Oda a polgármesterek bizalma

Óriási a feszültség az önkormányzatoknál. A helyi hivatalok köztisztviselői az idén is elmaradó béremelés miatt vannak kiborulva, az 1500 lélekszám alatti települések polgármesterei meg azért, mert nem egy helyen a közmunkás béreknél is kevesebbért rohangálnak reggeltől estig a falu lakói érdekében. A települési vezetők egységesen elfogadhatatlannak tartják, hogy a macerás feladatokat meghagyta náluk az állam, de ahol van valamilyen helyi adóbevétel, ott ebből kell pótolni a központi pénzeket, ezért fejlesztésre alig marad valami. Tart a magyar falvak elsorvasztása – állítják a polgármesterek.

Kincstári rendszer

Tart a települési elszámolási és gazdálkodási rendszerek egységesítése is. A Magyar Államkincstár (MÁK) úgynevezett ASP rendszerének teljes körű bevezetése után az ország valamennyi önkormányzata egy adatbázisba tölti majd fel az adatait. Ezt nem bánják a polgármesterek, de a kistelepülések azt kérik, hogy használhassák a saját korszerű adatkezelő rendszereiket, a MÁK tegyen lehetővé ennek megfelelő kapcsolódási megoldásokat, mert valamennyi pénzügyi munkatárs gyors átképzése szükségtelen, és megoldhatatlan feladat. A Faluszövetségben tartanak tőle, hogy a rendszer bevezetése után tovább gyengülnek a települések, hisz az államnak gyors rálátása lesz minden befolyt fillérre és könnyen mondhatja, hogy kevesebb munkatárs is meg tudja oldani a munkát. A nagyobb városokban információink szerint nincsenek ilyen félelmek.

A kormány szondázott

Az összes átszervezés, pénzelvonás és a napi feladatok megoldásának gondjai mellett mégis az utóbbi időszak legnagyobb sérelmét egy névtelen írás okozta a polgármestereknek. A „Hatékony helyi közigazgatás” címen nyilvánosságra került szöveg gyakorlatilag azzal magyarázta az államosítások szükségességét, hogy a településeket meg kell szabadítani az ebben a körben fellelhető korrupciótól. A helyi vezetők felhördülése után a kormány egyetlen tagja sem vállalta, hogy ő íratta volna az elemzést, a polgármesterek szerint azonban az valamelyik háttérintézményben készülhetett. A helyi vezetők erkölcsi meggyengítését célzó írás nagyon is beleillik az önkormányzatokat jó ideje folyamatosan gyengítő menetrendbe – vélekedett kérdésünkre Tóth József. A polgármesterek legitimitása nagyon erős, mivel a polgárok közvetlenül választják meg őket, és tevékenységükért közvetlenül felelősek, naponta számon kérhetik őket, látható hogyan és miből élnek. Véleményük tehát meghatározó, különösen a kisebb településeken, ezért Polgár első számú vezetője szerint a kormány mindent elkövet, hogy ezt a súlyukat csökkentse: vagy víz alá nyomja őket, vagy – aki kritika nélkül beáll a sorba, azt – tenyeréből eteti. Ennek hatására pedig érezhetően gyengül az az ellensúly, amit a helyi hatalom hosszú éveken át képes volt betölteni az állam túlkapásaival szemben. A velük szemben megfogalmazott vádak tehát pusztán egy újabb lépést jelentenek az egypólusú állam kialakítása felé – vélekedett Tóth József.

A Faluszövetség vezetője nem bánja, hogy a stratégiai elemzésnek nevezett szöveg napvilágot látott, mert Szabó Gellért szerint ez is segíti, hogy vitázzanak az önkormányzatok helyéről és szerepéről, ami mindig előrevisz, ráadásul ez erősíti az önkormányzatok összefogását az igaztalan vádak cáfolására.

