Offshore-botrány - Cameron: én vagyok a hibás

Publikálás dátuma
2016.04.09. 18:23
FOTÓ: Ben Pruchnie/Getty Images
A brit kormányfő elismerte szombaton, hogy kezelhette volna szerencsésebben is a panamai offshore-botrány kirobbanása után a személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült kérdéseket.

David Cameron a kormányzó Konzervatív Párt politikai aktivistáinak Londonban rendezett tavaszi kongresszusán kijelentette: egyedül ő hibáztatható az ügy kipattanása utáni kommunikációs zavarokért, "nem a Downing Street, nem a névtelen tanácsadók".

"Nem volt valami nagyszerű hetem, tudom, hogy jobban is kezelhettem volna ezt az ügyet, és jobban is kellett volna kezelnem (...) Levonom a tanulságokat, és tanulok belőlük" - fogalmazott a küldöttek nagy tapsa közepette a brit miniszterelnök. Hozzátette: a teljes átláthatóság érdekében évekre visszamenőleg nyilvánosságra hozza adóbevallásainak erre az ügyre vonatkozó részleteit. Hangsúlyozta: a brit miniszterelnökök és a politikai pártok vezetői közül ő lesz az első, aki ezt a lépést megteszi.

David Cameron néhai édesapja, Ian Cameron üzleti tevékenysége révén keveredett bele a panamai offshore-botrányba. A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról minap kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumokból kiderült ugyanis, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameron társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével. A brit sajtóban a héten több bíráló írás is megjelent Cameron édesapjának cégéről.

A The Guardian című vezető baloldali brit napilap például azt írta, hogy az 1980-as évek elején Blairmore Holdings néven alapított cég három évtizeden át "egyetlen penny" adót sem fizetett Nagy-Britanniában. A lap szerint a Blairmore igazgatótanácsi szerkezetét úgy alakították ki, hogy a cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, és így nem is került a brit adóhivatal látókörébe.

David Cameron ráadásul csak a botrány kirobbanása után három nappal - és több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után - ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt az érdekeltségét 2010-ben - abban az évben, amikor Nagy-Britannia miniszterelnöke lett - eladta.

A Konzervatív Párt szombati értekezletén Cameron elmondta: nagyon felmérgesítette mindaz, ami az elmúlt napokban édesapjáról különböző fórumokon elhangzott, de nem hagyhatja, hogy érzelmei "elhomályosítsák az összképet". Megerősítette, hogy voltak részvényei a cégben, de megismételte azt is, hogy minden érdekeltségétől megszabadult, amikor miniszterelnök lett. A Downing Street e héten közzétett hivatalos adatai szerint Cameron és felesége 1997-ben vásárolt részesedést a Blairmore-ban 12 497 fontért (4,8 millió forint), és a házaspár 2010-ben 31 500 fontért (12 millió forint) adta el a részvénycsomagot.

Szerző

Tízezrek tüntetnek országszerte a tervezett reform ellen

Publikálás dátuma
2016.04.09. 17:52
Április 7-én is tüntettek a reformok ellen. FOTÓ: Aurelien Meunier/Getty Images
Franciaországban egy hónapon belül hatodik alkalommal hívták az utcára az embereket a szakszervezetek és a diákmozgalmak szombaton, hogy tiltakozzanak a kormány által meghirdetett munkajogi reform ellen.

Országszerte több mint kétszáz felvonuláson tízezrek követelik ismét a törvénytervezet visszavonását, amelynek elfogadása esetén a tiltakozók szerint növekednének az egyenlőtlenségek és a bizonytalanságok a munka világában.  A szombati megmozdulásokat jelentős erőkkel biztosítják a hatóságok, miután a korábbi tüntetéseken több összecsapás is történt a tüntetők közé keveredő rendbontók és a rendőrök között. Ez az első alkalom, hogy hétvégére szervezték a tüntetést a szakszervezetek, amitől azt remélik, hogy a családok és azok a magánszektorban dolgozók is utcára vonulnak, akik ezt hétköznap nem tehetik meg.

