Heves összecsapások Szkopjéban

Napok óta tartanak az összecsapások Macedónia fővárosában, Szkopjéban. Szerda este legalább háromezren követelték Gjorge Ivanov macedón elnök lemondását, mivel kegyelmet adott az ország legnagyobb lehallgatási ügyében meggyanúsított, illetve az ügy kapcsán már börtönbe került személyeknek.

Zoran Zaev szociáldemokrata vezető még tavaly februárban állt elő olyan bizonyítékokkal, amelyek szerint a titkosszolgálat mintegy húszezer személyt, ellenzéki politikusokat, újságírókat, tisztviselőket, papokat hallgatott le. Ez óriási felháborodást keltett az országban, már-már polgárháborús helyzet alakult ki a jobb-, és baloldal között, mígnem az Európai Unió közvetítésével sikerült kompromisszumot kötni az ideiglenes kormány életre hívásáról.

Az Európai Parlamentnek a macedón válságban közvetítő különmegbízottjai, Ivo Vajgl, Richard Howitt és Eduard Kukan úgy értékeltek, hogy az államfő lépése veszélyezteti a biztonságot, az ellenzék pedig az elnök leváltását követelte. Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért felelős biztosa, továbbá e három politikus közvetített 2015 óta a macedóniai ügyekben, ők próbáltak meg kiutat találni a belpolitikai válságból. „Aggódunk az események alakulása miatt, s a döntés óriási veszélyt jelent az ország stabilitására, euroatlanti integrációjára és európai perspektíváira nézve” – emelte ki a három különmegbízott közleményében. Felszólították a politikai pártokat arra, hogy hajtsák végre a kompromisszumos megállapodást.

A tüntetések során több személy megsérült, köztük újságírók is, többeket pedig letartóztattak. A tüntetők előzőleg felgyújtották Ivanov hivatalát, illetve kövekkel dobálták meg a szkopjei igazságügyi minisztérium épületét. „Nincs igazság, nincs béke” – skandálták a megmozdulások résztvevői. A szociáldemokraták frakciójának koordinátora, Gran Szugareszki azzal vádolta az államfőt, hogy államcsínyt hajtott végre. Ezért pártja a parlament azonnali összehívását kezdeményezi. Csakhogy az országban ideiglenes választást írtak ki, s a törvényhozás április 7-én tartotta utolsó ülését. Trajko Veljanoszki parlamenti elnök azt közölte, nincs alkotmányos joga a parlament összehívására. Branko Crvenkovszki volt elnök antidemokratikusnak, s a jogállamisággal teljesen ellentétesnek minősítette az elnöki amnesztiát. A német kormány aggodalmát fejezte ki.

Június 5-én előrehozott választást rendeznek, ám ezután sem várható nyugalom a kétmilliós államban. Az ellenzék ugyanis bojkottálja azt, arra hivatkozva, hogy nem teremtették meg a demokratikus választás alapfeltételeit.

Szerző

Nehéz feladat előtt az új ukrán kormány

Többnapos halasztással ugyan, de tegnap megszavazta az ukrán parlament Arszenyij Jacenyuk kormányfő lemondását és kinevezte utódját, a korábbi házelnök, Volodomir Hrojszman személyében.

A 38 éves politikus Ukrajna történetének legfiatalabb miniszterelnöke. Helyzete azonban nem könnyű, a gazdasági válsággal és a kelet-ukrajnai szeparatizmussal küszködő ország egyben politikai hitelességi válsággal is küszködik, a lakosság bizalma megingott a demokratikus intézményekben és politikai pártokban egyaránt. Az új kétpárti – a Porosenko Blokk és a Jacenyuk vezette Népi Front – koalíciója törékeny, a kormányzat mögött nincs stabil többség a Nyugat által elvárt reformok végrehajtására. A két pártnak sikerült ugyan négy független képviselőt megnyernie, hogy a minimális többséget biztosítsák, de az új kormány megszavazása is ennek törékenységére mutatott rá. Hrojszman és kabinetje 257 igen szavazatot kapott ugyan a 450 fős parlamentben, de a koalíció részéről csupán 206 támogató voks érkezett a 226 helyett. Igaz, csak ötvenen szavaztak a kabinet ellen.

A miniszterelnök mindenesetre bizakodó, üdvözlő beszédében azt ígérte, megmutatja, hogyan kell vezetni egy országot, mert mint mondta, 24 év alatt elődei közül ez senkinek sem sikerült. Az eurointegrációs politika folytatását ígérte, és a polgári társadalom megerősítését. Ám egyik feladat sem ígérkezik könnyűnek, tekintettel a lakossági elégedetlenségre, illetve az Ukrajna uniós közeledését elutasító április 6-i holland népszavazásra.

