Polt és Matolcsy is falaz a rokonoknak

Publikálás dátuma
2016.04.26. 07:00
Talán mégis volt apropója Polt és Matolcsy közelmúltbeli ebédjének FORRÁS: PÁPA LEVENTE FACEBOOK-OLDALA
A kormány semmit nem fog tenni az MNB-alapítványok ügyében, mivel erre sem magyar, sem EU-s jogszabályok sem kötelezik, de a kirobbant botrány miatt Matolcsy György jegybankelnök sem tervez lemondani. Kiderült az is, Polt Péter legfőbb ügyész felesége több alapítvány felügyelőbizottságában is tevékenykedett, így tudomása lehetett a pénzszórásról. Például arról is, hogy Matolcsy unokatestvérétől ötszörös áron rendeltek kiadványokat, és 200 milliót költöttek zárt körű előadásokra. Polt megvédte nejét; szerinte ha történt volna bűncselekmény, eljárás is lenne. Eközben a Vs.hu-t több újságíró és maga a főszerkesztő is elhagyja.

Lemondásra szólította fel Polt-Palásthy Marianna jegybank-igazgatót az Együtt. miután kiderült, hogy a Matolcsy-alapítványok felügyelőbizottsági tagjaként tudomása lehetett a hihetetlen pénzszórásról és hűtlen kezelésről, ám semmit nem tett annak megakadályozásáért. A párt emlékeztetett, Polt Péter legfőbb ügyész felesége több jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában is tevékenykedik: a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának (fb) elnöke, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványban pedig az fb tagja. Emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) személyügyekért felelős ügyvezető igazgatójaként havonta bruttó ötmillió forintot keres.

Polt tegnap a parlamentben az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére csupán azt mondta: "ön azt állítja, hogy valaki, jelesül az én feleségem, bűncselekményt követett el. Én azt gondolom, hogy még eljárás sincsen". Ezt követően kioktatta a szocialista képviselőt: "nem a legfőbb ügyész a törvényesség legfőbb őre, nézzen utána az alaptörvényben". Matolcsy Györggyel eltöltött ebédjéről azt mondta, egy jogállamban teljesen normális, ha a jegybank elnöke és a legfőbb ügyész találkozik. Az üggyel kapcsolatos napirend előtti felszólalásokra Tállai András nemzetgazdasági államtitkár felháborodva úgy válaszolt: a Jobbik és az LMP politikai támadást indít az ország független intézménye ellen.

Orbán Viktor sem tervez lépéseket tenni az MNB-alapítványok ügyében, legalábbis Havasi Bertalan közlése erre enged következtetni. "A hatályos magyar és európai jogszabályok értelmében a kormány semmilyen módon nem befolyásolhatja a jegybank vagy alapítványai tevékenységét, így ez a kérdés törvényesen fel sem merülhet" - írta a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője a 444-nek. Hasonlóan nyugodt Matolcsy György is, aki nem fontolgatja lemondását. A jegybank ugyanis a Világgazdaság kapcsolódó kérdésére közölte, "az MNB alapítói jogai nem terjednek ki az alapítványok cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó konkrét pályázati és támogatási döntések meghozatalára vagy befolyásolására". Hidvéghi Balázs szóvivő szerint sem az MNB hivatott megítélni hogy elfogadható, és vállalható-e minden alapítványi támogatás: "a Polgári törvénykönyv előírásai szerint az alapítványok működése elválik a jegybanktól" - állította.

Trócsányi irodájával szerződtek
Két MNB-alapítvány összesen öt megbízást adott a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának, amelynek jelenleg is partnere Tócsányi László igazságügyi miniszter - derült ki a közzétett megbízási listákból. A Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány az Ybl Miklós tér 9-11. és a Döbrentei tér 2. szám alatt található ingatlan megvásárlásával bízta meg a miniszter irodáját, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pedig az Úri utcában, a Mátyás király úton, illetve az I. kerület egy belterületi helyrajzi számán tervezett vásárláshoz vette igénybe. Trócsányiék óradíja a legtöbb esetben nettó 55 ezer, egy esetben 58 ezer forint volt, ugyanakkor a felek azt is meghatározták, hogy a végösszeg nem lehet több 10-25 millió forintnál. Korábban maga a jegybank is ezt az irodát bízta meg az Eiffel Palace és a Kasselik-ház adásvételi szerződésének megkötésével.