A TÖOSZ tagjai ugyanakkor annyira felháborodtak, hogy közösség elleni izgatásért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ügyben, ám a nyomozást nagyon gyorsan lezárták. Schmidt Jenő úgy jellemezte a helyzetet, hogy a helyi önkormányzatok évek óta tartó megnyomorítása miatt már oda a bizalom a kormánnyal szemben. Lehet, hogy nem lesz sztrájk és a polgármesterek sem lázadnak fel, de a hatalomnak is tudnia kell, hogy a magyarok az urnáknál szoktak tiltakozni. A Somogy megyei Tab polgármestere érzi is, hogy a kormány kezdi belátni, bele is bukhat a hibáiba, ezért egyre több kerekasztalra, tárgyalásra hívják meg az önkormányzati szövetségeket, bár érdemi befolyásuk még nincs. Komoly változást ezeknek a szövetségeknek az összefogása hozhat – állította Schmidt Jenő, hozzátéve, hogy a 8 hazai szervezetből 5 összefogására lát esélyt, de csak a 2018-as választás után.

Arra a kérdésre pedig, hogy a lakosság eljut-e valamikor annak felismeréséig, hogy mekkora bajban van az a település, ahol él, a TÖOSZ elnöke úgy válaszolt: a közvélemény addig nem vesz tudomást az őket szolgáló önkormányzat, a választott tisztségviselők, hivatalnokok bajairól, amíg ezek mindent megtesznek a normális működés, a lakosság kiszolgálása érdekében. Márpedig ebben a körben mindenki erre szerződött.

Molnár Gyula készen áll a vitára

Publikálás dátuma
2016.04.18. 07:00
„Nyugodtabb, jobb ember lettem” FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Dunaújvárosban nem lehet az országos együttműködést kockáztatni, az MSZP-nek vissza kell lépnie a DK javára - üzeni lapunkon keresztül a helyi szocialistáknak Molnár Gyula. A volt MSZP-s XI. kerületi polgármester, aki a napokban jelentette be, hogy indul a pártelnöki posztért szeretné, ha a baloldali pártok legalább a vasárnapi asztalhoz le tudnánk egymással ülni. 2018-ban csak így nyerhetnek választást. Bevallotta, Tóbiás József nem igazán boldog, amiért ringbe száll a pártelnökségért, de a politikában olykor a barátoknak is szembe kell nézniük egymással és elismerni, hogy a másikra szükség van. Az MSZP elindult fölfelé, de a dinamikát növelni kell.

- Hetek óta hallani az MSZP berkeiben, hogy ringbe száll a pártelnöki posztért.

- Tavaly év végén döntöttem el, hogy visszatérek az országos politikába. Eljártam az elnökségi ülésekre, pártfórumokra, mert valamilyen módon szerepet akartam vállalni az új vezetésben. Egyre többen kérdezték, miért nem indulsz elnökjelöltnek. Nehéz volt meghozni a döntést, mivel Tóbiás József jó barátom, a párt körül pedig valami megmozdult. Sikeres hetek állnak a szocialisták mögött és ilyenkor nem szerencsés befelé fordulni, önmagukkal foglalkozni, ám a tisztújítást meghirdették. Vannak jelentkezők, ezért az indulásommal nem fogok zavart okozni a rendszerben. Hosszan beszélgettem az MSZP meghatározó politikusaival. Fiatalokkal, a nagy öregekkel, illetve a pártelnökkel. Jóskának elismertem a jelenlegi sikert, de azt is elmondtam, szükség van a változásra. Ezért pedig egy olyan ember, aki az elmúlt években sem az országgyűlésnek, sem a szűk pártvezetésnek nem volt tagja, így amolyan kívülről jöttnek számít, sokat tud tenni. Szerintem eljött az a pillanat, amikor a parlamenti és a pártmunkát szét kell választani. Abban a parlamentben, ahol a játékszabályokat egyedül a kormánypártok határozzák meg, ők döntik el, mi minősül gólnak és mi a les, nem lehet komoly szerepet vállalni. Az utca viszont forrong, ezt a párt számára kedvező helyzetet meg kell tudni hosszabbítani. Az MSZP-ben szintén belső békére van szükség, amit csapatjátékosként meg tudnék teremteni.

