Balul elsült rakétakísérlet

Észak-Koreában vélhetően balul sült el egy új ballisztikus rakétakísérletet - közölte a dél-koreai hadsereg. Az amerikai védelmi minisztérium egyik illetékese szintén úgy tudja, hogy nem sikerült a teszt. A Jonhap hírügynökség azt gyanítja, hogy egy közepes hatótávolságú BM25 Musudan típusú rakétáról lehetett szó. Szakértők szerint ezt a szovjet R-27 Zyb rakétáról másolhatták. Tavaly egyetlen tesztet sem végeztek ezzel a típussal, vagy legalábbis semmi bizonyíték sincs erre.

Mind Washington, mind Szöul előzőleg arról számoltak be, hogy Phenjan két Musudan típusú rakétát helyezett kilövőállásba az ország keleti részén, Vonszan térségében. A mintegy 4000 kilométer hatótávolságú rakétákat az államalapító, Kim Ir Szen születésnapján – 1912. április 15-én született – akarták fellőni. A "jeles” alkalomkor Észak-Korea gyakorta demonstrálja katonai erejét.

A phenjani rezsim januárban hajtotta végre nukleáris kísérletét, saját állítása szerint termonukleáris bombával, ezt azonban nemzetközi szakértők erőteljesen vitatják. Ez volt az ország negyedik nukleáris kísérlete 2006 óta. Számos ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtott, ám ezekkel is mind megsérti az ENSZ nemzetközi büntetőintézkedéseit. Az EBSZ BT március elején fogadta el az eddigi legkeményebb szankcióit a Kim Dzsong Un rezsimje ellen.

Szerző

Gesztus Erdogannak?

Nem fogja megakadályozni a német kormány, hogy ügyészi lejárás induljon Jan Böhmermann német költő ellen, aki versben gúnyolta ki Recep Tayyip Erdogan török elnököt – jelentette be tegnap Angela Merkel német kancellár. A döntés koalíciós feszültséget szült és indulatokat gerjesztett a német médiában.

Angela Merkel német kancellár tegnap maga jelentette be, hogy büntetőjogi eljárás indulhat Jan Böhmermannt, a ZDF neo köztelevízió műsorvezetője ellen. A német humorista egy március végi műsorában előadott egy gúnyverset, amelynek célpontja Recep Tayyip Erdogan török államfő volt. Ankara azonnal tiltakozott és vádemelést sürgetett a humorista ellen, majd hivatalosan is kérte a büntetőjogi felelősségre vonást.

Az ügy komoly vihart kavart a szövetségi kormány berkeiben is, amely megosztottnak mutatkozott a kérdésben. A tegnapi Merkel által ismertetett kormányálláspont szerint azonban a gúnyvers valóban támadó jellegű, szándékosan sértő, és teljességgel elfogadhatatlan. A kancellár bejelentése szerint a német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető Böhmermann elleni eljárás megkezdésére, de ezzel egyidőben kezdeményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését. A német büntetőtörvénykönyv ugyanis máig tartalmaz egy 19. századból származó, úgynevezett felségsértési paragrafust, ez adja a jogalapot a humorista elleni eljáráshoz is. Merkel szerint azonban erre a paragrafusra demokráciában nincs szükség, 2017 végéig eltörlik azt. A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki Jan Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa. Csupán annyit jelent, hogy a független igazságszolgáltatás dolga a Böhmenrmann ügy megítélése.

Amennyiben a bíróság bűnösnek találja a humoristát, három év börtönbüntetéssel sújthatják.

A kérdés nyilván Erdogan politikája miatt vált kényessé. A demokráciával hadilábon álló török államfő hazájában ugyanis börtönnel büntetik az elnököt sértő véleménynyilvánítókat, legyenek akár újságírók, akár közemberek, akik a családban vagy nyilvános helyen mondták el negatív véleményüket Erdoganról. Bár a humorista gúnyversét sokan valóban elfogadhatatlannak és minősíthetetlennek tartják, és a Németországban élő török közösség önmagára nézve is sértőnek érezte, mégis, a török elnök politikája miatt várható volt, hogy Merkel döntése politikai vihart kavar és indulatokat kelt. Mindehhez hozzáadódik, hogy a migránsválság kezelését célzó uniós-török, illetve német-török megállapodás óta nem először merült fel, hogy Berlin elfogadhatatlan engedményeket tesz Erdogannak és Ankarának.

