdődött belső viszályainak. A VMSZ-ből kiváltakból, illetve kizártakból összeállt Magyar Mozgalom (MM) országos indulását elutasította a választási bizottság, de tartományi szinten megméretkezett a két magyar formáció. A VMSZ 6, az MM 2 mandátumot szerzett. Szabadkán, a „legmagyarabb” vajdasági városban azonban fej-fej mellett végzett a VMSZ és az MM, ami jelzi, hogy hosszú távon számolni kell az új magyar párttal. Az Orbán-kormány stratégiai partnerének számító VMSZ országos szinten a voksok 1,52 százalékát kapta, míg 2014-ben 2,2-t. Csökkenő támogatottsága ellenére a VMSZ kormányzati erő lesz mind tartományi, mind országos szinten, Vucic pártja máris jelezte, országos és tartományi szinten is koalícióra lép a Pásztor István vezette magyar szervezettel.

Újra forrong Egyiptom

Az Amnesty International által is bírált kegyetlenséggel oszlatták szét az egyiptomi biztonsági erők az Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök elleni tüntetést hétfőn este Kairóban.

Az egyiptomi főváros április közepe óta újra forrong, a Mohamed Morszi iszlamista elnök 2013. júliusi bukását eredményező tüntetések óta nem volt ilyen heves kormányellenes demonstráció.

A tüntetések április 15-én kezdődtek. Országszerte felháborodást keltett, hogy Egyiptom, Sziszi elnök javaslatára, átenged két, stratégiai szempontból fontos vörös-tengeri szigetet Szaúd-Arábiának. Az akkorit tiltakozás után is sokakat letartóztattak, azóta még 90-en kerültek börtönbe. Az elnök a televíziókban sugárzott beszédében ítélte el a tiltakozásokat, úgy fogalmazott, hogy aki a döntés ellen ágál, az Egyiptom vesztét akarja.

A belügyminiszter jelezte, hogy a 25-re meghirdetett demonstráción keményen fel fognak lépni a biztonsági erők. Ennek ellenére hétfőn este újra tiltakozók vonultak utcára Kairóban. Több ezer rendőrt és katonát vezényeltek az utcákra, a rohamrendőrség páncélozott járművekkel vonult fel a Mubarak-érának véget vető, 2011. január 25-én kitört felkelés központjának számító Tahrír térre. Könnygázzal és gumilövedékekkel verték szét a demonstrációt, majd legalább 238 embert vettek őrizetbe, köztük emberi jogi aktivistákat, hazai és külföldi újságírókat.

Veszélyben Atatürk öröksége

R.T.
Publikálás dátuma
2016.04.27. 07:37
A modern török állam atyja, Atatürk FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Módosítaná az alkotmányt Ismail Kahraman, az ankarai törvényhozás elnöke, aki azt kifogásolja, hogy Allah neve egyetlen egyszer sem szerepel az alaptörvényben. Ha teljességgel szakítanának a szekuláris alkotmánnyal, az az atatürki modern török állam végét jelentené.

Törökország évtizedeken át büszke volt szekuláris hagyományaira. Ez az egykori országalapítónak, Musztafa Kemalnak volt köszönhető, aki szekuláris elveken nyugvó, európai mintájú államban látta a hatalmát veszített Oszmán Birodalom továbbélésének lehetőségét. Az iszlám többségű államok közül egyedülállónak tekinthető a török abból a szempontból, hogy az alkotmányban is rögzítették az állam és az egyház szétválasztását.

Recep Tayyip Erdogan pártjának azonban a jelek szerint már az alaptörvénybe foglalt szekularizmus is szúrja a szemét. Ismail Kahraman parlamenti elnök szerint ki kell venni az alkotmányból „a laicizmus parancsát”. Mindezt az iszlám országokból származó akadémikusok és szerzők konferenciáján mondta el. „Az alkotmányunk nem félhet a vallástól” – emelte ki azt kifogásolván, hogy egyetlen egyszer sem szerepel benne Allah neve. Meglátása szerint egy muzulmán ország alkotmányának Isten nevével kellene kezdődnie. Utalt arra, hogy az alkotmány is rögzíti a vallási ünnepnapok megtartását, s az iskolákban kötelező tárgy a vallásoktatás. A mostani alkotmány az 1980. szeptemberi katonai puccs öröksége. Az alaptörvényt népszavazáson is megerősítették a katonai diktatúra idején. Bár azóta többször is kisebb változtatásokat hajtottak végre rajta, a lényege nem változott. Nem éppen meglepő módon a parlamenti elnök hitet tett az elnöki köztársaság, ezzel Erdogan hatalmának kiterjesztése mellett, s csak a „külvilág akarja megakadályozni” Törökország fejlődését – hangoztatta.

