Előfizetés

Áder aláírta - Vasárnap nyithatnak a boltok

Publikálás dátuma
2016.04.15. 17:57
Illusztráció: Thinkstock
Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben a kereskedelemről szóló törvény módosítása, amely ismét lehetővé teszi, hogy a boltok nyitva lehessenek vasárnap. Miután Áder János köztársasági elnök aláírásával jóváhagyta a törvényt, a jogszabály szombaton lép hatályba, azaz e hétvégétől már hivatalosan is kinyithatnának az üzletek, sok kereskedés azonban még zárva marad vasárnap.

Áder a parlament honlapján írta: "Aláírtam a vasárnapi boltzár eltörlésrésól szóló törvényt."

Mint a Népszava is beszámolt róla, az Országgyűlés április 12-én - e héten kedden - vonta vissza a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást a kormány javaslatára.

Bérpótlékok

A most kihirdetett törvénymódosítással a kiskereskedelemben visszaáll az alig több mint egy éve, 2015. március 15-én bevezetett boltzár előtti állapot.  A vasárnapi munkavégzésért 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár. A munkaszüneti napon történő munkavégzésért pedig a munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg, ugyancsak 100 százalék bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzésért. 

Éjszaka

A törvény szövege szerint az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A települési önkormányzatok - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét.

Vendéglátás

Ugyancsak az önkormányzatok szabályozhatják rendeletben a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő - a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó - többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat.

Karácsony

December 24-én - a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.

A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

Most hétvégén még sok helyen nem vásárolhatunk

Bár már kedden visszavonták a törvényt, az államfő aláírásával pedig hitelesítették a döntést, sok üzlet mégsem fog nyitni a mostani hétvégén. A nagy láncok többsége (Spar, Auchan, Tesco, Penny Market, Aldi) bejelentette, hogy lehetőség szerint kinyit, de például a Lidl azt közölte, ezen a hétvégén még zárva tartanak üzleteik. Az Auchan 14 üzletét nyitja ki, a Spar az eddigi nyitvatartásnál marad, csak fokozatosan vezeti be a nyitvatartást vasárnaponként, a TESCO pedig magas pluszpénzért próbálja behívni a dolgozóit vasárnapra - írja a vg.hu.

A posta közölte: megvizsgálja az évközi bérkorrekció lehetőségét

A Magyar Posta Zrt. a szakszervezetekkel folytatott csütörtöki egyeztetésen vállalta, hogy április végéig újra leülnek az érdekképviseletekkel, és az első negyedévi üzleti eredmények alapján megvizsgálják, milyen lehetőséget látnak év közben a bérkorrekcióra - mondta Szarka Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója pénteken Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

Ismertette, az 500 ezer forint feletti sávban csak egyedi bérkorrekciók voltak, amire a menedzsmentnek joga van. Ezeken túl a bérfejlesztés az elmúlt években csak az 500 ezer forint alatt keresőket érintette, minden évben. Arról is beszámolt, hogy 2012-2016. között 35 százalékos keresetnövekedés volt az 500 ezer forint alatt keresőknél, amiből 21,3 százalék alapbérfejlesztés volt, a többi emelés egyéb jogcímen történt.

lásd még: Forrong - Demonstrációs bizottság alakul a postásoknál



Magas a jüankötvény után fizetett kamat

Publikálás dátuma
2016.04.15. 07:23
Illusztráció: Thinkstock
Magas kamat mellett Magyarország 1 milliárd jüan (136,8 millió dollár) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki csütörtökön. A futamidő 3 év, a túljegyzés 2,5-szeres volt. Az adósságpapír hozama 6,25 százalék - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. 

A nemzetgazdasági miniszter arról is szót ejtett, hogy Magyarország az első kelet-európai ország, amely megjelent a jüankötvények piacán. (A kötvény Dim Sun, a Szív érintése nevet viseli.) Szakértők a 6,25 százalékos hozamot magasnak tekintik, hiszen a 2008-ban felvett IMF-hitel hozama 3,5 százalék körül alakult, a gazdasági világválság közepette, forintkötvényt pedig másfél százalékon lehet kibocsátani. Egy éve a piaci kamatok még 6,00 százalék körül mozogtak, azóta drasztikusan csökkentek. Magyarország azonban a rossz hitelminősítése miatt a 6,25 százaléknál kedvezőbb hozamot nem tudott elérni.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a kötvény megszervezésére a Bank of China Limited pénzintézetnek adott mandátumot. (Tulajdonképpen a kötvényt a kínai jüan, konvertibilis megfelelőjében a renminbiben bocsátják ki.) A keleti nyitás jegyében jüankötvény kibocsátásáról már tavaly óta beszélnek. Januárban Varga Mihály még a halasztás mellett foglalt állást, de Matolcsy György, az MNB elnöke ezzel nem tudott azonosulni. Az idegenkedés a miniszter részéről azért volt érthető, mert Közép-Kelet-Európából Magyarország az első, amelyet Kínából is finanszíroznak. Az ÁKK idei tervében úgy fogalmaztak, hogy összesen egymilliárd eurónyi devizakötvényt dobnak piacra. (Az euróban való számolás azért is praktikus, mert a jüan hitelt is az európai közös pénzre fogják konvertálni. Az euróra cserélés után a tényleges kamat a kibocsátási értéknél sokkal alacsonyabb lesz, kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy 2-2,5 százalékos lehet a tényleges kamat.)

Az MNB álláspontja szerint Magyarország 2016-os devizaigénye teljes egészében megoldható lehet jüankötvények kibocsátásával, egyéb devizakötvények - euró, dollár - kibocsátása nélkül. Varga emlékeztetett, hogy 2011-ben 52 százalék is volt az államadósság deviza részaránya elsősorban az IMF-EU hitelcsomag következményeként, ami 2014-ben 40 százalék, 2015-ben pedig 35 százalékra csökkent. Hosszabb távon a kínai piac fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőség jelent a forrásbevonásra - jelentette ki a miniszter. Egyébként elsőként Nagy-Britannia bocsátott ki jüanban államkötvényt, közeljövőben pedig Lengyelország készül a magyarországihoz hasonló forrásbevonásra.