A kormánydöntés nem volt egyértelmű és egyhangú. Mivel nem volt egyetértés a kabinetben, ezért a kancellárnak kellett döntenie. A koalíciós társ SPD szerint pedig Merkel rossz döntést hozott egy korszerűtlen jogszabály alapján.

Közleményt adott ki a német újságírók szövetségének (DJV) elnöke is. Frank Überall szerint mivel Erdogan egy ügyvédi iroda útján már eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen, nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a felségsértési paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön.

Több vélemény is napvilágot látott a médiában, legtöbben azon az állásponton vannak, hogy Merkel formálisan helyesen járt el, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert úgy tűnhet, hogy a migránsválság kezelése miatt az alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.

Szerző

Viharos demokrata vita New York előtt

Minden eddiginél hevesebb összecsapást hozott a kulcsfontosságú New York-i előválasztás előtt tartott, kilencedik demokrata tévévita. Hillary Clinton és Bernie Sanders egymást túlkiabálva próbálta maga mellé állítani a hallgatóságot.

A demokrata elnökjelöltségét küzdő volt külügyminiszter és a vermonti független szenátor között az elmúlt időkben elmérgesedett a hangnem, különösen azóta, hogy Sanders egy nyilatkozatában azt mondta, Hillary „nem felkészült” az elnökségre. Clinton a CNN által rendezett vitában jelezte, sok mindent vágtak már a fejéhez, de először fordult elő, hogy megkérdőjelezte valaki a felkészültségét. Sanders némiképp visszakozott, mondván, nem a volt First Lady tapasztalatát vagy intelligenciáját vonta kétségbe, csupán az ítélőképességét. Sanders ezúttal is volt szenátusi kollégája fejére olvasta, hogy igennel szavazott az iraki háborúra, megszavazta az amerikai állásokat veszélyeztető szabadkereskedelmi szerződéseket, s lobbicsoportoktól elfogad támogatást.

Clinton emlékeztette vetélytársát, hogy az amerikai elnöki poszt birokosa egyszersmint a fegyveres erők főparancsnoka is lesz, s nehéz döntéseket kell meghoznia. Sanders a New York Daily Newsnak adott interjúban nemigen tudott konkrét válaszokat adni arra, hogyan látna hozzá az izraeli-palesztin konfliktus megoldásához, az afganisztáni válság rendezéséhez, s a terrorizmus elleni harc kérdéseihez. Clinton viszont külügyminiszterként héjának számított nemzetbiztonsági kérdésekben.

Sanders Hillary Wall Street-i cégeknél elmondott beszédei szövegének közzétételét sürgeti, míg Clinton a szenátor elmúlt évekbeli adóbevallásainak nyilvánosságra hozását kérte számon. Kettejük álláspontja eltér a szabad fegyvertartás terén, Hillary azt ígéri, erélyesen szembeszállna a fegyverlobbival, az NRA-vel.

Mindkét demokrata jelölt szorosan kötődik New Yorkhoz. Sanders Brooklynban született, Clinton pedig nyolc éven keresztül volt New York állam szenátora. Mindketten győzni akarnak április 19-én, az előrejelzések szerint New Yorkban 53-39, országosan 47-46 az állás Hillary javára. Sanders erőltette az újabb tévévitát, meglepetésben reménykedve. Clinton előnye azonban tetemes, s mivel a demokraták nem a győztes mindent visz elv alapján osztják el a delegátusokat, Sanders nagy ugrásra nem számíthat. A vermonti szenátor az előző kilenc megmérettetésből nyolcat megnyert, lendületben érzi magát, még ha matematikailag csekély is az esélye a győzelemre. Clintonnak 1758, Sandersnek 1069 delegátusa van, 2383 szükséges a demokrata elnökjelöltség elnyeréséhez.

Szerző