A szociális médiában nagy felháborodással fogadták a parlamenti elnök közlését. Kemal Kilicdaroglu, az ellenzéki szociáldemokrata CHP elnöke kijelentette, „az olyan embereknek köszönhető, mint ön, hogy a Közel-Kelet valóságos mocsárrá vált, hiszen ön is eszközként akarja felhasználni a vallást” – írta a Twitteren. Így folytatta: „A laicizmus azt jelenti, hogy minden vallás szabadon működhet”.

A 75 éves Kahraman az iszlám mozgalom régi motorosa. 1969-ben egy iszlám nacionalista tüntetést a következő szavakkal nyitott meg: „Megkezdtük a dzsihádot a kommunisták ellen”. A megmozdulás résztvevői késekkel támadtak az isztambuli Taksim téren baloldali fiatal diákokra, két személyt öltek meg. A rendőrség tétlenül szemlélte az eseményeket. Később jogász lett, majd 1996-ban a később betiltott iszlamista tömörülés, a Jólét pártja színeiben került be a törvényhozásba. 2001-ben, az AKP megalakulásakor az ő ötlete volt, hogy az új párt az Igazság és Fejlődés pártja nevet kapja.

Törökország továbbra is meglehetősen érzékenyen reagál azokra a külföldi megnyilvánulásokra, amelyeket Recep Tayyip Erdogan megsértésének vél. Ankara azt kívánja elérni, hogy Genfben vegyék le azt a plakátot, amely az isztambuli, Gezi parki tüntetések halálos áldozatát, Berkin Elvant örökíti meg. A fiú fényképe mellett a következő felirat olvasható: „Berkin Elvan a nevem, a rendőrség meggyilkolt a török miniszterelnök parancsára”. A fiú 2014 márciusában vesztette életét, amikor Erdogan még kormányfő volt ( ugyanazon év augusztusában ült át az államfői székbe).

Elvant, aki nem is volt a tüntetések aktív résztvevője, a rendőrség egyik könnygázgránátja találta el, s 269 napig feküdt kómában. Az eset után ismét felerősödtek az Erdogan elleni tüntetések, s éles bírálatokkal illették a rendőrséget brutalitása miatt.

A mindössze 15 évesen elhunyt fiatal fiút ábrázoló plakát az ENSZ egy kiállításán látható, amelyen Demir Sönmez, kurd-örmény származású svájci fényképész művei láthatóak. Maga a művész az AFP-nek elmondta, a nép harcát kívánta bemutatni.

Erdogant éles bírálatokkal illetik a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó intézkedései miatt. Húszhónapos elnöki hivatali ideje alatt összesen 2000 büntetőjogi eljárás indult az államfő állítólagos megsértése vádjával. Ám nemcsak bel-, hanem külföldön is keményen lép fel Ankara. Németországban egy rég elfelejtett törvényt kihasználva alig néhány napja eljárást indíttattak egy komikus, Jan Böhmermann ellen, aki versével „megsértette” a török elnököt.

Feketelista az újságírókról?

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke óva intette Ankarát attól, hogy feketelistát állítson össze az országban nemkívánatosnak minősített újságírókról. A Bild napilapnak elmondta, hogy ilyen listáknak nem lehet helyük a demokráciákban. Hétfőn az amerikai riportertől, David Lepeskától tagadták meg a beutazást az Atatürk repülőtéren, s hasonló sorsra jutott a görög fotoriporter, Jeorjiosz Mutafisz, az isztambuli repülőtéren. Múlt hétvégén egy időre őrizetbe is vették a holland újságírót, Ebru Umart, miután kritikusan beszélt a török elnökről. Az ARD újságírójától, Volker Schencktől múlt héten tagadták meg a beutazást, a Spiegel internetes kiadásának tudósítója, Hasnain Kazim is hiába folyamodott akkreditációért.

Mintegy 2,8 millió forintnak megfelelő pénzbüntetést szabott ki hétfőn egy isztambuli bíróság Can Dündarra, a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap főszerkesztőjére, amiért 2013-ban megjelent, korrupciós vádakat felsorakoztató cikkeivel megsértette Recep Tayyip Erdogan elnököt, annak fiát, Bilal Erdogant és további hét embert. Az ítélőszék kimondta, hogy Dündar írásaiban megsértette a közhivatalnokokat, ami az államfő és a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szerint a hatalom megdöntésére irányuló tett volt. A főszerkesztő mikroblogján az ítélethirdetés után azt írta: "ha az igazság felfedése bűncselekmény, akkor folyamatosan elkövetjük".