Előfizetés

Zavarba hozták a kis vezért

Riadalom tört ki Észak-Koreában, miután egy több Kínában tanuló, illetve dolgozó honfitárs kért menedékjogot Dél-Koreában. Ugyan Phenjanban nyilvánvaló hazugságokkal magyarázzák ezeket az eseteket, mindez azt jelzi, hogy ezek az esetek rendkívül kínosak a phenjani rezsim számára. Ezért hazarendelték a külhonban tanuló diákokat.

Haza kell térniük Észak-Koreába a Kínában tanuló diákoknak – közölte a Radio Free Asia. A phenjani rezsim attól tart, hogy tömegesen menekülnek majd a külföldön dolgozók és tanulók Dél-Koreába, ami hatalmas pofont jelentene Kim Dzsong Un rezsimje számára. Többen „szívódtak fel” az elmúlt hetekben a külföldön élő észak-koreaiak közül. Mindez azért is komoly csapás a kis vezérnek, mert közismert, azért küldik külföldre a rendszer megbízhatónak vélt tagjait, hogy így tegyen szert az ország keményvalutára. A Kim család fényűző életvitele csak akkor tartható fenn, ha keményvalutára sikerül szert tenni. Phenjan számára már az is komoly csapást jelentett, hogy Szöul februárban bejelentette a keszongi ipari park bezárását: így tiltakozott a januári – phenjani állítás szerint termonukleáris bombával történt – atomrobbantás, illetve a februári ballisztikus rakétakísérlet ellen. Ez komoly bevételkiesés a kis vezér számára: mivel az észak-koreai alkalmazottak csak 20 százalékát kapták meg annak az összegnek, amelyet papíron a dél-koreai vállalatok fizettek nekik.

Észak-Korea ezenfelül éttermeket és egyéb objektumokat is fenntart külföldön. Ezek részben a bevétel miatt fontosak, részben pedig azért, mert ezek gyakran a csempészet és a kémkedés központjai is. Becslések szerint körülbelül 100 ezerre tehető a külföldön dolgozó észak-koreai „bérmunkások” száma. Akárkit nyilván nem küldenek eladónak egy külföldi étterembe, ahol kizárólag észak-koreai ételeket szolgálnak fel, ezek a munkatársak elvileg a legszigorúbb ideológiai próbát is kiállták. Ezért is érte sokként a rezsimet, hogy egy észak-koreai étterem 13 alkalmazottja „tűnt el” a Phenjan által fenntartott észak-kínai, ningbói étteremből.

A lehető legrosszabbkor is jött a disszidálások híre, hiszen harminc év után először, jövő hónapban rendezik meg a pártkongresszust. Az úgynevezett eltűnéseket követően természetesen hamar beindult az észak-koreai propagandagépezet, s azt állították, hogy dél-koreai ügynökök rabolták el a munkatársakat. A KCNA hírügynökség közleménye „terrorcselekménnyel”, s a honfitársak tömeges elrablásával vádolta meg Dél-Koreát. A CNN meg is szólaltatta azt a hét nőt, akik ugyanabban az étteremben dolgoztak, ahol az „eltűntek”. Nem éppen meglepő módon a phenjani rezsim „rabláselméletét” erősítették meg. Amikor a riporter azt közölte velük, hogy Kína szerint önszántukból távoztak, azt közölték kisírt szemekkel: „nem volt más lehetőségük”. „Sosem hagynánk el a szüleinket, az országunkat és kedves vezetőnket, Kim Dzsong Unt” – mondta zokogva az egyik fiatal pincérnő.

Szöul is megszólalt. Dél-Korea megerősítve Peking közlését kifejtette, mindannyian saját akaratukból távoztak Dél-Koreába. Phenjan azonban erre is válaszolt, méghozzá azzal a „meggyőző” érvvel, hogy Szöul magyarázkodásának azért nincs értelme, mert Dél-Korea „valóságos pokol”. S miért is menne ide önszántából a rezsim 13 gyermeke.

A jelek szerint egyre többen szabadulnának az északi pokolból. Április 15-én, a nemzeti ünnep, az államalapító Kim Ir Szen születésének napján heten menekültek át Kínába. Hogy zavar van a phenjani erőben, az is bizonyítja: annyira balul sült el egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétakísérlet, hogy a robbanószerkezet még a kilövés helyszínén felrobbant. Súlyos károk keletkeztek a kilövőállomásban, s Washington szerint többen meghalhattak vagy megsérülhettek. Egy másik rakétakísérletet is terveztek ugyan, ezt azonban törölték az első kudarca után.