Mindazonáltal nehezen hihető, hogy az MNB-elnöknek semmi köze az alapítványok költekezéséhez. Ugyanis Matolcsy kecskeméti rokonsága is érintett az MNB alapítványainak 260 milliárd forintos pazarlásában. Hugyecz Zoltán független politikus kifejtette, a helyi Pallas Athéné Alapítvány több mint 101 millió forint támogatást juttatott a Kecskeméti Főiskolának a "képzés fejlesztésének eszközigényéhez". Ennek majdnem felét, 40 milliót "egyéb költségként" számoltak el, így nem tudni, mire fordították az összeget. Hugyecz nem érti, hogy kaphatott az alapítványtól egy meg nem nevezett magánszemély további 173 millió forintot a főiskola fejlesztéséről szóló tanulmányra, s mi hasznuk származott a támogatásból. Azt sem tudni, hogy az ugyancsak az MNB-alapítványok által finanszírozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. - melynek vezérigazgatója Matolcsy unokatestvére, s a helyi fideszes polgármester férje, Szemerey Szabolcs - pontosan hogyan gazdálkodik a közpénzekkel.

Eközben Matolcsy másik unokatestvére, Szemerey Tamás cégének havi 4 millió forintot fizetnek egy kiadványért. A "Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek" című tanulmány ugyan "csak" havi 750 ezerbe kerülne, de minden Pallas Athéné alapítvány külön rendelte meg azt, mivel "a tanulmányok szerzői jogvédelem alatt állnak", így sokszorosítani nem lehet őket. Szemerey egy másik cégen keresztül is jól járt: a hozzá köthető Raw Development Kft.-nek egy év alatt nagyjából 100 millió forintnyi megrendelést adtak a legfontosabb MNB-s ingatanprojektek menedzselésére.

Ma szavaznak az MNB-törvényről
Ma változtathat az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesnek ítélt MNB-törvénymódosításon. A parlament törvényalkotási bizottsága azt kezdeményezte, hogy a jövőben csak a jegybank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védhesse titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. Eközben a Demokratikus Koalíció (DK) elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötelezettségszegési eljárást indít az MNB ellen, a jegybank pénzköltései miatt.
Molnár Csaba alelnök, európai parlamenti képviselő közölte: az EKB elnöke egy levélben arról tájékoztatta, hogy az uniós tagállamok kormányainak kötelező konzultálniuk velük a nemzeti bankjaikat érintő törvénymódosítások előtt. Szerinte azonban a parlament kedden arra készül, hogy "eltitkolja" a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok pénzköltéseit a törvényjavaslat elfogadásával. Ha erről sem egyeztetnek az EKB-vel és ha a jogszabály életbe lép, akkor szankciókra lehet felkészülni - mondta az Molnár, aki szerint az eljárás nyomán Matolcsy György tagságát felfüggeszthetik az EKB általános tanácsában, az MNB-t pedig pénzügyi szankciókkal is sújthatják.


"Szemerey Tamás eddig sem volt és jelenleg sem tulajdonosa az Origót és VS.hu-t kiadó médiacsoportnak, illetve maguknak az orgánumoknak sem" - közölte legújabban a portálokat kiadó New Wave Media-csoport annak kapcsán, hogy nyilvános pályázat nélkül több mint 500 millió forint támogatást kapott a jegybanki alapítványoktól. Érdekes, hogy már évekkel ezelőtt pletykálták a piacon, hogy Szemerey a cseh Bawaco nevű cégen keresztül érdekelt a New Wave-ben, ám ezt ideáig senki nem cáfolta. A tegnap posztjáról lemondott Lebhardt Olivér sem kommentálta ezeket az értesülést pénteken a Kreatívnak.

