Súlyos alapjogsértések a Szent Imre Kórházban

Súlyos alapjogsértéseket és komoly hiányosságokat tárt fel az alapvető jogok biztosa hivatalból lefolytatott vizsgálata során egy, a budapesti Szent Imre Kórház pszichiátriai osztályán szülő nő ügyében. Székely László alapjogi biztos a tavaly márciusi sajtóhírek megjelenése után azonnal elindította vizsgálatát.

A pszichiátriai osztály zárt részlegének alkalmazottjai annak ellenére nem észlelték a vajúdást, illetve a szülés megindulását, hogy az állapotos nőt a krízismegfigyelőben helyezték el és "legalábbis az előírások szerint" szigorú megfigyelés alatt tartották. Az ombudsman szerint embertelen és megalázó bánásmódot jelentett önmagában az, hogy a várandós nő az észlelésig lekötözve vajúdott, így kellett megszülnie gyermekét. A hatósági boncolás eredménye alapján tény, hogy a gyermek élve született, a vajúdás és a szülés nem megfelelő körülményei miatt halt meg.

Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges kidolgozni a pszichiátriai ellátást igénylő várandós nő, a magzat, az újszülött biztonságát és érdekeit, valamint az alapjogi garanciákat egyaránt szem előtt tartó eljárásrendet. Ezen belül különös körültekintéssel, akár az általános előírásokat meghaladóan kell odafigyelni a "hátrányos feltételekkel" induló magzatokra és így az anyára is.

Még tartott az ombudsmani vizsgálat, amikor újabb jelzés érkezett az alapjogi biztoshoz arról, hogy a pszichiátriai osztály szobái zsúfoltak, nincs ebédlő, társalgó, és időről időre a folyosón helyeznek el betegeket, Székely László ezért áttekintette az osztály működését is.

Megállapította: súlyos alapjogi visszássághoz vezet, hogy a pszichiátria azért vesz fel betegeket, mert más osztályok nem tudják, illetve nem akarják fogadni őket. Az alapjogi biztos szerint sérti az emberi méltósághoz való jogot, hogy a kórház folyosóján a jogszabályi előírásokat is figyelmen kívül hagyva időnként betegeket helyeznek el, és komoly problémát jelent az egy betegre jutó minimális terület biztosítása is.

A tájékoztatás szerint a vizsgálat azt is feltárta, hogy a pszichiátriai osztályon az úgynevezett kémiai korlátozásnak minősülő gyógyszerezést nem dokumentálják a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az adatlapokat ismétlődő jelleggel pontatlanul és hiányosan töltik ki.

Székely László az újszülött halálának ügyében és a pszichiátriai osztály működése miatt több ajánlással fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, az országos tiszti főorvoshoz, a kórház főigazgatójához, valamint az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ főigazgatójához is.

Szerző

Menekülteket hagynak szenvedni Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.04.12. 07:05
Illusztráció: Gokhan Sahin/Getty Images
Miközben a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) bevándorlásról szóló lakossági fórumsorozatot indít, az Index tudósításából kiderült: törvényes menekülteket hagy szenvedni Magyarország a senki földjén.

A portál szerint az országban már fél éve létezik négy törvényen kívüli terület, kettő a szerb, kettő pedig a horvát határon. Ezekben a zónákban, "mintha országunk feudális birtok lenne, és az uralkodó maga dönthetné el, kit illetnek emberi jogok, és kik azok a férfiak, nők, gyerekek, sőt csecsemők, akik nem jogosultak arra sem, hogy ételhez, vízhez, fedett éjszakázóhelyhez jussanak. Nem ingyen, adományként, hanem akkor sem, ha fizetnének érte" - írták. A jogfosztottság oka, hogy ezek az emberek menekültek. Azok közül is olyanok, akik hittek a magyar kormány ígéretének, és legálisan kértek bebocsátást országunkba.

A riportból kiderült: bár a magyar hatóságok a tranzitzóna előtti területet senkiföldjeként kezelik, az valójában már magyar terület. És ez nem csak a térképről látszik, jól tudják a hatóságok is. Amikor az Index munkatársa az ott szolgáló rendőrtől érdeklődött, hogy a menekültellenes kerítés a határt jelöli-e ki, tőlük is megnyugtató választ kapott: onnan még hatméternyi sáv magyar terület. Ebben a sávban várják a legális belépés jogával kecsegtetett menekültek, hogy regisztrálhassák magukat, de ügyintézés, vagy legalább információ helyett csak válogatott megpróbáltatások várnak rájuk.

