Előfizetés

Merkel Ankarát dicsérte

R.T.
Publikálás dátuma
2016.04.25. 07:31
Angela Merkel, Ahmet Davutoglu és Donald Tusk Gaziantepben tárgyalt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Elsősorban a dicséret és elismerés hangján beszélt Angela Merkel Törökország menekültekkel kapcsolatos erőfeszítéseiről. A német kancellár Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével látogatott el egy a török-szíriai határnál lévő menekülttáborhoz, s tárgyalt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel.

Angela Merkel Gaziantep városában úgy foglalt állást, hogy a hárommillió ember befogadásával Ankara a „legnagyobb hozzájárulást” adta a menekültválság megoldásához. Ahmet Davutoglu török kormányfő kifejtette, az Európai Unió és Törökország között megszületett megállapodásban foglalt vízummentesség alapvető fontosságú hazája számára. Utalt arra, felmondják az uniós megállapodást, ha nem utazhatnak majd a török polgárok vízum nélkül Európába. Az EU május 4-én teszi le az asztalra a vízummentességgel kapcsolatos elképzeléseit. Ennek elfogadása azonban nem lesz egyszerű, mert egy sor uniós ország bírálta, hogy utazási könnyítéseket kapjanak a törökök, köztük Orbán Viktor miniszterelnök a Wirtshaftswoche című német lapnak adott interjújában.

Donald Tusk a Merkellel, Davutogluval, valamint az Európai Bizottság alelnökével, Frans Timmermansszal tartott közös sajtóértekezletén úgy foglalt állást, Törökország a legjobb példa a világnak arra, miként kell bánni a menekültekkel. Utalt arra, jelentősen csökkent az Égei-tengeren keresztül görög területre érkezett menekültek száma.

A nem kormányzati szervezetek, így az Amnesty International már mesze nem ennyire elégedett Ankara hozzáállásával. Azzal vádolják Törökországot, hogy nem biztonságos állam, mert visszaküldi Szíriába az országból érkezett menekülteket. Davutoglu visszautasította ezt a felvetést. „Nem teszünk ilyet” – jelentette ki.

Merkel, Tusk és Timmermans előzőleg a Nizip 2 menekülttáborhoz látogatott el, amelyben 5000-en élnek, köztük 1900 gyermek. A tábor bejáratánál a következő felirat volt olvasható: „Üdvözöljük Törökországban, abban az államban, amely a világon a legtöbb menekültet veszi fel”. Merkel emellett egy, az EU által finanszírozott gyermekvédelmi központot is felavatott. Tusk azt közölte, hogy az EU július végéig körülbelül egymilliárd eurót bocsát Törökország rendelkezésére menekültügyi programok megvalósítására. A pénz annak a 3 milliárd eurónak a része, amelyet az EU ígért a törököknek a két fél közötti megállapodás keretében. Az összegből iskolákat és egyéb objektumokat építenek. Merkel azt hangoztatta, hogy menekült gyermekek mindössze 10-15 százaléka részesülhet oktatásban. Az EU mindenképpen segíteni kíván ebben. Eddig 93 millió eurót költöttek erre a célra.

Akadtak azonban ellentétek is a vendéglátó és vendégei között. Davutoglu visszautasította a sajtószabadság tiszteletben tartására vonatkozó követeléseket. „Nem fogadhatjuk el, hogy felülről és kívülről ítéljenek meg bennünket” – hangoztatta a török miniszterelnök. Bár nem említette név szerint a német komikust, Jan Böhmermannt, aki kritikus verset fogalmazott meg Recep Tayyip Erdogan török elnökkel szemben, s emiatt eljárás indult ellene hazájában, de egyértelműen rá utalt, amikor azt mondta: „a sajtószabadság csak az emberi méltósággal együtt létezhet”. Ez azonban nem érvényesült az említett vers esetében – tette hozzá.

