Előfizetés

Luther Márton magánvégrendeletét állítja ki a Levéltár

Publikálás dátuma
2016.04.25. 17:53
MTI Fotó: Mohai Balázs (részlet)
Luther Márton vagyonára, családjára vonatkozó "magánvégrendeletét" és Julius Ludwig Grimm felfújható földgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

A két különleges kiállítási darab bemutatásával a Levéltár az intézményben folyó munkába tudományos is bepillantást szeretne adni - emelte ki Mikó Zsuzsanna, a Levéltár főigazgatója a kiállítás hétfői megnyitóján.

Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) legféltettebb iratanyagainak egyike Luther Márton végrendelete, amely az Evangélikus Országos Levéltár archívumának is helyet adó, Üllői úti egyházi székházépület felújítása miatt került ideiglenesen az Országos Levéltárba. Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó "magánvégrendelet", amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről van szó. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak az érdeklődők, akik ezáltal emberileg is jobban megismerhetik a reformátort. A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak, Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen (Dr. Pomeranus).

Fabiny Tamás, Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke felidézte, hogy a dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, majd az 1700-as évek elején a neves észak-német evangélikus polgárcsalád, Carpzow família tulajdonába került. 1804-ben, a család utolsó férfitagjának elhunytával a hagyatékot aukcióra bocsájtották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg 40 aranyért. A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. A dokumentum először a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház.

A püspök megjegyezte: a dokumentum további különlegessége, hogy abban Luther - igen modern módon - nem gyerekeire, hanem özvegyére hagyta értékeit. "Ezt tudatosan tette, ha tetszik a női emancipáció jegyében, hogy az özvegy ne kényszerüljön alamizsnára, hanem később ő adhassa tovább belátása szerint gyerekeinek a javakat. Ezzel is formabontó gondolkodásról tett tanúbizonyságot." Fabiny Tamás elmondta, hogy a dokumentum a 2017-es jubileumi Luther-évre rendezett wittenbergi kiállításon a kiemelt tárgyak között szerepel majd.

A végrendelet mellett az országos levéltár gyűjteményébe tartozó, Julius Ludwig Grimm térképész által 1832-ben készített felfújható és hordozható földgömböt is kiállítja a budapesti intézmény. A 112 centiméter átmérőjű térképet iskolai szemléltető eszközként felfújva, házi használatra pedig szelvényekre hajtogatva ajánlotta használni a készítő. Anyaga vászonra dolgozott nyomtatott, színezett papír és papírkarton, a műkincset a német nagykövetség támogatásával nemrég restaurálták.

Heinz-Peter Behr, Németország magyarországi nagykövete felidézte, hogy a földgömb egy igazi ritkaság, hiszen összesen csak három darab készült belőle, a másik kettőt Bécsben, illetve Berlinben őrzik. Kiemelte: Grimm térképészeti ismereteit a kor legjobb térképészeitől tanulta, így nem meglepő, hogy mind a földgömb, mind a hozzá tartozó feljegyzések a kor legmagasabb tudományos elvárásainak feleltek meg.

Negyedszer temetik el a híres költőt

Publikálás dátuma
2016.04.25. 17:12
Fotó: Santi Visalli / Getty Images
A chilei kongresszus épületében ravatalozták fel a 43 évvel ezelőtt elhunyt Pablo Neruda Nobel-díjas költő koporsóját, ahol egy napon át bárki leróhatja kegyeletét, mielőtt negyedszer is eltemetik a világhírű poéta földi maradványait, anélkül, hogy a halálának körülményeit tisztázó eljárás lezárult volna.

Pablo Neruda koporsóját kedden szállítják át a chilei fővárostól több mint 100 kilométerre nyugatra fekvő Isla Negrába, a költő egykori tengerparti otthonába, ahol harmadik felesége, Matilde Urrutia mellé temetik. Itt exhumálták három évvel ezelőtt, miután a Chilei Kommunista Párt a bírósághoz fordult annak kiderítésére, hogy Neruda gyilkosság áldozata lett-e.