- A baloldali pártok között sincs béke, pedig a választóik utálják ezt.

- Elnökként nyitnék a civilek felé és a "családon belül" is igyekeznék békét teremteni. A baloldali pártok 2010-ben szétváltak, de 2018-ban csak úgy nyerhetünk választást, ha mostantól legalább a vasárnapi asztalhoz le tudnánk egymással ülni. Magam nem tárgyaltam a 2014-es választások előtt, kívülről jöttként talán ezt is jobban el tudnám érni. Többet nem is mondok az ügyről, mert megfogadtam, hogy az elnökjelölti kampányomban nem bírálom a jelenlegi pártvezetést. Ehelyett a népszavazási kezdeményezésünkhöz akarok aláírásokat gyűjteni.

- Egy tisztújítási kampány akaratlanul is a kihívottak bírálata.

- Amikor valamelyik pártban egyetlen elnökjelölt van, a média azt találgatja, miért nem vágyik ott senki ebbe a pozícióba. Ha meg sok a jelölt, akkor az a probléma. Normális pártban a tisztújítás körül nyilván mindig csatazaj van. De azoknak, akik már leírták ezt a pártot üzenem: ha négy komoly ember, két parlamenti képviselő, egy EP-képviselő és egy volt polgármester is úgy gondolja, érdemes az elnöki posztért elindulni, akkor az MSZP létezik. Mi olyan párt vagyunk, ahol a tisztújítás demokratikus folyamat, nem pedig olyan, ahol a kétezer küldött helyéről felállva tapsolva szavazza meg a vezért.

- Térjünk vissza az áhított vasárnapi asztalhoz. Dunaújvárosban, ahol időközi önkormányzati képviselőválasztás lesz, éppen veszekszik egymással az MSZP és a DK. Sőt, már a két párt elnöke is üzenetet váltott az ügyben.

- A 2014-es választás kapcsán még mindig forrnak az indulatok a baloldali pártok vezetőiben. Emlékeim szerint, akkor mi helyben nyugodtan meg tudtunk állapodni. Dunaújvárosban nem lehet az országos együttműködést kockáztatni. Vissza kellene térni a tárgyalóasztalhoz, a szocialistáknak pedig visszalépni a DK javára, mert nem hozhatjuk helyzetbe a Fideszt, vagy a Jobbikot. Fontos, hogy a szocialisták védjék saját érdekeiket, de ennél is fontosabb, hogy 2016-ban helyben, azután 2018-ban az országban le tudjuk váltani az Orbán-kormányt.

- Milyen reményekkel indul a pártelnökségért folytatott versenyben?

- Bízom abban, hogy a "nyolcvan nap alatt a pártért" - ennyi van hátra a kongresszusig - programomban sikerül minél több embert magam mellé állítani. Sok függ attól, hogy a világ elhiszi-e, képes vagyok mást csinálni. Belül ez nagyon számít. Amikor bejelentettem, hogy ringbe szállok, sokan mondták: na végre. Nos, ezt a na végre hangulatot szeretném megtartani a tisztújításig. Ha sikerül, komoly esélyem van a győzelemre.

- A jelenlegi elnök, akit jó barátjának nevez, hogyan fogadta a bejelentését?

- Túlzás lenne azt mondani, hogy boldog. De a politikában olykor a barátoknak is szembe kell nézniük egymással és elismerni, hogy a másikra szükség van. Rám talán azért, mert mint jeleztem, ebben a helyzetben olyan pártelnök kellene, aki minden idejét erre a munkára tudja szánni. A jelenlegi elnök nehéz helyzetben vállalta a szerepét, ami tiszteletet érdemel, ráadásul az MSZP elindult fölfelé, de a dinamikát növelni kell.