A Vs.hu távozó főszerkesztője most viszont már elismerte, hibázott, amikor hagyta, hogy a jegybanki alapítvány támogatta tartalmak a támogató megjelölése nélkül jelenjenek meg: "noha ebbe beleszólásom nem volt, de az is igaz, ez elegendő ok lehetett volna akkori felmondásomra". Távozása azért meglepő, mert a napokban még védte a portál becsületét a közpénz-támogatás ügyében. Hétfőn ugyanakkor több újságíró is felmondott a portálnál. Elsőként a Századvég-tanulmányokat kiperlő Joó Hajnalka közölte: "az MNB lopott (pardon, elkülönített) pénze - amiről amúgy fogalmam nem volt - se az ízlésemmel, se a szakmai elveimmel nem fér össze". Hasonló indokkal Rovó Attila is bejelentette távozását, majd a közéleti rovat vezetőjével együtt felmondott Munkácsy Márton, Kovács Áron, Dzindzisz Sztefan, Kósa András, Bátorfy Attila, Puskár Krisztián, illetve Joób Sándor is - utóbbi egyetlen havi Vs.hu-tól járó fizetéséről is lemond.

Tisztelet a tisztességért
A Népszava szerkesztősége szolidaritását fejezi ki a VS.hu-tól tegnap távozó újságírókkal és szerkesztőkkel, akik abban a rendszerben viselkedtek példamutatóan és maradtak hűségesek szakmai becsületükhöz, amelyben sajnos egyre kevesebb az olyan ember, akinek fontosak az elvei.



Milliárdokhoz juthat a TV2 - És az RTL Klub is

Publikálás dátuma
2016.04.25. 22:49
Népszava fotó
Pénzt kérhet a médiaszolgáltatóktól a TV2 és az RTL Klub a műsoraik sugárzásáért, miután ma megjelent a programdíj tiltásáról szóló rendelet feloldása- írja az Origo.

Ez a díj a korábbi nyilatkozatok szerint a TV2-nél 270 -300 forint is lehet előfizetésenként, ami a szolgáltatóknál a csomagárak 800 forintos emelkedését is eredményezhetné, az Origo azonban kormányzati forrásból úgy értesült, hogy ezt akár hatósági eszközökkel is meg fogják akadályozni.

Az RTL Klub és a TV2 szerződései alapján 2015 januárjától kérhetett volna pénzt műsoráért a szolgáltatótól, úgynevezett terjesztési díjat, azonban 2014 őszén ezt törvényben megtiltotta a kormány - ideiglenes jelleggel ugyan, azzal kikötéssel, hogy kormányrendelet kell a tiltás feloldására.A két nagy tévétársaság 2015-re már többmilliárdos bevételre számított ebből a forrásból, ezt hiúsult meg az akkori tiltással. Hétfő késő délután a Magyar Közlönyben megjelent rendeletében ezt oldotta fel a kormány.

A teljes cikk itt olvasható. 

Szerző

Alaptörvény: gránit kontra papírkupac

Publikálás dátuma
2016.04.25. 22:25
Díszvendégek: Schmidt Mária és Boross Péter keresi a helyét, miközben Orbán Viktor és Kövér László diskurál FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem tudományos vitában, hanem csatában, nagy politikai küzdelemben született meg az alaptörvény, ennek a csatának pedig "mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei". Erről Orbán Viktor beszélt az Országházban az alaptörvény aláírásának ötödik évfordulóján rendezett ünnepségen, amelyet a teljes ellenzék bojkottált. A miniszterelnök ezt az alkalmat is saját menekültellenes nézeteinek népszerűsítésére használta, közölte például, hogy "az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon." Később, a plenáris ülésen Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: az alaptörvénnyel elveszítettük a szociális jogállamot, a Párbeszéd Magyarországért pedig egyenesen "illegitim papírkupacnak" tartja a hamarosan hatodszor is módosítani tervezett dokumentumot.

Míg az Európai Uniónak nincsenek működőképes javaslatai a különböző válságokra, addig Magyarországot, Közép-Európát "cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi". Magyarországnak korszerű alaptörvénye van, a magyarok meg tudják fogalmazni, honnan jönnek, hol vannak és hová tartanak, "ezzel szemben Európa tagadja, honnan jött, és nem akarja beismerni, hova tart". Mindezt papírjából olvasta fel Orbán Viktor az Országház Felsőházi termében, ahol a fideszesek és a hozzájuk hű állami alkalmazottak a "gránitszilárdságú alaptörvény" aláírásának ötödik évfordulóját ünnepelték.