Úgyszintén nem lesz könnyű teljesítenie azt a vállalását sem, hogy harcolni fog a korrupció ellen, hiszen az ukrán társadalom egyik legnagyobb, évtizedek óta nyilvánvaló problémájáról van szó. A Panama offshore botrány egyik érintettje épp az ukrán államfő, Petro Porosenko. Hrojszman ígérete szerint azonban kormánya nulla toleranciát fog tanúsítani a korrupció elleni harcban.

Szerző

Terrorveszélyt lát Putyin

Publikálás dátuma
2016.04.15. 07:31
Vlagyimir Putyint majd négy óra hosszat kérdezték FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MIKHAIL SVETLOV
Oroszország nyomon követi a szíriai fejleményeket, az Aleppo körül folyó harcokat, s mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a helyzet romlását – közölte Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök nem reméli a Moszkva elleni nyugati szankciók gyors feloldását. Putyin tegnap tartotta szokásos éves maratoni élő fórumát. Több mint egymillió kérdést kapott a lakosságtól, majdnem százra válaszolt.

Aleppo stratégiailag fontos térségben fekszik, gyakorlatilag Szíria ipari fővárosa, s így nehéz megítélni, mikorra sikerül felszabadítani – mondta az orosz elnök. Szerinte a szíriai kormányerők elég erősek ahhoz, hogy jelentős hadműveleteket tudjanak végrehajtani az orosz csapatok visszavonását követően is. Putyin megismételte, hogy nem katonai műveletek, hanem a diplomáciai tárgyalások hozhatják el a békét Szíriában.

Az orosz gazdasági gondokkal kapcsolatosan elismerte, hogy a gazdaság helyzete nem rendezett, idén 3,7 százalékos GDP-csökkenésre számítanak, de jövőre már megindulhat kisebb, másfél százalék körüli növekedés, az ipari termelés terén már idén februárban is pozitív trendet tapasztaltak. Az egyik legsúlyosabban érintett terület az autógyártás, jegyezte meg. „Oroszországban a gazdaság strukturális átalakítására, nem pénznyomtatásra van szükség” – vélekedett az államfő. Putyin megerősítette, hogy az ország devizatartaléka négy évre elegendő, visszaállt a 2014-es, 387 milliárd dolláros szintre. Az orosz elnök támogatást ígért a legnehezebb helyzetben lévő rétegeknek a TASZSZ hírügynökség tudósítása szerint.

Putyin úgy vélekedett, a terrorizmus veszélyét nem lehet csökkenteni, ha az államok nem fordítanak elegendő figyelmet a terrorizmus elleni harcra. Fennáll a veszély a Közel-Keleten, Ázsiában, az Egyesült Államokban, de, mint elismerte, Oroszországban is. Azzal kapcsolatosan, hogy mikor tudják újraindítani a turistajáratokat Egyiptomba, hangsúlyozta, keresik a módját, miképp tudnák megerősíteni az orosz turisták biztonságát. Szerinte arra lenne szükség, hogy az egyiptomi hatóságokkal közösen ellenőrizzék az utasok beszállását, a csomagok és az ételek rakodását. Aggodalmát fejezte ki a Törökországba irányuló turistaforgalommal kapcsolatban is. Évente több mint ötmillió orosz turista keresi fel Törökországot. Az orosz külügyminisztérium jelenleg mindkét úticélt túl veszélyesnek ítéli. Mint mondta, Törökországban gyakorlatilag polgárháború folyik, nehézfegyvereket, tüzérséget vetnek be. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szeretnék fenntartani a jószomszédi kapcsolatokat. Putyin közölte, néhány napos vakációra készül a Krím-félszigetre, mint mondta, a helyiek meghívására. Oroszország 2014-ben csatolta el a területet Ukrajnától. Az orosz elnök elismerte, nem számít rá, hogy az közeljövőben feloldaná a Nyugat az emiatt Oroszországra kirótt szankciókat. Közölte, nem gondolja, hogy a kormányfőváltás nyomán javulna a viszony Kijevvel. Az orosz elnök szerint Ukrajna megsérti a minszki megállapodást.

Az orosz elnök provokációnak nevezte a „panamai papírok” kiszivárogtatását, sok kérdést kapott az üggyel kapcsolatosan. Védelmébe vette csellista barátját, mondván, Szergej Rolduginnak már nincs nagy vagyona, ugyanis minden pénzét ritka hangszerekre költötte. Mint mondta, a Goldman Sachs nagyon kemény feltételekkel adott hitelt Rolduginnak.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatosan Putyin megjegyezte, helytelen, hogy az amerikai vezetők különlegesnek képzelik magukat. „Ez nem helyes gondolkodás” – mondta. Barack Obamát ugyanakkor dicsérte, amiért elismerte, hogy az Egyesült Államok hibát követett el Líbiában.

Az „Egyenes vonal Vlagyimir Putyinnal” programot évente megrendezik. Három orosz csatorna élőben közvetítette a programot. Tavaly négy óra hosszat tartott, idén három óra 39 percig válaszolt a beküldött kérdésekre.

Szerző