Előfizetés

Lejtmenetben a Fidesz

A Fidesznek csökkent a tábora az elmúlt egy hónapban: 26-ról 24 százalékra. A Jobbik támogatói többen lettek, a korábbi 13 százalékról 15-re bővült a párt híveinek aránya. Az MSZP a múltkorival azonos méretű, 12 százalékos szavazói tömeget tud felmutatni. A DK és az LMP támogatottsága az elmúlt hónapokban kismértékben ingadozott, most a Demokratikus Koalícióé 4-ről 5 százalékra emelkedett, a Lehet Más a Politikáé 4 százalékról 3-ra csökkent. Márciushoz hasonlóan az Együtt-Korszakváltók Pártja ezúttal is 2 százalékot ér el, míg a Liberálisok 1 százalékon állnak. Nem változott a passzivitás, bizonytalanság mértéke sem, a választásra jogosultak egyharmada tartja a távolságot a politika szereplőitől.

A biztos pártválasztók csoportjába jelenleg a választókorú népesség mindössze egyharmada tartozik, ezért a rájuk vonatkozó adatok tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív választói közegben a Fidesz 40 százalékos, a Jobbiknak 20, az MSZP-nek 17 százaléka van. A Demokratikus Koalíció márciusban a biztos pártválasztók 10 százalékára számíthat, az LMP 5, az Együtt pedig 4 százalékra. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek a ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából származnak.

A felmérés április első felében készült, a vasárnapi boltzár bejelentésének napján zárult, így a döntés pártok támogatottságára vonatkozó esetleges hatásait még nem ismerhetjük. A kutatás személyes megkérdezéssel, az ország választókorú népességét reprezentáló, 1000 fős mintán történt.

Két parlamenti választás közötti félidőben általában alacsony szintű az emberek politikai aktivitása. Most is viszonylag kevesen, 37 százaléknyian mondják azt, hogy biztosan részt vennének egy aktuális választáson. Ugyanakkor egyharmadnyian vannak olyanok, akik – ha nem is elszántak teljes mértékben, de – valószínűsítik, hogy elmennének voksolni. Csak egyetlen társadalmi csoport részvételi szándéka haladja meg jelentősen az átlagosat: a diplomások fele biztos szavazónak tekinti magát, további egyharmaduk is elképzelhetőnek tartja, hogy voksolni fog. Legkevésbé a fiatalok, a húszas éveikben járók érdeklődnek a politika világa iránt, az ő aktivizálásuk nagy kihívást jelent majd a pártok számára: csak egynegyedük venne részt biztosan egy választáson, háromtizedük talán.

A parlamenti ciklus közepén a másodlagos pártpreferenciák kevéssé vannak jelen a választói orientációkban. Jelenleg a szavazópolgárok mindössze egynegyedének van első számú favoritja és voksra másodikként is szóba jöhető pártja. A választások előtt, pártszövetségek létrejöttekor a mostaninál több funkciója van a másodlagos preferenciáknak. Olyankor jól mutatja, hogy mennyire egységesek a koalíciók, milyen mértékben sorakoznak fel a választók a pártok közös jelöltjei mögé. Napjainkban viszont inkább a más pártok iránti nyitottságot, az átpártolás esetleges esélyét jelzi. Ez a jelenség alapvetően négy politikai erőt érint.

Az MSZP és a DK valamint a Fidesz és a Jobbik között lehetségesek választói mozgások. A szocialisták egynegyede tartja számon a Demokratikus Koalíciót esetleg támogatandó pártként, a viszonzás is hasonló mértékű. A DK híveinek háromtizede nevezte meg az MSZP-t a második kedvelt pártjaként. A jobboldalon kisebb a szavazói vándorlás valószínűsége: a Fidesz és a Jobbik táborában minden tízedik szavazó tartja talonban a másik pártot. Az említetteken kívül még az Együttnek lehet esélye arra, hogy más pártoktól is érkezzenek támogatók: az MSZP-sek és a DK-sok egy-egytizede fejezte ki erős rokonszenvét.

Simicska fia veszi át Magyar Nemzet kiadóját

Publikálás dátuma
2016.04.18. 13:44
FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Simicska Lajos 24 éves fia hamarosan ügyvezető igazgató lesz a nagyvállalkozó egyik médiacégénél, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél - írja a mmonline.hu. Simicska Ádám Lajos ügyvezetői bejegyzését a múlt héten kezdeményezték a Magyar Nemzet kiadójánál. A cégadatok szerint megtartja posztját a Nemzet Kft. eddigi ügyvezetője, Tóth Marianna is.