A miniszterelnök ezt az alkalmat is menekültellenes nézeteinek népszerűsítésére, illetve Brüsszel leckéztetésére használta. Arról beszélt például, hogy kormányának nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek. Szerinte a kabinet számára komoly feladatot jelent az ország védelme. Éltette saját Schengen 2.0 akciótervét, amellyel csak alkotmányos kötelességének tett eleget, majd megismételte, hogy a menekültkérelmeket az unión kívül, zárt helyeken kell elbírálni, az EU-nak pedig kötelessége az illegális bevándorlókat biztonságos tranzitországba vagy oda visszaküldeni, ahonnan útnak indultak.

Korholta az EU-t, mert szerinte Brüsszel nem engedi, hogy a bevándorlás problémájáról a tagországok maguk határozzanak, pedig a népesedési és munkaerő-piaci kihívásokra adott válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Ezúttal is elhangzott, hogy "tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". A rászoruló menekülteket meg kell védeni, de a terrorizmus veszélyt jelent, egyébként is "az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon."

Mosolyogjunk, de ez a mosoly nem lehet kárörvendő és kaján - utalt zárszava elején Szájer József korábban elhangzott beszédére a miniszterelnök. Orbán szerint tudomásul kell venni, hogy ez az alkotmány nem tudományos vitában, hanem csatában, nagy politikai küzdelemben született meg, amelynek "mi, akik ma itt ülünk, mi vagyunk a győztesei". A győzelem pedig azért örömteli, mert ezzel Magyarország is nyert, a magyar polgárok szilárd alapot nyertek az életüknek, és ez egy felívelő korszakot alapozhat meg. "Ennek a felívelő korszaknak már látjuk is a világos jeleit."

Nem az újabb alkotmánymódosításra
Az MSZP továbbra sem vesz részt az újabb, immáron hatodik alaptörvény-módosítás tárgyalásában a Honvédelmi Minisztériumban, mert az sokkal inkább a Fidesz politikai céljait, semmint az emberek biztonságát szolgálja. Viszont minden olyan javaslatot készek támogatni, amely a jogállamiság elveivel összhangban, az alkotmányos garanciák érvényesítése mellett növeli a biztonságot, ezért a még nyitott szakmai kérdések rendezésére a párt módosító javaslatot nyújt be a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes törvénycsomagjához, és ennek elfogadásától teszi függővé a törvényjavaslat támogatását. Erről hétfőn döntött a szocialista frakció. A BM javaslata már a Ház előtt van, a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó alkotmánymódosítást viszont lapzártáig nem nyújtották be. Kiderült ugyanakkor, a Pintér Sándor belügyminiszter nevével fémjelzett csomagról Vadai Ágnes DK-s politikus indítványára, a nemzetbiztonsági bizottság mellett a honvédelmi és rendészeti bizottság is részletes vitát folytat majd.

Orbán állította, nem szabad elfelejteni, hogy az alaptörvény elfogadását konzultáció előzte meg, és az azon kialakult többségi véleményt "kivétel nélkül" érvényesítették. Egyebek mellett a népakarat hiúsította meg, hogy alkotmányban rögzítsék a szülők gyermekek után járó szavazati jogát, amit pedig ő szívesen megszavazott volna. "Hála istennek, hogy a szocialisták anno nem voltak képesek alkotmányozni" - fogalmazott hozzátéve, véleménye szerint akkor ez akkor senkit nem érdekelt volna Európában. Húsz év alatt azonban sokat változott a világ, így "Európa támadást indított" a kormány ellen, amikor az íz új alaptörvény szükségesnek látta.