Mind Merkel, mind Tusk kiemelte a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságát. A német kancellár közölte, szót ejtettek az ARD közszolgálati csatorna egy újságírójának ügyéről is, akitől megtagadták a Törökországba való beutazást. Elismerte, hogy ezekben a kérdésekben nem tudtak közös nevezőre jutni vendéglátóikkal. Merkel ugyanakkor megvédte a Törökországhoz való közeledés politikáját. „Többet léptünk előre a tárgyalásokkal, mint akkor, amikor nem beszéltünk egymással” – emelte ki.

Tarolt a szélsőjobb Ausztriában

Az osztrák elnökválasztás is megerősítette Ausztria egyértelmű jobbra fordulását. A voksolás első fordulóját ugyanis nagy fölénnyel nyerte meg a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer. 

A SORA ügynökség adatai szerint az 1971-ben született politikus a szavazatok 36,7 százalékát szerezte meg, ezzel biztosan jutott az egy hónap múlva megrendezendő második fordulóba. A Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen 19,7 százalékhoz jutott, így várhatóan a környezetvédők jelöltje kerül a második felvonásba. A liberális NEOS jelöltje, 18,7 százalékot szerzett. Mivel a második és harmadik helyezett között csekély a különbség, a második hely kérdése csak hétfőn dől el véglegesen, amikor feldolgozzák a levélben leadott szavazatokat is.

A jelenlegi nagykoalíció szempontjából nem éppen jó hír, hogy mind a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer, mind a néppárti Andreas Khol 11,2-11,2 százalékos eredményt ért el, tehát a harmadik helyezettől is messze le vannak maradva. A részvételi arány 68 százalékos volt.

Szövetségi szinten messze ez volt az FPÖ legjobb eredménye. Az eddigi „rekordot” az 1996-os európai parlamenti választáson állította fel a párt, amikor országszerte 27,53 százalék adta rá a voksát. Jellemző a mostani ausztriai hangulatra az is, hogy az összes osztrák tartományban a jobboldali radikális párt politikusa végzett az élen. Egyes régiókban több mint 40 százalék adta rá a voksát. A vasárnapi választás vesztese nemcsak a nagykoalíció két pártja, az SPŐ és az ÖVP, hanem a közvéleménykutatók is, akik szűk különbséget vetítettek előre Hofer, Van der Bellen és Griss között.

Szenzációs és történelmi eredményről tett említést Herbert Kickl, az FPÖ főtitkára. Szerinte teljesen mindegy, hogy Van der Bellen vagy Griss lesz majd Hofer ellenfele. A főtitkár úgy vélte, a választók ezzel egyértelműen azt üzenték, hogy az eddigiekhez képest más habiutusú elnököt akarnak. Csalódottságának adott hangot az Osztrák Néppárt főtitkára, Peter McDonald. Hozzátette ugyanakkor, pártja elfogadja az eredményt. Gerhard Schmid, az SPÖ ügyvezetője pedig fájdalmas vereségről tett említést. Az FPÖ előretörése egyértelműen a menekültválságra vezethető vissza.

Hol a zsepim? - Rossz évük volt a brit szupergazdagoknak

Publikálás dátuma
2016.04.24. 18:09
Illusztráció/Thinkstock
 Gyenge évük volt tavaly a brit gazdagok leggazdagabbjainak, akik közül sokan "szinte elszegényedtek" korábbi vagyoni helyzetükhöz képest, elsősorban az acélipart sújtó globális túltermelési válság és az olajárak meredek zuhanása miatt.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállítja listáját - Rich List - a Nagy-Britanniában élő mágnások becsült vagyonáról.

A vasárnap megjelent 2016-os összesítés szerint a brit pénzarisztokrácia felső kasztja jelenleg 120 milliárdost számlál, együttes vagyonuk 343,94 milliárd font (134 ezer milliárd forint). Ez azt is jelenti, hogy leggazdagabb ezer brit 12 százaléka birtokolja a felső ezres mezőny teljes vagyonának 60 százalékát, a milliárdosok összvagyona viszont alig 5,79 százalékkal nőtt a tavalyi Rich List által kimutatott 325,13 milliárd fontról.

