Előfizetés

"Kósa állítása nem igaz" - Blöffölt a frakcióvezető?

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a mai parlamenti döntéssel kapcsolatban korábban azt mondta: szerencsésebb, hogy a kormányzat vonta vissza a boltzár törvényt, mert ha azt egy népszavazással történt volna, akkor legalább három évig nem lehetett volna hozzányúlni, így maradna az eredeti állapotnak megfelelően az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék is. Csakhogy Kósa állításait cáfolta választási és közigazgatási szakértőnk, szerinte csupán kommunikációs blöffről van szó.

Ahogy korábban is beszámoltunk róla, Kósa délután tovább magyarázta, miért is döntöttek úgy, hogy egy év után eltörlik a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást. A politikus szerint ha az Országgyűlés nem ezt a megoldást választja, akkor egy érvényes és eredményes népszavazás esetén három évig nem lett volna rendezhető a kereskedelmi dolgozók bérpótlékának ügye.

Ezt cáfolta a Népszavának Tóth Zoltán választási és közigazgatási szakértő, aki szerint a fideszes honatya állítása nem több kommunikációs blöffnél. A tartalmi kérdést kivéve, vagyis a vasárnapi nyitva tartást leszámítva, igenis lehet a jogszabályt módosítani akkor is, ha népszavazás dönt a változtatásról. Magyarán lehetne akár a vasárnapi bérpótlék mértékéről, vagy egyéb bérmegállapodásról is törvénymódosítást benyújtani az országgyűlés elé és arról szavazni. A szakember szerint a frakcióvezető és az államtitkár szándékosan nem a jogszabályok és a magyar nyelv értelméből indulnak ki, hanem a saját érdekeikből.

Tóth Zoltán is megerősítette, egyáltalán nem veszítette értelmét a népszavazás, mert így megakadályozható, hogy a kormányzat ismét bevezesse a vasárnapi boltzárat. A szakértő megjegyezte, 1989-ben a "négy igenes" népszavazás esetében háromról már törvény született, de éppen azért, hogy ne lehessen visszavonni azokat, mégis voksolhattak az emberek azokra a kérdésekre is.

A vasárnapi boltzár eltörléséről bővebben: Kőbe vésnék a boltzár eltörlését

Túl büszkék rákszűrésre járni a férfiak

Publikálás dátuma
2016.04.12. 20:29
Fotó: Thinkstock
A daganatos betegségek súlyos problémát jelentenek Magyarországon: a hazai halálozási statisztikák szerint több mint 32 000 ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi – hívja fel a figyelmet a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezete. A lesújtó statisztikához nagyban hozzájárul, hogy a férfiak még a nőknél is kevesebb figyelmet szentelnek egészségüknek, nem járnak el rendszeres rákszűrésre, így gyakran a diagnózis csak akkor állítható fel, amikor már túl késő.  

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az 1000 lakosra jutó rosszindulatú megbetegedések száma. A Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) szerint a daganatos betegségek elleni küzdelem legfontosabb eszköze a megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egészségtudatos életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres szűrővizsgálatokkal a rosszindulatú elváltozások jelentős része megelőzhető vagy időben felismerhető, ez pedig jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét.

Míg a civil szervezetek és a média egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nőket veszélyeztető méhnyakráknak és mellráknak, addig a férfiakat érintő daganatos betegségeket tabuként kezeli a társadalom. Ez pedig emberéletekbe kerül nap, mint nap.

Azért, hogy a férfiak nagyobb arányban járjanak el szűrésre, legtöbbet a mellettük álló nők tehetnek. Riskó Ágnes pszichológus 25 éven át dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben. Már munkája kezdetén szembesült azzal, hogy mennyi tévhit él az emberek fejében a szűrésekkel és a rosszindulatú elváltozásokkal kapcsolatban. „Feltűnő, hogy a férfiak sokkal inkább ódzkodnak megtenni az első lépést, kevésbé vigyáznak magukra. Azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, amely nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet önmagukról kialakítottak. Úgy gondolják, hogy egy férfi nem panaszkodik, mert helyt kell állnia. Azonban az ilyen hozzáállás veszélyes és az egész család életére kihathat” - hangsúlyozza.

„Meg kell tanítani mindenkit, hogy miként védekezhet az önkárosító életmóddal szemben. Ebben főként a nőknek, anyáknak jut fontos szerep, ők hozhatnak szemléletbeli és magatartásbeli változást. A férfiak távolmaradását a szűrésektől indokolhatja az is, hogy a médiában a nőket érintő betegségekről hallani többet. Az emlőrákról és méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő daganatokról, például prosztatarák, vagy vastagbélrák, ritkábban beszélnek. Az edukációnak óriási szerepe van abban, hogy ki vigyáz jobban magára és jár rendszeresen szűrésekre” – teszi hozzá.

Annak ellenére hanyagolják a férfiak az egészségügyi szűréseket, hogy majdnem ugyanannyira tartanak a rosszindulatú elváltozásoktól, mint a nők. Az NN Biztosító Egészségtesztje szerint a nők 73 százaléka, a férfiaknak pedig 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektől. A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés időszaka tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést.

Bayer Zsoltot nagyon beégette a Hírcsárda

Publikálás dátuma
2016.04.12. 19:58
FOTÓ: Népszava
Máyer Z. Solt: „Akkor vásároljatok, zsidók!” – most már ezzel a címmel szerepel álpublicisztika a Hírcsárdán. A cikk hétfőn még Bayer Zsolt nevével és képével volt kint a portálon, azonban jelenleg az Ózból ismert bádogember siránkozik ismerős stílusban a vasárnapi boltzár eltörlésén.

Bayer is kiszúrta a Hírcsárda publicisztikáját, ami miatt jogi lépéseket tervezett. A portál a Facebookon erre reagálva helyreigazítást közölt: „előző posztunkban tévesen állítottuk, hogy publicisztikát vásároltunk Bayer Zsolttól. A valóság ezzel szemben az, hogy sohasem fizetnénk Bayer Zsoltnak”.

A magukat is álhírportálnak nevező oldallal egyébként nem először fordult elő, hogy félreértették őket. 2010-ben jelezniük kellett, hogy Hoffmann Rózsa - akkor még oktatási államtitkár - nem mondott soha olyat, hogy futballpályákon is engedné a buktatást. A portálon most éppen arról tájékoztatnak, hogy UNESCO-nagykövet lesz Vajna Tímea.

A konkrét ügy előzménye egyébként az a Bayer Zsolttól származó publicisztika, ami Izrael magyarországi nagykövetét, Ilan Mort is annyira kiakasztotta, hogy rögtön le is mondta a Magyar Hírlap előfizetését, aminek Bayer a főszerkesztője. A nagykövet azzal magyarázta döntését, hogy az említett cikkben gondosan kimunkált történelem-tisztogató megjegyzések találhatóak. "Világos tény, hogy ezek az írások nyíltan antiszemita nézeteket népszerűsítenek, valamint a zsidó nép és Izrael Állam ellen bujtogatnak" - fogalmazta meg véleményét a nagykövet.