A miniszterelnök arról is beszélt, "erősek voltak a szirénhangok", amelyek azt akarták elérni, hogy Magyarország ne erőltesse az alkotmányozást, mert ez hátrányosan érintheti a magyar európai uniós elnökséget. "Szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, aki ellenállt ezeknek a szirénhangoknak" - fogalmazott, majd külön is köszönetet mondott az ünnepségen részt vevő Schmitt Pál ex-köztársasági elnöknek. Furcsa módon úgy beszélt, mintha a volt államfőnek nem plágium-botránya, hanem a fideszes alkotmány aláírása miatt kellett volna távoznia. "A külső és idegen erők soha nem fogják ezt neki, nekünk megbocsátani. Ez egy fontos dolog, és kötelezettséget ró a mi vállunkra, mert ha ők soha nem fogják neki megbocsátani, akkor mi sohasem felejthetjük el neki" - fogalmazott a kormányfő. Az alkotmány körüli "elitviták" soha nem juthatnak nyugvópontra, ennek ellenére az alaptörvény szilárd. Azt Orbán az akarat kérdésének nevezte, hogy lehet-e békésen, a hatályos alaptörvényt tisztelve együtt élni, miközben az annak alapjaira vonatkozó szellemi koncepciók kizárják egymást. Ehhez el kell sajátítani "a békés egyet nem értés kultúráját" - figyelmeztetett, majd közölte, hogy "a demokráciában a szemben álló felek a koponyákat nem leszakítják, hanem összeszámolják".

Még Orbánt megelőzve úgy vezettek fel a kormánypárti ünneplést: "2011. április húsvét hétfője nem csak Jézus Krisztus születésnapja volt, Magyarország újjászületésének napja is volt, aznap a déli harangszó után látta el kézjegyével Schmitt Pál kézjegyével az új alkotmányt, amely kifejezte azt az életformát, amiben élni szeretnénk". A hvg.hu szerint legalábbis ezekkel az elhibázott szavakkal kezdődött az ülés, amelyen Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke azt állította, az alaptörvény identitást tükröz, azonosulást kínál. Kövér László ezután arról beszélt, az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését. A házelnök - ahogy várható volt - kommunistázott, közölte például, hogy az első magyar alkotmány "bolsevik tollbamondás révén íródott" 1919-ben, a következő "szovjet mintájú" volt. 1989-ben ezt az alkotmányt dolgozták át, de ennek "nem volt választási legitimációja". Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer viszont szerinte bizonyította működőképességét. Kövér vélhetően az ünnepségen ellőtte a patronjait, a délutáni plenáris ülésen ezért nem ő, hanem Lezsák Sándor méltatta az új alkotmányt.

Az ünnepélyen Trócsányi László igazságügyi miniszter azt a kérdést tette fel, vajon ki kell-e dobni a nemzeti alkotmányokat. Arra figyelmeztetett, nem kell kidobni, sőt meg kell őrizni ezeket, mert segítenek eligazodni a nehéz időkben. Az alaptörvény értékei "nem élettelen bálványok, szobrok, amiket talapzatra állítva meg-megcsodálunk, továbbmegyünk és minden marad a régiben. Az alaptörvény élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát" - állította. Őt követve Szájer, akinek iPad-jén íródott az új alkotmány, miközben a fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő Európában ide-oda repkedett azzal büszkélkedett, nem vált be a kritikusok jóslata. Az alaptörvény ugyanis nemcsak méltó szövegű dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a nemzet mindennapi működésének biztos alapja is.

Darák Péter szerint az alaptörvény összekapcsolta a korábban egymástól különválasztott alkotmánybíráskodást és igazságszolgáltatást, melyek együttműködése csak kölcsönös önkorlátozással lehet sikeres. Schmitt Pál eközben hálát adott a sorsnak, hogy őt "részesítette abban a kivételezettségben", hogy kézjegyével elláthatta az új alaptörvényt öt évvel ezelőtt. Beismerte, 2011-ben valóban nem volt alkotmányozási kényszer, de "adott volt a lehetőség", adott volt egy pártszövetség példa nélküli felhatalmazása, amely hatalmas elvárásokat és felelősséget is jelentett.

Nem teremtettek, romboltak
Öt éve még volt alkotmányunk, és volt Magyar Köztársaság. Erre napirend előtti felszólalásában emlékeztetett az MSZP elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József szerint a tömegek nem ünnepelnek az öt éve elfogadott alaptörvény miatt, mert azzal megszűnt a szociális biztonság, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Mára világossá vált, hogy az alaptörvény csakis a Fidesz politikai és gazdasági elitjének érdekében készült el és működik ma is. Arra figyelmeztetett, a kormánynak sincs mit ünnepelnie, mert "nem teremtettek, hanem romboltak".
Újra köztársaságnak kell lennie az országban, és az alkotmány is ki kell mondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz - fogalmazott. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára minderre azzal vágott vissza, hogy az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága vagy a közérdekű adatok kikövetelhetősége.