Bizalmi ember kerül hamarosan a Magyar Nemzetet kiadó cég élére. 2016. április 13-i kezdettel, azaz múlt hét szerdán ugyanis kezdeményezték Simicska Ádám Lajos ügyvezetői bejegyzését a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-nél. A 24 éves, hárskúti lakcímű ügyvezető neve mellett jelenleg még a „bejegyzés alatt” kitétel szerepel. A cégadatok szerint megtartja posztját a Nemzet Kft. eddigi ügyvezetője, Tóth Marianna is, aki Liszkay Gábor tavalyi távozása – a nevezetes G-nap – óta vezeti a kiadót. 

A portál felidézi, hogy a Magyar Nemzet február elején tiltólistára került az Országgyűlésben, ami azt jelenti, hogy lemondták az összes, a napilapra szóló előfizetésüket, március óta pedig az Aldi diszkontlánc vette ki a kínálatából a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó napilapot.

A legfrissebb, tavalyi utolsó negyedéves terjesztési adatok szerint egyébként a Magyar Nemzetből napi átlagban 38 ezer példányt nyomtattak, ebből 22 ezer darabot tudtak értékesíteni, a lap előfizetőinek a száma pedig meghaladta a 15 ezret. A napilap hírportálja, az MNO az elmúlt időszakban havi 700 ezer körüli látogatószámot ért el.

"Nettó hazugság" - Pert indítanak a Magyar Idők ellen

Publikálás dátuma
2016.04.18. 13:17

Cáfolta a Political Capital hétfőn a Magyar Idők állítását, amely szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal az Egymásért Egy-Másért Alapítvány segítségével lépett kapcsolatba a céggel.

A Political Capital közleményében azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján közzétett, a Political Capital szerződéseihez kapcsolódó dokumentumok közé - "tévedésből vagy megtévesztő célzattal" -, olyan dokumentumok is kerültek, amelyeknek semmi köze a cégcsoporthoz. "A Magyar Idők mai cikkében megjelent vád nettó hazugság, emiatt a PC pert indít a lap ellen. Ezeket az alaptalan vádakat már jogerős bírósági ítélet is cáfolta" - írta az elemző és tanácsadó cég.

A társaság tudatta: sem a Political Capital, sem a cégcsoport többi cége "soha semmilyen szerződéses vagy egyéb gazdasági-pénzügyi kapcsolatba nem került az Együtt - Egymásért Alapítvánnyal vagy annak vezetőjével". 

A PC felszólította az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy távolítsa el a honlapjáról azokat az iratokat, "amelyeknek semmi köze a cégcsoport szerződéseihez és azok teljesítéséhez, amelyek nyilvánvaló valótlanságokat, rágalmakat tartalmaznak".

A Political Capital emlékeztetett: az általa végzett munka ellenértékének utolsó részletét éppen a jelenlegi kormány felügyelete alatt álló AH utalta át 2015. augusztus 17-én, "ezzel is megbecsülve a korábban számos alkalommal írásban is elismert, jól végzett munkát". Ez a tény önmagában cáfolja azokat a politikai indíttatású vádakat, amelyek "kifizetőhelyként" próbálják befeketíteni a Political Capitalt - írták.

Korábban a Fidesz és a KDNP indított támadást a Political Capital (PC) elemzőcég ellen, szerintük ugyanis a cég 432,2 millió forint állami megbízást kapott 2006 és 2010 között, de a tanácsadói anyagok olyannyira nevetségesek, hogy nyilvánvalóvá teszik, a megbízást sem a megrendelő, sem a cég nem vette komolyan, a titkosszolgálat csupán a PC kifizetőhelyeként szolgált. Hollik István KDNP-s képviselő a baloldali kormányok tanácsadói szerződéseinek kivizsgálását kérte a kormánytól, Lázár János kancelláriaminiszter pedig a múlt heti Kormányinfón nyilvánvalónak nevezte, hogy a szervezet "is fiktív megrendelés keretében a politikai lojalitásért kapott egy csomó pénzt".

Az elemzőcég ezután visszautasította a vádakat. Mint közölték: már hét éve kérték a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) készített, "politikai játszmák miatt" 2027-ig titkosított munkáik teljes nyilvánosságát, az iratok közlése azonban nem teljes, az azokról szóló egyes nyilatkozatok pedig "szándékosan félrevezetőek".