Magukra maradt gyerekek bolyonganak Európában

Publikálás dátuma
2016.04.26. 07:35
A társadalmi környezet és szabályozás nem segíti a menekülteket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG
Legalább 10 ezer kísérő nélküli kiskorú tűnt el az elmúlt másfél-két évben, miután Európába érkezett. A Régiók Bizottságának elnöke azonnali lépéseket sürgetett, mert - mint mondta - sokan közülük az emberkereskedők áldozataivá válnak. Luc Van den Brande hangsúlyozta, hogy a menekültek közül ők a legveszélyeztetettebb, legkiszolgáltatottabb csoport. Egyedül Olaszországban ötezer kiskorúnak veszett nyoma, míg Svédországban ezer gyerek tűnt el.

Teljes bűnözői hálózat épült ki az elmúlt másfél évben a menekültek kizsákmányolására - derült ki az Európai Rendőrségi Hivatal tájékoztatásából. A gyermekeket szex- és rabszolgamunkára kényszerítik. Ebben az embercsempészek együttműködnek a szervezett bűnbandákkal. A Europol vezérkari főnöke szerint Magyarországon, és Németországban már több, a menekülteket kizsákmányoló bűnözőt fogtak el. A hatóságok abban bíznak, hogy az eltűntek közül nem mindenki lett bűncselekmény áldozata, vannak olyanok, akik megtalálták családtagjaikat. Ezek csak feltételezések, hiszen a gyerekek eltűntek a hatóságok látóköréből - olvasható a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület honlapján.

Nevelőszülő az ideális megoldás

A Save the Children nemzetközi szervezet információja szerint tavaly mintegy 26 ezer kísérő nélküli kiskorú érkezett Európába, és egyre többen jönnek egy jobb élet reményében. A legtöbben befogadó központokba kerülnek annak ellenére, hogy lehetnének más, jobb megoldások. Az Opening Doors for Europe’s Children nemzetközi kampány (Kulcs a Jövőhöz – Adjunk esélyt minden gyereknek Európában) résztvevői aggasztónak tartják, hogy a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonokba kerülnek, mert ez az ellátási forma elszigeteli őket a külvilágtól, és megakadályozza őket abban, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A megoldás az lenne, hogy mind a tranzit, mind a célországokban nevelőszülőknél helyezzék el őket. Az alternatív ellátásra szerencsére már vannak jó példák: Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Olaszországban. A szakemberek a legjobb megoldásnak azt tartják, hogyha a gyerekek azonos kultúrájú családokhoz kerülnek. Nagyon fontos, hogy a kísérő nélküli kiskorúakra segítségre szoruló gyerekként tekintsünk, nem pedig úgy, mint a hazát fenyegető veszélyre.

Időt nyerni a tovább utazáshoz

A korábbi évekhez képest megtízszereződött a Magyarországra felnőtt kísérő nélkül érkező 18 év alatti menekültek száma. Tavaly mintegy 8 ezer gyereket regisztráltak. Mintegy 80 százalékuk annak ellenére kéri a státuszt, hogy nem akarnak Magyarországon maradni, mindössze időt akarnak nyerni a továbbutazásig. 2015-ben tizenegy kísérő nélküli kiskorú kapott menekült, és kilenc oltalmazott státuszt. Ők 2010-től a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartoznak, ezért 2011-től a kiskorúakat az Emberi Erőforrás Minisztériuma által irányított fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyezik el abban az esetben, hogyha meghallgatásuk során kérelemmel fordultak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, hogy menekültként vagy oltalmazottként ismerjék el őket. Az elmúlt években rendkívül megnőtt a státuszt kérők száma, ezért 2013-ban még egy újabb intézményt hoztak létre a kísérő nélküli kiskorúak befogadására Hódmezővásárhelyen.

Muszáj pénzt keresni

A társadalmi környezet és szabályozás nem segíti a migránsokat. Azok, akik hosszabb ideje, évek óta élnek Magyarországon, többnyire nem érzik jól magukat, mert nehéz anyagi körülményeik miatt kilátástalannak tartják helyzetüket. Kizárólag rosszul fizető munkahelyeken tudnak elhelyezkedni. Sok esetben teherként nehezedik rájuk, hogy otthon maradt szüleik anyagi támogatást várnának tőlük. Ráadásul a munka, illetve tanulás dilemmája is gondot okoz. Többen is azt mondták, hogy muszáj pénzt keresniük, ezért nem tudnak iskolába járni. Problémát jelent az is, hogy az iskolák önkényesen, jogellenesen dönthetnek arról, hogy nem vesznek fel migránsokat. Ha mégis sikerül bejutniuk valahová, általában hamar kiesnek, mert nem járnak rendszeresen a tanórákra, és nem kapnak az oktatási intézményektől elegendő segítséget a felzárkózáshoz.