A demokratikus ellenzék viszont nem ünnepelt, távol maradtak a felsőházi ülésteremtől. A parlament MSZP-s alelnöke ehelyett új alkotmányt, új köztársaságot követelt a Magyar Köztársaság Kövénél. Hiller István szerint ez az alaptörvény az "illiberális állam jogi alapvetése, egy olyan alapvetés, amelyik nem a demokráciát tartja szem előtt, hanem a miniszterelnök által kijelölt keretet, az illiberális államot". Jelezte, pártja olyan alkotmányt akar, "ami valóban a nép alkotmánya". Kovács László volt külügyminiszter, korábbi európai uniós biztos pedig arról beszélt, a dokumentum tartalma és megalkotásának módja nem volt meglepő Orbán 2009 őszi kötcsei beszéde után, amelyben már elhangzott a centrális erőtér gondolata. Az Együtt is jogfosztónak és megosztónak, a "hideg polgárháború alkotmányának" ítélte az alaptörvényt, amelyen szerintük nincs semmi ünnepelendő. Szigetvári Viktor pártelnök arra figyelmeztetett, az Orbán-kormány leváltását követően az alaptörvény nem marad hatályban. A PM szerint is új alkotmányra van szükség, mert a jelenlegi "az orbánizmus esszenciája - egy illegitim papírkupac".

Gyászolták a köztársaságot
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a Magyar Köztársaság halott, "megbecstelenítettek, feldúlták, tönkretették és végül megölték". Vissza kell adni az országnak az alkotmányt - mondta Gyurcsány Ferenc, amikor a budai Várban rendezett tüntetésükön, ahol arról beszélt: míg a parlamentben a kormánypárti többség ünnepel, ők nem ünnepelni, hanem gyászolni jöttek, gyászolják a magyar köztársaságot.
A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: "Magyarországot, ahogy látom, egy bűnszövetkezet irányítja", s kemény szavakkal bírálta Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt, az MNB elnökét bűnözőnek nevezve. Közölte, a jobboldal mára a bűn szinonimája lett. Azzal vádolják a kormánypárti többséget, a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, hogy elhazudták a rendszerváltozáskori közös vágyakat és reményeket. A most hatalmon lévők soha egy percig nem gondolták, hogy ez az ország valamennyiünk otthona lehet, hogy a haza nemcsak az övék, hanem mindenkié - jelentette ki Gyurcsány.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki ellenzékben azt mondta, hogy a nemzet a test, a köztársaság a ruha, úgy vetette le magáról és vetette sutba a köztársaság ruháját, mint ahogy nagyszüleink csizmás lábukról sutba vetették a kapcát - fogalmazott. Gyurcsány hangsúlyozta: a demokratikus sokaságnak kell elég erősnek lennie ahhoz, hogy ne tűrje el, hogy "megbecstelenítik" minden nap, de a változást a jog rendjével kell kikényszeríteni. A pártelnök hazafias és erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy megpróbálják legyőzni "a gonoszt", de - mint mondta -, ehhez a demokraták széles koalíciójára van szükség. A baloldali pártoknak azt üzente, hogy ennek érdekében "tessék elfelejteni a régi sérelmeket". Az ország érdekében a zsarnoknak buknia kell - összegzett Gyurcsány.
A rendezvényen, ahol mások mellett Sándor Mária volt a szónok, a DK elnöke arra figyelmeztetett, pártok és civilek összefogása nélkül nem lehet a jelenlegi kormányt leváltani. A fekete ruhás nővér azt mondta: van, aki a Várba költözik, mert "mindenre van pénz", és van, aki elhagyja az országot, mert nem érzi biztonságban magát, nem tudja fizetni a számláit. Az esemény kezdetére összegyűlt szimpatizánsok megtöltötték a Sándor-palota jobb oldala és a Budavári Palota közötti területet. A demonstráció résztvevői magyar, európai uniós, valamint több tucat pártzászlót lobogtattak.



Szerző