Újra lecsapott a DNA

Négy izraeli állampolgár ellen indított vizsgálatot a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT), mert a gyanú szerint lejáratási szándékkal kémkedtek a korrupcióellenes ügyészség vezetője (DNA), Laura Codruța Kövesi után, jelentette szerdán a Rise Project román oknyomozó újságírócsoport. Az információt ügyészségi források is megerősítették.

A négy izraeli állampolgár a Black Cube nevű magánnyomozó irodának dolgozott, a Rise Project szerint vélhetően a DNA egyik gyanúsítottjának megrendelésére azzal a céllal, hogy kompromittáló magánéleti információkat szerezzenek Kövesi ellen. Postafiókját próbálták feltörni, hogy hozzáférjenek a főügyész, Románia legrettegettebb asszonyának levelezéséhez. Az ügy pikantériája, hogy a gyanúsítottak között szerepel két volt izraeli titkosszolgálati tiszt, Dan Zorella és Avi Yanus, a Black Cube társalapítói és vezetőinek neve is, és ennél az irodánál dolgozott Meir Dagan is, aki 2002 és 2011 között a Moszad igazgatója volt.

Maga Kövesi (aki csak ex-férjétől kapta, majd válás után is megtartotta magyar nevét) is megszólalt szerdán az ügyben, állítva, hogy "ez egy sikertelen megfélemlítési kísérlet volt". Tegnap viszont reagált az izraeli nyomozóiroda is. A Jewish Telegraphic Agency és a Times of Israel-ben közzéadott Balck Cube álláspont szerint alkalmazottai betartották a törvényt, teljesen legálisan dolgoztak, a DIICOT gyanúja alaptalan és bíznak benne, hogy az igazság hamarosan kiderül az üggyel kapcsolatban. Közleményükben az olvasható, hogy az iroda „egy a román kormányzati intézményekkel partneri kapcsolatban álló szervezet megbízásából bizonyítékokat gyűjtött súlyos korrupciós ügyekben a román kormányzati intézményi rendszerre vonatkozóan. A két letartóztatott dolgozó nagyon fontos eredményeket ért el az ügyben".

Klaus Johannis román elnök szerdán újabb három évre Laura Codruța Kövesit nevezte ki a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére.

Szerző

Letette az esküt a koszovói elnök

Letette a hivatali esküt Hashim Thaci új koszovói elnök a parlament ülésén, amelyet bojkottáltak az ellenzék képviselői. Atifete Jahjagát váltja az államfői tisztségben. Az ünnepélyes beiktatási ceremóniát ma rendezik meg Pristinában.

A tervek szerint 1200 vendég lesz jelen az eseményen 50 országból – közölte a koszovói média. Thacit február végén választották meg új elnöknek a harmadik szavazási körben. A voksolást komoly belpolitikai válság előzte meg. Az ellenzék két hétig tartó tüntetéseket jelentett be akkor, hogy megakadályozza a megválasztását. Az Önrendelkezés (Vetevendosje), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) tagjai sátrakat állítottak fel a pristinai kormány és a parlament épülete előtt, a rendőrség pedig megerősített erőkkel védte a kormányépületeket. Összecsapásokra is sor került a tüntetők és a rendőrség tagjai között.

Hasim Thaci hat évig, a Szerbiától való függetlenség 2008-as kikiáltásától 2014-ig volt miniszterelnöke a többségében albánok lakta Koszovónak. A kilencvenes évek elejétől a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője volt. Az 1998/99-es koszovói háború után lépett politikai pályára, megalakította a Koszovói Demokrata Pártot (PDK). A 2014-es választásokat ugyan a PDK nyerte meg, a koalíciós tárgyalások után azonban Thaci nem maradt miniszterelnök, hanem kormányfő-helyettesként és külügyminiszterként folytatta politika pályafutását. Azonban már akkoriban szárnyra kaptak a hírek, amelyek szerint Hashim Thaci a köztársasági elnöki székre vágyik, így a koalíciós megállapodás nem hivatalos részeként a kormányfővé váló Isa Mustafa és pártja leendő támogatásáért cserébe mondott le a miniszterelnökségről.

Szerző

Erdogan felmondhatja az uniós egyezményt

Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetőzött, hogy felmondja azt a megállapodást, amelyet az Európai Unióval kötött a menekültkérdés kapcsán, s amely egyebek mellett lehetővé teszi a menekültek visszaküldését az országba.

Erdogan úgy fogalmazott, hazája nem ülteti át a gyakorlatba a megállapodást, amennyiben az Európai Unió nem tartja magát vállalásaihoz. Ezt egy Ankarában elhangzott beszédében jelentette ki. Az egyezmény Erdogan megfogalmazása szerint pontos kritériumokat fogalmaz meg.

A török elnök elégedetlenségét fejezte ki a március 18-án aláírt megállapodás eddigi megvalósítása kapcsán. „Eddig csak ígéretek hangzottak el, de semmi sem történt” – jelentette ki. Az országában tartózkodó szíriai menekültekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, „hárommillió embert látunk el a költségvetésünkből”.

A menekültek felvételéért, illetve terrorellenes harcáért hazája „csak sok köszönetet kapott, de csak a köszönetnyilvánításért nem teljesítjük a vállalásainkat”. Szerinte „mindent úgy kell végrehajtani, ahogyan azt a megállapodás pontjai is tartalmazzák” – követelte a török elnök. A megegyezés lényege, hogy az EU visszaküldheti a nem szír illegális menekülteket a szírekért cserébe. A megállapodás fejében az Unió hatmilliárd eurót ígért Ankarának. A Görögországból Törökországba való visszatoloncolásokat hétfőn kezdték el, de fel is függesztették, mert hirtelenjében igen sok menedékkérelem érkezett a görög hatóságokhoz.

Közben a várható visszatoloncolás ellen tiltakozva éhségsztrájkba kezdett mintegy 70 pakisztáni Leszbosz szigetén.

Merkel és Hollande az egységes szabályozásért
A menekültkérdésről is szó esett a francia-német kormányközi tanácskozáson, amelyet az észak-franciaországi Metzben rendeztek meg. A dublini egyezmény tervezett megváltoztatásával kapcsolatban kifejtették, hogy a kérdést csak európai szinten lehet megoldani. Ugyanakkor úgy vélik, egységes és igazságosabb szabályozásra van szükség. Megállapodás született arról, hogy 600 német és francia szakértő utazik Görögországba, akik hotspotokat állítanak fel, s segítenek a menekültkérelmek feldolgozásában, illetve annak eldöntésében, ki az, aki az EU-ban maradhat, s ki az, akit vissza kell toloncolni.

Szerző