Kiújulhatnak a harcok Kelet-Ukrajnában

A reformok felgyorsítására szólította fel tegnap az új ukrán kormányt Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő. 

A minszki békefolyamat elindításában vezető szerepet játszó két nyugat-európai vezető politikus támogatásáról biztosította a Hrojszman kabinetet, ugyanakkor gyors javulást szorgalmazott a békefolyamatban az ország keleti részén, erőfeszítéseket kért a tűzszünet betartása érdekében. Közös közleményükben úgy vélekedtek, a kormányváltással létrejött új lendületnek gyors és konkrét eredményekben kell jelentkeznie. A kijevi parlament csütörtökön szavazott bizalmat a Volodomir Hrojszman vezette kabinetnek.

Egyelőre azonban épp a fordítottja, a harcok kiújulása és a nehézfegyverzet újbóli használata tapasztalható. Tegnap jelentette be Donyeck megye ukrán felügyelet alatti része katonai-civil adminisztrációjának vezetője, hogy az ukrán hadsereg teljes irányítása alá került a Mariupol melletti Sirokine. Alexander Hug, az EBESZ ukrajnai vezetőjének helyettese pedig azt közölte, hogy mindkét oldalon újra előkerültek a nehézfegyverek. A nehézfegyverzet kivonása a frontvonalról a minszki tűzszüneti egyezmény egyik legfontosabb kitétele volt, amelyet bár vonakodva és késve, de teljesítettek a felek.

A pénzügyi helyzet sem ígérkezik könnyűnek. Az IMF és a nyugati támogatók a politikai válság miatt függesztették fel a hitelezést, illetve támogatást. A Hrojszman-kabinet megalakulása nyomán tegnap Washington jelezte, hogy akár napokon belül folyósíthatja a megígért újabb 1 milliárd dollárt Ukrajnának. Az IMF azonban kevésbé derűlátó. A Nemzetközi Valutaalap 1,5 százalékosra csökkentette Ukrajna gazdaságával kapcsolatos előrejelzését, és rontott az idei év végére jósolt infláció mértékén is (15,1százalék) valamint megőrizte a munkanélküliség szintjének az előrejelzését az országban (9,2százalék).

Bombamerénylet áldozatokkal
Parkoló autóba rejtett bomba robbant Herszon megyében Novooleksiivka településen, az elcsatolt Krím-félsziget határvonalától nem messze, jelentette tegnap az ukrán média. A hírt megerősítette Andrej Putyilov, Herszon megye kormányzója. Közleménye szerint a robbantásban egy ember meghalt, négyen megsérültek. A környék biztonságát megerősítették, a katonák készenlétben vannak, a helyzet a hatóságok irányítása alatt áll. A rendvédelmi szervek képviselői mindent megtesznek, hogy kiderítsék kik követték el a robbantást és megakadályozzák a továbbiakat”, mondta a kormányzó. Bár egyelőre nem tudni, kik állnak a merénylet előtt, az ukrán sajtó szerint provokáció történhetett. Úgy vélik, a helyszínválasztás nem véletlen, a településen sok krími tatár él, emiatt történt épp ezen a településen a merénylet.



Szerző

Balul elsült rakétakísérlet

Észak-Koreában vélhetően balul sült el egy új ballisztikus rakétakísérletet - közölte a dél-koreai hadsereg. Az amerikai védelmi minisztérium egyik illetékese szintén úgy tudja, hogy nem sikerült a teszt. A Jonhap hírügynökség azt gyanítja, hogy egy közepes hatótávolságú BM25 Musudan típusú rakétáról lehetett szó. Szakértők szerint ezt a szovjet R-27 Zyb rakétáról másolhatták. Tavaly egyetlen tesztet sem végeztek ezzel a típussal, vagy legalábbis semmi bizonyíték sincs erre.

Mind Washington, mind Szöul előzőleg arról számoltak be, hogy Phenjan két Musudan típusú rakétát helyezett kilövőállásba az ország keleti részén, Vonszan térségében. A mintegy 4000 kilométer hatótávolságú rakétákat az államalapító, Kim Ir Szen születésnapján – 1912. április 15-én született – akarták fellőni. A "jeles” alkalomkor Észak-Korea gyakorta demonstrálja katonai erejét.

