Birkózás - Sastin és Németh riói kvótát szerzett

Sastin Marianna és Németh Zsanett olimpiai kvótát szerzett a birkózók Ulánbátorban zajló kvalifikációs versenyének szombati versenynapján. A nők 63 kilogrammos súlycsoportjában a világbajnok Sastin két könnyű győzelemmel jutott az elődöntőbe, ahol a francia Koumba Selena Larroque-ot verte 3-1-re, s a fináléba kerüléssel kivívta az olimpiai szereplés jogát.

Az idei U23-as Eb-győztes Németh 75 kg-ban egy sima siker után az elődöntőben a német Anna Schelle-lel találkozott a kvótáért, melyet 4-2-es sikerrel szerzett meg. A két női kvótával hétre nőtt a Rióban indítható magyar birkózók száma: a tavalyi vb-n Lőrincz Viktor (kötöttfogás 85 kg), a szerbiai Nagybecskereken rendezett európai kvalifikációs versenyen Lőrincz Tamás (kötöttfogás 66 kg), Varga Ádám (kötöttfogás 98 kg) és Veréb István (szabadfogás 86 kg), pénteken Ulánbátorban pedig Bácsi Péter (kötöttfogás 75 kg) harcolta ki az olimpiai részvétel jogát.

Birkózásban a versenyzők az országnak szerzik a kvótát.

Szerző

Falanszter, kis hibával

Napok óta azon gondolkodom, milyen szép is lesz, amikor a virágos kis szabolcsi faluban, Bökönyben reggel leül a polgármesteriben a vadiúj számítógépéhez a helyi értelmiséget képviselő Manyika, felmegy a Kincstárba bekötött egységes ASP rendszerbe és fél óra alatt eldönti, ki kapjon lakhatási támogatást a beadott papírjai alapján a Vas megyei Rátóton, ahol megszüntették a hivatalt, mert túl drága volt a fenntartása. Manyika azzal nyert, hogy a keleti végeken olcsóbb a munkaerő, mint az osztrák határnál. Elképzelhetetlen abszurd jelenetnek látszik, pedig bekövetkezhet, ha mindaz megvalósul, amit a hatékonyabb közigazgatásról összehordtak néhány hónappal ezelőtt, vélhetően valamelyik kormányzati háttérintézményben.

Az ország valamennyi polgármestere szerint vérlázító szöveg, cinikus kommunikációs taktikával fűszerezett tervsorozat a magyar önkormányzati rendszer teljes és végleges felszámolására. A települések szabadságának és önállóságának megfojtása évek óta tart, de az utóbbi hónapokban felgyorsultak a folyamatok. A lépésenként bevezetett központosítás: a feladatok és pénzek járási hivatalokba és megyei kormányhivatalokba telepítése, az oktatás államosítása az éppen most megbukott KLIK-kel, a kórházak elvétele a városoktól, mindez csak a kezdete volt az önállóság teljes felszámolásának. A 3152 magyar település megfojtásához most ácsolta meg a Fidesz-kormány a kivégzőhelyet, a kötelező központi gazdálkodási rendszer, az ASP bevezetésével, az erről szóló törvénytervezet keddi benyújtásával.

Ebben a rendszerben a kormány bármelyik település akármilyen adatához hozzáférhet, legyen szó vagyontárgyról, számláról, adóról vagy közbeszerzésről. Ez a csodás új szoftver persze nem csak egy óriási adatbázis lesz, az túl szép lenne. A kormány terve az, hogy a következő lépésben központi elektronikus ellenjegyzéshez köti a települések számláinak kifizetéseit, megakadályozva, hogy felelőtlenül 18 fokosra fűtsék az irodákat, majd pedig teljesen különválasztja a központi döntést a helyi végrehajtástól. A települési hivatalok összevonása, sokuk bezárása, és egy központi ügyintézési szolgálat létrehozása után nem lesz miért fenntartani a polgármesteri hivatalokat. Az elkeseredett településvezetők már látják maguk előtt a jövőt, amikor ők lapátolják a havat a bezárt iroda előtt, amit a jegyző asszony takarít, mert más már nem maradt a hivatalban. Tízezerrel kevesebb alkalmazott, 10-20 milliárdos megtakarítás egy olyan országban, ahol egyes térségekben nincs más munkahely, csak a helyi hivatal, ahol százmilliárdok repülnek ki naponta az ablakon, ha valamelyik főkutya új hobbit talál magának!