Az óvodába könnyen beilleszkednek

A beilleszkedés és a nyelvtanulás szempontjából összehasonlíthatatlanul könnyebb helyzetben vannak azok a gyerekek, akik szüleikkel érkeznek Magyarországra. Jelenleg 12 menekült család él a Baptista Integrációs Központ Menekülteket és Oltalmazottakat Befogadó Családok Átmeneti Otthonában, és már várólistán is többen vannak. A statisztikák szerint 7-10 hónapot töltenek a családok az átmeneti otthonban. A gyerekek könnyen beilleszkednek, különösen akkor, amikor már az óvodát is Magyarországon kezdik. Ilyenkor hamar megtanulják a nyelvet, néhány hónap után mindent megértenek, csak a beszéd megy egy kicsit nehezebben nekik. Kérdés ugyanakkor, hogy a gyerekek mennyire tudják kamatoztatni magyar nyelvtudásukat, mert nem hivatalos információk szerint sok külföldi család indul el Németországba.

Erős Európát akar az amerikai elnök

Publikálás dátuma
2016.04.26. 07:34
Minicsúcson vett részt az amerikai elnök Hannoverben európai vezetőkkel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Toleranciára és együttműködésre szólította fel Barack Obama amerikai elnök az európai országokat hannoveri beszédében. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok és az egész világ „erős, jólétben élő és egységes Európát” szeretne. „Szabad, Európát kívánunk, amely békében él” – folytatta Barack Obama.

Kifejtette, a kontinensnek nagy szerepe van a jelenlegi világrend fenntartásában. Utalt arra, hogy az Európai Unió 24 nyelvével, félmilliárd lakójával „a legújabb kori történelem legnagyobb politikai teljesítménye”. Az EU létrejöttében „olyan gigászok játszottak szerepet, mint Konrad Adenauer, aki az ellenséget szövetségessé alakította át”. Az erős Európa hozzájárul ahhoz, hogy megtartsák a normákat és a szabályokat, amivel hozzájárul a világ gazdasági fejlődéséhez is – hangoztatta az amerikai elnök.

Barack Obama hitet tett az adópolitika reformjának szükségessége mellett. „Igazságos adópolitikára van szükség, amely előnyös a családok, gyermekeik számára” – közölte. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a nők is a férfiakhoz hasonló bérezésben részesüljenek – tette hozzá. Utalt arra, hogy a gazdasági rendszerek reformjához óhatatlanul szükség van a különböző országok együttműködéséhez. „Gondoskodnunk kell arról, hogy mindenki fizessen adót” – emelte ki. Az egyes társadalmaknak el kell gondolkodniuk azon, mi vezetett az egyenlőtlenségekhez, s el kell kerülniük, hogy megismétlődjön a 2009-es év gazdasági válsága.

Barack Obama a terrorellenes harc kapcsán rámutatott, sok ország szkeptikus, ha az egyes kormányzatok kicserélik egymás között az adataikat. A terrorfenyegetés realitás ugyan, de ezzel együtt védelmezik a biztonságot és az emberek magánszféráját. Nagyobb szerepvállalásra szólította fel Európát és a NATO-t a polgárháborúk által sújtott országokban, Szíriában és Irakban. Elsősorban kiképzésben és az újjáépítésben kellene segédkezniük – mondta, illetve kifejtette azt is, hogy Iraknak is nagyobb gazdasági támogatásra lenne szüksége, ezzel ugyanis hatékonyabban léphetnének fel a szélsőségek ellen. Meg kell akadályozni a brüsszeli és a párizsi terrorakciókhoz hasonló merényleteket. „A gondokat azonban senki sem oldhatja meg egyedül” – jelentette ki Obama, aki az Iszlám Államot (IS) nevezte a legnagyobb fenyegetésnek. Az amerikai elnök nagyobb nyitottságot szorgalmazott az európai országoktól a menekültek befogadása során. Obama azt is közölte, további 250 katonát küldenek Szíriába. A helyi erőket segítik majd az IS elleni harcban.

Az amerikai elnök megjegyezte azt is, fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését céltó minszki megállapodás előírásait.

A késő délutáni órákban az amerikai elnök minicsúcson vett részt a hannoveri Herrenhausen kastélyban Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő részvételével. Megbeszéléseiken a szíriai, a líbiai válságról, valamint a terrorellenes harcról tárgyaltak.