Március 9. óta a szakszervezetek felhívására eddig kétszer, és több mint húsz diákszervezet buzdítására pedig három akciónapon követelték a munkavállalók a munkajogi reform visszavonását. A március 31-i volt a legsikeresebb, akkor a szervezők szerint 1,2 millióan, a hatóságok szerint legalább 390 ezren vettek részt a felvonulásokon, ami kétszer annyi volt, mint a tiltakozóhullám kezdetén.

Kedden viszont az iskolai tavaszi szünet közepén már jóval kevesebben tüntettek: a belügyminisztérium szerint alig 23 ezren. A rendőrségnek rendszeresen közbe kellett avatkoznia, a diákok közé keveredő rendbontókat könnygázzal ártalmatlanították és 177 embert előállítottak. A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.

A parlament illetékes bizottsága szerdán és csütörtökön vizsgálta meg a javaslathoz benyújtott nyolcszáz módosító indítványt, és a tüntetések nyomására, valamint a kis- és középvállalatok kérésére számos helyen változtatott a szövegen. A szakszervezetek azonban továbbra is a tervezet visszavonását követelik. Legközelebb április 28-re hirdetettek tiltakozónapot. A munkaügyi és az oktatási minisztériumban a tiltakozók képviselőivel szerdán tartott egyeztetés nyomán a kormány hétfőn hozza nyilvánosságra az újabb javaslatait a törvénytervezet szövegének módosítására, de annak visszavonását kizárta. Manuel Valls miniszterelnök hétfőn személyesen fogadja a diákok és a szakszervezetek képviselőit. A nemzetgyűlés plenáris ülése május 3-án kezdi megvitatni a törvénytervezetet.

Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség - amely leginkább a pályakezdő korosztályt érinti -, csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiataloknak szakmai biztonságot, a vállalatoknak pedig rugalmasságot ígér.

Szerző

Csintalan a Kiss László-ügyről: „Hányni tudnék tőle”

Nagyon összekaptak a Havas a pályán című műsor vendégei, amikor a csütörtökön úszókapitányi és alpolgármesteri posztjáról lemondott Kiss László ügye szóba került - harangozta be az atv.hu a szombat este adásba kerülő műsort. Csintalan Sándor műsorvezető, politikus például úgy fogalmazott: hányni tudna a volt úszókapitány ügyét előhozó újságírótól, holott magát a nemi erőszakot ő is elítéli. 

A péntek délelőtt felvételre vett műsorban eredetileg 8-10 percet szántak a Kiss László-botrány kitárgyalására, végül annyira szenvedélyes vita bontakozott ki néhány a személyes történettel és néhány újabb részlettel megspékelve, hogy végül az adás fele a lemondott úszókapitány ügyéról szólt.

Csintalan Sándor műsorvezető hozakodott elő egyik személyes élményével, 1961-ben ugyanis maga is a Margit-szigeti uszodába járt úszóedzésekre. Horváth Zoltán, a HVG főszerkesztő-helyettese a kérdés morális vetületét erőltette, de a műsorban szereplő közéleti személyiségek több érdekes jogi megfontolást is végigvettek. Például: milyen társadalmi érdek fűződött ahhoz, hogy 55 évvel a bűncselekmény után a „tényfeltáró” újságíró ismét előálljon az egyébként vitathatatlanul aljas tettekkel? Csintalan a Kiss ügyét előhozó újságíróval kapcsolatban azt mondta, hányni tudna tőle, ugyanakkor magát a tettet ő is elítélte.

Hogy ezek után mégis miért alakult ki hangos vita a stúdióban, az kiderül ma este - harangozta be az e heti Havas a pályánt az atv.hu.

Kiss László ügyéről bővebben itt olvashat!

Szerző