- Kész a nyílt pártelnök-jelölti vitára?

- Már jeleztem is, hogy ez lenne a normális.

- Nem tart attól, hogy az ügyészség, akár korábban, most is beleszól a jelölti kampányába? Korábban így törték meg a politikusi karrierjét.

- Terveztem, hogy erről megkérdezem az ügyészséget. A sokadik felmentés után szerintem mindenki számára egyre inkább világossá válik, hogy nem bűnös, hanem áldozat voltam. Egy karaktergyilkosság áldozata. Azért az nagyon durva volna, ha a következő két hónapban az ügyészség beleszólna az MSZP belső dolgaiba. Tudom, hogy van kockázat, de ezt végig gondoltam és állítom, nincs mitől tartani, mert ha valakit alaposan átvilágítottak az elmúlt években, az én vagyok. Ennek ellenére, ha nagyon sok alaptalan rágalom jelenik majd meg rólam elképzelhető, hogy egy mindenki számára hozzáférhető felületen tételesen cáfolni fogom a vádakat. Az elmúlt napokban már hallottam magamról néhány számomra is meglepő történetet.

- A párt is el fogja viselni, ha ismét megvádolják,

- Aki engem győzködött, hogy induljak a tisztújításon, annak feltettem ezt a kérdést. Mindenki azt mondta, vállalja a kockázatot. Annál is inkább, mert én ennek a pártnak korábban sikeres budapesti elnöke voltam és a főváros legnagyobb kerületét két cikluson át az ott élők megelégedésére irányítottam. Rám úgy emlékeznek, mint akinek a vezetése alatt komoly fejlődés indult a XI. kerületben. Nyugodtan sorolhatom magam a top öt ütésálló magyar politikus közé. Az utóbbi időben igyekeztem sokat pihenni, önkéntes száműzetést vállaltam, hogy ne ártsak a pártnak. Ez idő alatt nyugodtabb, jobb ember lettem és azt gondolom alkalmas arra, hogy a szocialisták dolgát valamilyen módon megoldjam.

Névjegy
Molnár Gyula a Than Károly Vegyipari Szakközépiskolában érettségizett, egy évig technikusként dolgozott. Moszkvában szerzett textilvegyész-mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérését követően a Magyar Selyemipari Vállalatnál dolgozott, majd a TricoInvest Kft. igazgatója lett. Politikai pályafutását a KISZ Budapest III. kerületi szervezetének titkáraként, majd a Baloldali ifjúsági Társulás elnökeként kezdte. A rendszerváltás után belépett az MSZP-be, amelynek később országos elnökségi tagja, illetve 1998-2000-ig alelnöke is volt. 2004 után a párt budapesti elnökségi tisztét is betöltötte. 1990-ben a XI. kerület alpolgármesterévé választották, 1992-ben a Fővárosi Közgyűlés tagja lett. 1994-től 2010-ig országgyűlési képviselő volt, 2002-ben a XI. kerület polgármesterévé választották, 2006-ban újraválasztották a a tisztségre. A 2010-es választásokon nem szerzett mandátumot, az önkormányzati választáson is alulmaradt nem utolsó sorban, mert a Fidesz több botrányt is kreált a kerület vezetése ellen, különösen a Lágymányosi-öböl privatizációja és a Hadik Kávéház körül. A Kúria jogerősen minden vád alól felmentette. (Wikipédia)

Szerző

Élet Menete - A kirekesztés veszélyeire figyelmeztettek

Publikálás dátuma
2016.04.17. 23:04
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet menete rendezvény szónokai a budapesti Szent István-bazilika előtti téren vasárnap délután.