Megírtuk: embertelen körülmények között várakoznak hetek óta a röszkei és tompai tranzitzónánál a hivatalosan és nem illegálisan érkező menedékkérők. A rászoruló embereknek egyetlen kerti vízcsapon kívül semmi segítséget nem adnak magyar hatóságok. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a napokban petícióban követelte, hogy a déli határátkelőknél a kormány bánjon emberségesebben a menekültekkel, és tegye lehetővé, hogy a bajbajutottaknak segíthessenek a civilek.

A kerítés rosszabbul teljesít?
Négyszáztizenegy határsértőt fogtak el péntektől vasárnapig az ország területén - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 229, szombaton 17, vasárnap 165 migránst fogtak el. Az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsértők száma, azonban februárban, márciusban és áprilisban is előfordult olyan nap, hogy több mint kétszáz menekültet tartóztattak föl, húsvét hétfőn idén a legtöbbet, 255-öt. Mindez azért is érdekes, mert a kormány legújabb, "működő reformokról" szóló szóróanyaga szerint a déli határ lezárása óta csupán 746 menekült lépett be Magyarországra január 1-ig. Tehát ha hihetünk a kabinet statisztikáinak, a kerítés hatékonysága romlott, hiszen csak március utolsó hetében 940 határsértőt fogtak el. Az ügyészség és a bíróság tájékoztatásai szerint az érkezők állampolgárság szerinti összetétele sokszínű, jelentős számban vannak a magukat afgánnak, iráninak, pakisztáninak vagy valamely észak-afrikai országból származónak valók, de jönnek olyan távoli helyekről is, mint Haiti vagy Srí Lanka.



Szerző

Tanársztrájk: nincs megállapodás

Publikálás dátuma
2016.04.12. 07:03
Noha Galló Istvánné szakszervezeti elnök és Palkovics László tegnap már kezet rázott, az alku korántsem áll FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK
Mindent megtesz a kormány azért, hogy megnehezítse az orbáni oktatáspolitikával elégedetlen tanárok számára egy jogszerű sztrájk megszervezését. Tegnap újból tárgyaltak a Pedagógusok Sztrájkbizottságával, újból eredménytelenül. Ha a szakszervezeteket bírósági játszmákba kényszerítik az elégséges szolgáltatásokról, az április 20-ára meghirdetett sztrájk időpontja is veszélybe kerülhet.

Nem vált okafogyottá az április 20-ra meghirdetett egész napos munkabeszüntetés, a Pedagógusok Sztrájkbizottsága négy pontjának kérdésében nem közeledtek az álláspontok - közölte a sztrájkbizottság képviseletében Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek vezetői hétfőn egész délután tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) képviselőivel, a négy pont mellett a sztrájk napján szükséges még elégséges szolgáltatások kérdése is az egyeztetés tárgyát képezte, ám ebben sem sikerült megállapodni.

Mint ismert, a sztrájkbizottság - amelynek a PSZ mellett tagjai az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet is - már hónapok óta egyeztetéseket folytat a kormány különböző képviselőivel 25 pontos követeléslistájáról, nem sok eredménnyel. Bár feltételezhetően az egyre nagyobb megmozdulások nyomására 21 pontban közeledtek a az álláspontok, megállapodás még nem született, igaz, a kormány lépten-nyomon ezt próbálja elhitetni a közvéleménnyel. Az elhúzódó egyeztetések eredménytelensége miatt (de a kormány félrevezető, valamint a tiltakozó tanárokat, diákokat mocskoló kormánykommunikáció hatására is) a sztrájkbizottság úgy döntött, a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközéhez nyúl, ma egy hete bejelentették: sztrájk lesz.

Nem sikerült még csak megállapodás közeli helyzetbe kerülni ugyanis a következő négy kérdésben: az állami intézményfenntartás és annak átszervezése, az iskolák szakmai, gazdasági és munkáltatói önállósága; a nem pedagógus, oktató-nevelő munkát segítők siralmas bérhelyzetének javítása; a pedagógusok munkaterhelésének heti 22 órában történő meghatározása; az iskolaigazgatók minőségi bérpótléka, ha átlagon felül teljesítenek. A sztrájktörvény miatt a kormány egy újabb hetet kapott, hogy választ adjon ezekre a kérdésekre. Nem okozott nagy meglepetést, hogy álláspontjuk továbbra sem változott. Balog Zoltán miniszter ugyanis már múlt pénteken, az ATV-ben leszögezte: bérügyekben és a tanárok munkaterhelésének kérdésében nem enged a kormány, az pedig hónapokkal korábban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami iskolafenntartás mindenhatóságának (az iskolák, tanárok kézi vezérlésének) rendszerén sem kívánnak változtatni.