A phenjani rezsim januárban hajtotta végre nukleáris kísérletét, saját állítása szerint termonukleáris bombával, ezt azonban nemzetközi szakértők erőteljesen vitatják. Ez volt az ország negyedik nukleáris kísérlete 2006 óta. Számos ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtott, ám ezekkel is mind megsérti az ENSZ nemzetközi büntetőintézkedéseit. Az EBSZ BT március elején fogadta el az eddigi legkeményebb szankcióit a Kim Dzsong Un rezsimje ellen.

Szerző

Gesztus Erdogannak?

Nem fogja megakadályozni a német kormány, hogy ügyészi lejárás induljon Jan Böhmermann német költő ellen, aki versben gúnyolta ki Recep Tayyip Erdogan török elnököt – jelentette be tegnap Angela Merkel német kancellár. A döntés koalíciós feszültséget szült és indulatokat gerjesztett a német médiában.

Angela Merkel német kancellár tegnap maga jelentette be, hogy büntetőjogi eljárás indulhat Jan Böhmermannt, a ZDF neo köztelevízió műsorvezetője ellen. A német humorista egy március végi műsorában előadott egy gúnyverset, amelynek célpontja Recep Tayyip Erdogan török államfő volt. Ankara azonnal tiltakozott és vádemelést sürgetett a humorista ellen, majd hivatalosan is kérte a büntetőjogi felelősségre vonást.

Az ügy komoly vihart kavart a szövetségi kormány berkeiben is, amely megosztottnak mutatkozott a kérdésben. A tegnapi Merkel által ismertetett kormányálláspont szerint azonban a gúnyvers valóban támadó jellegű, szándékosan sértő, és teljességgel elfogadhatatlan. A kancellár bejelentése szerint a német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető Böhmermann elleni eljárás megkezdésére, de ezzel egyidőben kezdeményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését. A német büntetőtörvénykönyv ugyanis máig tartalmaz egy 19. századból származó, úgynevezett felségsértési paragrafust, ez adja a jogalapot a humorista elleni eljáráshoz is. Merkel szerint azonban erre a paragrafusra demokráciában nincs szükség, 2017 végéig eltörlik azt. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa. Csupán annyit jelent, hogy a független igazságszolgáltatás dolga a Böhmenrmann ügy megítélése.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a humoristát, három év börtönbüntetéssel sújthatják.

A kérdés nyilván Erdogan politikája miatt vált kényessé. A demokráciával hadilábon álló török államfő hazájában ugyanis börtönnel büntetik az elnököt sértő véleménynyilvánítókat, legyenek akár újságírók, akár közemberek, akik a családban vagy nyilvános helyen mondták el negatív véleményüket Erdoganról. Bár a humorista gúnyversét sokan valóban elfogadhatatlannak és minősíthetetlennek tartják, és a Németországban élő török közösség önmagára nézve is sértőnek érezte, mégis, a török elnök politikája miatt várható volt, hogy Merkel döntése politikai vihart kavar és indulatokat kelt. Mindehhez hozzáadódik, hogy a migránsválság kezelését célzó uniós-török, illetve német-török megállapodás óta nem először merült fel, hogy Berlin elfogadhatatlan engedményeket tesz Erdogannak és Ankarának.

A kormánydöntés nem volt egyértelmű és egyhangú. Mivel nem volt egyetértés a kabinetben, ezért a kancellárnak kellett döntenie. A koalíciós társ SPD szerint pedig Merkel rossz döntést hozott egy korszerűtlen jogszabály alapján.

Közleményt adott ki a német újságírók szövetségének (DJV) elnöke is. Frank Überall szerint mivel Erdogan egy ügyvédi iroda útján már eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen, nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a felségsértési paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön.

Több vélemény is napvilágot látott a médiában, legtöbben azon az állásponton vannak, hogy Merkel formálisan helyesen járt el, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert úgy tűnhet, hogy a migránsválság kezelése miatt az alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.

Szerző