A költő 1973. szeptember 23-án, 69 éves korában hunyt el egy fővárosi kórházban, ahol prosztatarákkal kezelték, de sokak szerint nem a betegség, hanem méreg végzett vele. Ezt azzal magyarázzák, hogy Salvador Allende elnök baloldali baráti köréhez tartozott, akinek hatalmát néhány héttel korábban döntötte meg Augusto Pinochet tábornok egy katonai puccsal. Ugyan Nerudának egy nappal halála előtt felajánlották, hogy szabadon távozhat Chiléből Mexikóba, de onnan is komoly politikai fenyegetést jelenthetett volna a katonai junta számára. Sofőrje szerint egy injekcióba halt bele, amelyet az előtt adtak be neki, hogy elutazott volna mexikói száműzetésébe, ahonnét az ellenállást akarta irányítani.

A három éve exhumált csontokat helyi és külföldi szakértők is vizsgálták, az elkészült szakvélemény pedig megállapította, hogy nem idegenkezűség okozta Pablo Neruda halálát. A vizsgálóbírót azonban nem győzték meg az eredmények, ezért újabb teszteket kért annak kiderítésére, nem adtak-e be Nerudának valamilyen halálos baktériumot vagy vírust. A maradványokból vett mintákat tovább vizsgálják a költő újratemetését követően is.

A 1904-ben született Neruda Latin-Amerika egyik legjelentősebb költője volt. Szerelmesversei és Canto General című kötete révén ismerte meg a világ. 1971-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A baloldali költő műveit Pinochet katonai diktatúrájának ideje alatt, 1973 és 1990 között betiltották Chilében.

Negyedszer temetik el a híres költőt

Publikálás dátuma
2016.04.25. 17:12
Fotó: Santi Visalli / Getty Images
A chilei kongresszus épületében ravatalozták fel a 43 évvel ezelőtt elhunyt Pablo Neruda Nobel-díjas költő koporsóját, ahol egy napon át bárki leróhatja kegyeletét, mielőtt negyedszer is eltemetik a világhírű poéta földi maradványait, anélkül, hogy a halálának körülményeit tisztázó eljárás lezárult volna.

Pablo Neruda koporsóját kedden szállítják át a chilei fővárostól több mint 100 kilométerre nyugatra fekvő Isla Negrába, a költő egykori tengerparti otthonába, ahol harmadik felesége, Matilde Urrutia mellé temetik. Itt exhumálták három évvel ezelőtt, miután a Chilei Kommunista Párt a bírósághoz fordult annak kiderítésére, hogy Neruda gyilkosság áldozata lett-e.

A költő 1973. szeptember 23-án, 69 éves korában hunyt el egy fővárosi kórházban, ahol prosztatarákkal kezelték, de sokak szerint nem a betegség, hanem méreg végzett vele. Ezt azzal magyarázzák, hogy Salvador Allende elnök baloldali baráti köréhez tartozott, akinek hatalmát néhány héttel korábban döntötte meg Augusto Pinochet tábornok egy katonai puccsal. Ugyan Nerudának egy nappal halála előtt felajánlották, hogy szabadon távozhat Chiléből Mexikóba, de onnan is komoly politikai fenyegetést jelenthetett volna a katonai junta számára. Sofőrje szerint egy injekcióba halt bele, amelyet az előtt adtak be neki, hogy elutazott volna mexikói száműzetésébe, ahonnét az ellenállást akarta irányítani.

A három éve exhumált csontokat helyi és külföldi szakértők is vizsgálták, az elkészült szakvélemény pedig megállapította, hogy nem idegenkezűség okozta Pablo Neruda halálát. A vizsgálóbírót azonban nem győzték meg az eredmények, ezért újabb teszteket kért annak kiderítésére, nem adtak-e be Nerudának valamilyen halálos baktériumot vagy vírust. A maradványokból vett mintákat tovább vizsgálják a költő újratemetését követően is.

A 1904-ben született Neruda Latin-Amerika egyik legjelentősebb költője volt. Szerelmesversei és Canto General című kötete révén ismerte meg a világ. 1971-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A baloldali költő műveit Pinochet katonai diktatúrájának ideje alatt, 1973 és 1990 között betiltották Chilében.