A vagyongyarapodás ütemének tavalyi megtorpanását jelzi, hogy a brit szupergazdagok vagyona a brit gazdaság 2009-ben elért recessziós mélypontja és az előző évi Rich List összeállítása között összesen 112 százalékkal nőtt. A lassulást jól mutatja az is, hogy a tavalyi Rich List ezres névsorába 100 millió fontos minimális vagyonnal lehetett egyáltalán bekerülni, és ez 15 millió fonttal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a küszöb azonban az elmúlt egy évben csak 3 millió fonttal, vagyis mindössze 3 százalékkal emelkedett. A lista összeállítói szerint 2012 óta nem nőtt ilyen csekély mértékben egyik évről a másikra az alsó bekerülési küszöb.

A felső ezres csoportban külön exkluzív klubot alkotó fontmilliárdosok számának növekedése is meredeken lassult. A tavalyi Rich List névsorában 117 fontmilliárdos szerepelt, tizenhárommal több, mint egy évvel korábban, az utóbbi egy évben azonban csak hárommal gyarapodott létszámuk. Londonban, a világ első számú pénzügyi központjában ráadásul - a globális pénzügyi válság óta először - csökkent is a milliárdosok száma: a mostani listán 77-en szerepelnek a tavalyi 80 után.

London mindazonáltal a világ össze nagyvárosa közül még mindig a legtöbb milliárdossal büszkélkedhet: a második helyezett New Yorkban is tizenhattal kevesebb milliárdos él, mint a brit fővárosban. Hozzájuk képest még a brit uralkodó is szinte szegénynek tűnik. II. Erzsébet királynő, aki épp a minap ünnepelte 90. születésnapját, az idei listán 340 millió fonttal szerepel, ugyannyival, mint tavaly. Ez a vagyon az idén már csak a 319. helyhez volt elegendő az ezres rangsorban a tavalyi 302. helyezés után.

A legnagyobb vesztes ugyanakkor a brit-indiai acélbáró, Lakshmi Mittal, aki 2008-ban még 27,7 milliárd fonttal - a Rich List csaknem három évtizedes történetének legnagyobb vagyonával, az éves brit alkalmazotti átlagbér egymilliószorosával - vezette a listát, most kénytelen beérni ennek alig több mint a negyedével, 7,12 milliárd fonttal. Mittal és családja egyetlen év alatt 2,08 milliárd fontot vesztett, és már csak a 11. az ezres listán.

Mittal acélipari csoportja, az ArcelorMittal tavaly 5,5 milliárd fontos veszteséget jelentett, és novemberben leállította az osztalékfizetést is.

Az abszolút idei vagyonrekorder az internet- és ingatlanüzletben utazó, indiai születésű testvérpár, David és Simon Reuben, akiknek a Rich List szerkesztői 13,1 milliárd fontos vagyont mutattak ki, 3,4 milliárd fonttal többet, mint tavaly. Joanne K. Rowlingnak, a példátlan sikerű Harry Potter-regénysorozat Skóciában élő 50 éves szerzőjének a Rich List szerkesztői 600 millió font vagyont tulajdonítanak, 20 millió fonttal többet, mint tavaly, ezzel 197. helyezett. J. K. Rowling az 1990-es évek elején még heti 70 fontos tanácsi segélyből, munkanélküliként tengődött egy edinburghi szociális bérlakásban, ma viszont messze a világ leggazdagabb regényírója.

A brit zenészek vagyonlistáját továbbra is Sir Paul McCartney vezeti. A Beatles egykori basszusgitárosának és dalszerzőjének vagyona az összeállítás szerint jelenleg 760 millió font a tavaly kimutatott 730 millió font után. McCartney anyagi helyzetén öt évvel ezelőtti nősülése is nagyot lendített. Az idén 74 esztendős ex-Beatle Nancy Shevell személyében egy amerikai szállítmányozási dinasztia első számú, saját jogán is dúsgazdag örökösét vette feleségül, és a Rich List szerkesztői azóta a házaspár vagyonát összevonva számolják. Nancy Shevell személyes vagyona a lista összeállítóinak becslése szerint 150 millió fontnak felel meg.