A rendezvény fő szónoka, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője arról beszélt, hogy Auschwitz két tekintetben is végérvényesen módosította a normákat. "Egyrészt láthatóvá tette, mire vagyunk képesek egymással mi, emberek, mennyire és mennyien el tudunk aljasodni, másrészt, azt is fájdalmasan egyértelművé vált, mi az, ami még belefér a Mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna" - fogalmazott. Elmozdult, örökre megváltozott az önmagunkról és a Jóistenről alkotott képünk. Auschwitz az a történelemben, ami a tudományban a relativitáselmélet. Senki nem érti, de mindenkire vonatkozik - fűzte hozzá Röhrig Géza.

A Szent István-bazilika előtt felállított színpadon idén először közösen emlékeztek a történelmi egyházak képviselői.
Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) arról beszélt, hogy a bazilika és a Dohány utcai zsinagóga, ahonnan a menet elindult, mindössze néhány percnyi sétára van egymástól, mégis voltak idők, amikor messzebb voltak, mintsem "elérhetett volna a zsinagóga hangja a bazilikáig".

Voltak idők, amikor a zsinagóga zokogása, a halálra szánt zsidók segélykérése süket fülekre és zárt ajtókra talált - mondta.
"Ma a Bazilika kapui nyitva állnak, ma elérkezett a zsidó hang a keresztény templomhoz. (...) Keresztények és zsidók együtt mennek és adnak elkésett tiszteletet a mártíroknak. Ma felépítettünk egy hidat, amelyen el is indultunk együtt" - fogalmazott az országos főrabbi. A vészkorszak egyik üzenete, hogy "nem lehetett volna milliókat vágóhídra küldeni, ha őrizték volna a hidakat, nem siratnánk az elveszített és soha meg nem születhetett életeket, ha azok a kapuk nyitva lettek volna" - tette hozzá.
"Múltba nézve, de a jövő felé indulva, együtt kell lépnünk, ha azt akarjuk, hogy a vészkorszak tragédiája és szégyene soha ne ismétlődhessék meg" - figyelmeztetett Frölich Róbert.

Székely János katolikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke kiemelte: az élet menetének lépéseit a szívben kell megtenni, a múlttal való őszinte szembenézéssel, a másik kultúra, a másik ember megismerésével, tiszteletével és szeretetével. A katolikus püspök felidézte: nemrég ortodox rabbik egy csoportja nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között azt írták: "keresztények és zsidók együtt kell, hogy munkálkodjunk korunk erkölcsi kihívásainak megoldásában (...) és a világ jobbításán". Ezek a rabbik megérezték a történelmi pillanatot, és a "Mennyei Atya akaratát", hogy új fejezetet nyissanak a zsidóság és a kereszténység történelmében, és testvéri kezet nyújtsanak egymásnak - mutatott rá.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta, abban a néhány órában, amikor az emlékeztetés tereivé válnak az utcák, "elgondoljuk, sétálhatna most itt unokájával az, akit errefelé vittek el a halál menetére", akit "áldozati bárányként hurcoltak el" és akit "a háború értelmetlen poklába löktek".

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott: "hiszem, hogy az örökkévaló Isten örül, amikor erre a menetre, az Élet menetére tekint. Az ő áldását kérjük, hogy valóban az élet hirdetői, védelmezői és továbbadói lehessünk egy sok tekintetben halálra orientált világban".

Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete azt mondta, az Élet menetének legfontosabb üzenete az, hogy "másnak lenni nem betegség, mások gyűlölete pedig nem orvosság". A mai demokrácia nemcsak az egyenlőséghez, hanem a mássághoz való jogot is megadja, és ameddig bárkit faji, vallási alapon, vagy nemi identitása miatt üldöznek, és ameddig gyűlöletből fakadó erőszakos események történnek, "kötelességünk együtt menetelni évről évre" - hangsúlyozta.

A résztvevők félperces néma csenddel emlékeztek meg a március végén elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas íróról. Az emberek "Soha többé" feliratú léggömböket, magyar, izraeli és európai uniós zászlókat vittek magukkal.

Szerző