Az Emmi ugyancsak pénteken jelezte: nem fogadják el a sztrájkbizottság elégséges szolgáltatásokra tett javaslatát. A kormány azt szeretné, hogy sztrájk esetén minden iskolában biztosítva legyen a tanulók felügyelete, ezzel arra köteleznék a tanárokat, hogy majdnem teljes szolgáltatást nyújtsanak, amivel tulajdonképpen a sztrájkot is kiüresítenék. A szakszervezetek azonban felhívták a figyelmet: korábbi, sztrájkügyben hozott törvényszéki végzésekből kiderül, elégséges szolgáltatás követelménye címén nem lehet megfosztani a pedagógusokat a sztrájk jogától. A Fővárosi Törvényszék egy ilyen végzése szerint tankerületenként a fenntartó egy, szükség esetén több intézményt jelöl ki a tanulók felügyeletére.

Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár hétfőn elmondta: abban egyetértésre jutottak, hogy a még elégséges szolgáltatások körébe a személy- és vagyonvédelem, a gyermekek felügyelete, étkeztetése tartozhat. Galló Istvánné hozzátette: a szakszervezetek az egyeztetésen azt javasolták, a tankerületek illetve a polgármesterek segítségével minden intézményben mérjék fel a sztrájkban részt venni kívánók körét, így kiderülhet, hol és mennyi iskolában kell a diákok felügyeletét megoldani. Bár a sztrájkbizottság korábban jelezte, ha hétfőn nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatásokban, kedden bírósághoz fordulnak, Sipos Imre ígéretet tett arra, hogy a kormány ma délelőtt tíz óráig választ ad a szakszervezetek javaslatára.

Nyilvánvaló azonban, hogy a kormány az időt szeretné húzni, és mindent megtesz azért, hogy a pedagógusoknak a lehető legtöbb akadállyal szembenézve kelljen jogszerű sztrájkot szervezniük. Nem valószínű ugyanis, hogy a bíróság felülírná a korábbi törvényszéki végzéseket. Ha a kormány ma úgy dönt, nem fogadja el a javaslatot, egy napot már nyertek. A szakszervezeteknek pedig végig kell játszaniuk a jogi hercehurcát: a bíróságnak 5 munkanapja lesz dönteni, a döntés ellen azonban újabb 5 napig még fellebbezéssel lehet élni. De ha elfogadják a javaslatot, ki tudja, hogy az együttműködési készségükről "híres" tankerületek bevonásával mennyi ideig tartana az iskolák felmérése. Az április 20-i időpont így könnyedén veszélybe kerülhet.

A tanári kar kiáll Pukli mellett
A kormánypárti médiában több hír is megjelent az elmúlt napokban, melyek szerint Pukli István, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a "tanárlázadás" vezéralakja, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója rossz hangulatot teremt iskolájában, kollégái rettegnek tőle. Puklit két távozó volt kollégája is próbálta befeketíteni, lejáratni. A Teleki tantestülete tegnap közleményben jelezte: állításaikkal mélyen megsértették az iskolában becsülettel dolgozó tanárokat és hamis képet festettek az iskolai munka légköréről és hatékonyságáról. Szerintük "Pukli István, az intézményvezető törekvéseiben a magas színvonalú szakmai munkát és a nyitott kommunikációt támogatja. Az iskolában folyó munka zavartalan, a Tanítanék Mozgalom eseményei a tanórák színvonalát nem befolyásolják. 2016 januárjában megfogalmazott követeléseinkben is elsősorban a tanulók érdekeit képviseltük és képviseljük továbbra is" - írták.
A Tanítanék Mozgalom április 15-re újabb polgári engedetlenségi akciót szervez, ha a kormány ma délelőtt nem ül le tárgyalni a Civil Közoktatási Platform 12 pontjáról. Ugyanerre a napra hirdetett figyelmeztető sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete; a jogszerű megmozdulás az iskolák falain belül, az engedetlenség az utcán fog zajlani. Egészségügyi dolgozók ugyanekkor országos fekete ruhás napot hirdettek, Szolidaritást vállalva Sándor Máriával, de a kormány oktatáspolitikáját bírálók mozgalmát is erősíteni akarják.



Szerző