Ha pedig valaki azt gondolja, hogy ez a pár száz lelkes falvak problémája, nagyon téved. A 3152 magyar település közül 2875-ben kevesebb, mint ötezren élnek, ezek lennének az elsők. Vagyis a községek túlnyomó többsége, még akkor is, ha a lakosság kevesebb, mint egyharmadáról van szó. Biztos, hogy nekik nem jár az önálló döntés joga? Ha megszűnik a hivatal, egy ideig még bátran választgathat majd a nép polgármestereket, ha lesz olyan bolond, aki hatalom, hátország és pénz nélkül ezt bevállalja. A hangyaboly meg úgy tesz, mintha elhinné, hogy még autonómia és demokrácia van? Holott az utópisták falansztereitől már csak az különbözteti majd meg a falvainkat, hogy itt nem osztják szét egységes adagokban a javakat. Nem lesz mit, hisz már mindent elvett a kormány. Ne legyen tévedés, a nagyobbak sem ússzák meg, csak hosszabb lesz az agóniájuk.

Ezt akarja Magyarország, vagy készíti a tollát, hogy egy választási cédulán visszaszerezze az országát magának?

Szerző
Gulyás Erika

Falanszter, kis hibával

Napok óta azon gondolkodom, milyen szép is lesz, amikor a virágos kis szabolcsi faluban, Bökönyben reggel leül a polgármesteriben a vadiúj számítógépéhez a helyi értelmiséget képviselő Manyika, felmegy a Kincstárba bekötött egységes ASP rendszerbe és fél óra alatt eldönti, ki kapjon lakhatási támogatást a beadott papírjai alapján a Vas megyei Rátóton, ahol megszüntették a hivatalt, mert túl drága volt a fenntartása. Manyika azzal nyert, hogy a keleti végeken olcsóbb a munkaerő, mint az osztrák határnál. Elképzelhetetlen abszurd jelenetnek látszik, pedig bekövetkezhet, ha mindaz megvalósul, amit a hatékonyabb közigazgatásról összehordtak néhány hónappal ezelőtt, vélhetően valamelyik kormányzati háttérintézményben.

Az ország valamennyi polgármestere szerint vérlázító szöveg, cinikus kommunikációs taktikával fűszerezett tervsorozat a magyar önkormányzati rendszer teljes és végleges felszámolására. A települések szabadságának és önállóságának megfojtása évek óta tart, de az utóbbi hónapokban felgyorsultak a folyamatok. A lépésenként bevezetett központosítás: a feladatok és pénzek járási hivatalokba és megyei kormányhivatalokba telepítése, az oktatás államosítása az éppen most megbukott KLIK-kel, a kórházak elvétele a városoktól, mindez csak a kezdete volt az önállóság teljes felszámolásának. A 3152 magyar település megfojtásához most ácsolta meg a Fidesz-kormány a kivégzőhelyet, a kötelező központi gazdálkodási rendszer, az ASP bevezetésével, az erről szóló törvénytervezet keddi benyújtásával.

Ebben a rendszerben a kormány bármelyik település akármilyen adatához hozzáférhet, legyen szó vagyontárgyról, számláról, adóról vagy közbeszerzésről. Ez a csodás új szoftver persze nem csak egy óriási adatbázis lesz, az túl szép lenne. A kormány terve az, hogy a következő lépésben központi elektronikus ellenjegyzéshez köti a települések számláinak kifizetéseit, megakadályozva, hogy felelőtlenül 18 fokosra fűtsék az irodákat, majd pedig teljesen különválasztja a központi döntést a helyi végrehajtástól. A települési hivatalok összevonása, sokuk bezárása, és egy központi ügyintézési szolgálat létrehozása után nem lesz miért fenntartani a polgármesteri hivatalokat. Az elkeseredett településvezetők már látják maguk előtt a jövőt, amikor ők lapátolják a havat a bezárt iroda előtt, amit a jegyző asszony takarít, mert más már nem maradt a hivatalban. Tízezerrel kevesebb alkalmazott, 10-20 milliárdos megtakarítás egy olyan országban, ahol egyes térségekben nincs más munkahely, csak a helyi hivatal, ahol százmilliárdok repülnek ki naponta az ablakon, ha valamelyik főkutya új hobbit talál magának!

Ha pedig valaki azt gondolja, hogy ez a pár száz lelkes falvak problémája, nagyon téved. A 3152 magyar település közül 2875-ben kevesebb, mint ötezren élnek, ezek lennének az elsők. Vagyis a községek túlnyomó többsége, még akkor is, ha a lakosság kevesebb, mint egyharmadáról van szó. Biztos, hogy nekik nem jár az önálló döntés joga? Ha megszűnik a hivatal, egy ideig még bátran választgathat majd a nép polgármestereket, ha lesz olyan bolond, aki hatalom, hátország és pénz nélkül ezt bevállalja. A hangyaboly meg úgy tesz, mintha elhinné, hogy még autonómia és demokrácia van? Holott az utópisták falansztereitől már csak az különbözteti majd meg a falvainkat, hogy itt nem osztják szét egységes adagokban a javakat. Nem lesz mit, hisz már mindent elvett a kormány. Ne legyen tévedés, a nagyobbak sem ússzák meg, csak hosszabb lesz az agóniájuk.

Ezt akarja Magyarország, vagy készíti a tollát, hogy egy választási cédulán visszaszerezze az országát magának?

Szerző
Gulyás Erika