Előfizetés

Major: "orosz rulett" a Brexit

John Major volt brit kormányfő szerint "orosz rulettet" játszanak azok, akik Nagy-Britannia kilépését szorgalmazzák az Európai Unióból.

A kormányzó Konzervatív Párt egyik legtekintélyesebb veteránja, aki 1990 és 1997 között állt a brit kormány élén, a brit sajtó pénteki beszámolói szerint egy hongkongi üzleti rendezvényen kijelentette: a befektetők "szinte kivétel nélkül" azt mondják neki, hogy "rossz ötlet lenne" Nagy-Britannia távozása az EU-ból.

Sir John szerint "a brit gazdaság jövőjével játszanak orosz rulettet" a Brexit - vagyis a brit EU-tagság feladása - mellett kampányolók, akik "hamis statisztikákra és valószínűtlen forgatókönyvekre alapozott ostoba és szélsőséges érveket" hangoztatnak.

Valószínűtlen például, hogy kilépése esetén Nagy-Britannia teljes körű szabadkereskedelmi megállapodást köthetne az EU-val - ahogy azt a Brexit-tábor állítja -, mivel az unióban maradó tagországok "aligha jutalmaznák meg" Londont ilyen szerződéssel - mondta a volt miniszterelnök.

Major szerint ugyanis a távozással Nagy-Britannia az egész EU-t súlyosan meggyengítené, és egyes tagországok "ötvenévnyi törekvést látnának veszélyeztetve".

Ha az EU végül hajlandónak bizonyulna is valamilyen kereskedelmi megállapodásra Nagy-Britanniával, a feltételek keményebbek lennének, mint ahogy azt a derűlátó Brexit-pártiak elképzelik - mondta a konzervatív brit politikus.
Major szerint a távozást pártolókat "romantikus nosztalgiázás fűti" egy régmúlt kor után, egy olyan világban, amely azon az időszakon már túllépett.

John Major évek óta hangoztatja aggodalmait a brit EU-népszavazással kapcsolatban. Két éve, egy üzleti rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy "rettenetes következményekkel" járna, ha a brit választók Nagy-Britannia EU-tagságának feladására voksolnának. Major akkori érvelése szerint a kilépés fontmilliárdokba kerülne a brit gazdaságnak, Nagy-Britannia nemzetközileg elszigetelődne, ugyanakkor továbbra is tartania kellene magát az EU-szabályokhoz, amelyek kidolgozására viszont már nem lenne befolyása.

Tavaly egy BBC-interjúban pedig kijelentette, hogy a Brexit az Egyesült Királyság széteséséhez is vezethetne, mivel ebben az esetben újból napirendre kerülne a skót függetlenségi népszavazás, és a skót választók ezúttal "jelentős eséllyel" meg is szavaznák Skócia elszakadását.

Az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségére Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is tett már utalást. Többször hangoztatott álláspontja szerint ha a skótok többsége a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson a bennmaradás mellett voksol, miközben az Egyesült Királyság összlakosságának többsége a kilépésre szavaz, akkor elkerülhetetlenné válhat az újabb referendum kiírása a skót függetlenségről.

Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal.

Sobotka: a V4-eknek közösen el kellene utasítaniuk Brüsszel javaslatait

A visegrádi csoport négy országának - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - közösen kellene elutasítania az Európai Bizottság legújabb javaslatait a menekültügyi politika megreformálására - véli Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Mint pénteki nyilatkozatából kiderül, meggyőződése, hogy el kell utasítani mind a jogkörök átruházását a nemzetállamoktól az Európai Bizottságra, mind pedig a menekültek elosztását az uniós tagállamok között a kötelező kvóták alapján.

"Javasolni fogom, hogy mi, tehát a V4-ek, közösen utasítsuk el a jogkörök átruházását a menedéknyújtás terén a nemzetállamokról az Európai Bizottságra. Hasonló módon javasolni fogom, hogy V4-ekként szintén utasítsuk el az Európai Unión belüli kötelező elosztási kvótákat" - mondta Bohuslav Sobotka pénteken Prágában, mielőtt kormányának több tagjával együtt elutazott volna Varsóba, a közös lengyel-cseh kormányülésre.

A cseh kormányfő pénteken a közös varsói kormányülésen szeretné a lengyelek támogatását megnyerni javaslata számára, a jövő héten pedig Robert Fico szlovák kormányfőét, aki április 14-én látogat a cseh fővárosba. "Azzal számolok, hogy Magyarországgal diplomáciai úton fogunk tárgyalni, hogy előkészítsük a V4-ek közös álláspontját" - szögezte le a cseh kormányfő.

Bohuslav Sobotka kifejtette: a cseh kormány nem ért egyet azzal, hogy a migrációs politikában jogköröket adjon át az Európai Bizottságnak, mert az az álláspontja, hogy a nemzeti kormányoknál alapvető biztosítéknak kell maradnia arra a helyzetre, ha az ország gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzete nem teszi lehetővé további menekültek befogadását. "Ilyen helyzetben a kormánynak kell rendelkeznie azokkal a jogkörökkel, amelyekkel ezt a folyamatot befolyásolni tudja, esetleg le is állíthatja" - mutatott rá a miniszterelnök.

Megismételte Prága korábbi álláspontját, hogy a cseh kormány elutasítja az állandó kvótákat. Példaként az iraki keresztény menekültek esetét hozta fel, akiket Csehország egy humanitárius projekt keretén belül befogadott, de egy részünk mégis Németországba távozott.

"Szerintem ez is bizonyos mértékben azt mutatja, hogy a kvótarendszer egyszerűen nem működőképes. És természetesen nehéz az embereket arra rávenni, hogy itt maradjanak" - jelentette ki Sobotka.

Az Európai Bizottság két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, és az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő migrációs nyomással, hogy segítséget kérjenek a többi tagállamtól a menekültek elosztásában. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós tagállamok között egy állandó mechanizmus alapján. A cseh politikusok az elképzelést azonnal elutasították.

A PM tiltakozik a Matolcsy fizetésemelése ellen

A Párbeszéd Magyarországért tiltakozik a jegybankelnök fizetésének emelése ellen, amelyet "pofátlannak" tart az ápolók és a tanárok jövedelmi viszonyaihoz képest.

Barabás Richárd, az ellenzéki párt elnökségi tagja azt is mondta, hivatalos levéllel fordulnak Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez és a rendőrséghez, mert - mint mondta - több forrásból származó, hivatalosan meg nem erősített információk szerint a jegybankelnök fiának "köze van" az MNB ingatlanügyeihez.

Választ várnak arra, hogy Matolcsy Ádám akár személyesen, akár cégein keresztül részt vett-e az ingatlanvásárlásokban, a rendőrséget pedig arra szólítják majd fel, hogy indítson nyomozást az ügyben és hivatalosan kérje ki az ingatlanvásárlásokról szóló dokumentumokat - közölte.