Előfizetés

Az Otthon Melege az adminisztráció foglya

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) összegyűjtötte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által még 2015 februárjában meghirdetett és menet közben elbírált Otthon Melege Program társasházi energiahatékonysági alprogramjának tapasztalatait. Arra keresték a választ, hogy mi segítette vagy nehezítette a pályázatok előkészítését és beadását, a szerződések megkötését.

A MEHI - amellett, hogy komoly előre lépésnek tekintette a pályázat megjelenését, és bizakodva várja a program folytatását is - elengedhetetlennek tartotta, hogy a kiírás tapasztalataiból levonásra kerüljenek a szükséges következtetések és beépülhessenek a következő pályázatokba, legyen szó társasházakról vagy családi házakról.

Különösen fontos ez annak a napokban megjelent kormányhatározatnak a tükrében is, mely hivatalosan is elindítja a KEHOP módosítását, előre vetítve a kormány azon szándékát, miszerint uniós forrásokból vissza nem térítendő támogatást a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására nem juttat majd.

Pozitívum: elektronikus beadás, kitöltő minták

A visszacsatolások alapján pozitívnak értékelték a szakemberek az elektronikus beadást, az előre kidolgozott mellékletmintákat, a beadást megkönnyítő kitöltő mintákat. A pozitívumok mellett azonban a programmal szembeni szakértői kritika erősebbnek bizonyult. Esélye csak az előzetesen előkészített pályázatoknak volt.

Azok a társasházak tudták a pályázati dokumentációt összeállítani és időben beadni, melyek a pályázattól függetlenül legalább 4-6 hónappal korábban elkezdték az előkészületeket. Ehhez energetikai tanúsítványt és felújítási koncepciót kellett készíteni, mely az előre tervezés mellett a lakóközösségek számára anyagi megterhelést is jelent, így ezt kevés közösség tudja vállalni. Előkészítés hiányában a felújítani vágyó társasházak pályázati folyamat közben való lemorzsolódása 90 százalék feletti volt.

Eredményes pályázathoz már korábban elvégzett felújítás és önkormányzati támogatás is kellett. Sikeresen azok a lakóközösségek pályázhattak, ahol volt elegendő megtakarítás (önerő) és korábban elvégeztek legalább egy-két energia-takarékossági felújítási munkanemet. Nyertes pályázathoz fontosnak bizonyult még egyes önkormányzatok plusz anyagi támogatása valamint külső szakemberek segítsége is.

Még az 50 százalékos vissza nem térítendő támogatás is kevés

A rezsicsökkentés ismert hatása, hogy meghosszabbítja az energiahatékonysági fejlesztések megtérülési idejét. Gyakran még az 50 százalékos pénzügyi támogatás is kevés volt a családoknak az elvárt műszaki-energetikai szint költségvonzatának teljesítéséhez. A családi megtakarítások hiánya miatt a támogatások hatékony optimuma a 66-75 százalék között lenne. A lakók hiteltörlesztési korlátait jelentősen megterheli a projekt menedzsment, a pályázatírás, és a külső műszaki ellenőrzés költsége, melyek nem elszámolható költségek a megvalósítása során. Nagyon komoly felső korlátot jelent a lakóközösségek számára a hitelek havi törlesztőrészlete is: jellemzően ez 8-10 ezer forint között mozog, de sehol sem haladja meg a 20 ezer forintot.

Aránytalanság a pályázati ciklusban

Nagy volt aránytalanság a pályázási folyamatban az egyes mérföldkövek között. Ha a pályázati útmutató megjelenése és a pályázati döntés megszületése közötti időtávot vesszük alapul, akkor előkészítésre 66 nap, a bírálatra 215 nap, szerződéskötésre 120 nap állt rendelkezésre, míg a kivitelezést 120-180 nap alatt el kell végezni. Az egész folyamatban a legtöbb időt a pályázat bírálata és a támogatási döntés teszi ki – dacára az elektronikus beadásnak és az informatikai támogatásba beépített ellenőrző mechanizmusoknak

„A magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják még mindig lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. A rezsicsökkentő felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti. A családoknak nincs jelentős megtakarítása. Arra várnak, hogy energiazabáló otthonaikat állami, vissza nem térítendő támogatásokra alapuló, kiszámítható program keretében tudják takarékossá és élhetőbbé tenni. Az Otthon Melege Program tavaly például a pályázati keret megnyitása után két régióban alig 1-2 napon belül kimerült. Az energiahatékonyság ösztönzése közérdek. Elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles körű, vissza nem térítendő támogatásokkal is kombinált programok formájában.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

Átalakítaná a menekültügyi rendszert az EB

Publikálás dátuma
2016.04.06. 16:43
Illusztráció: Thinkstock
Az Európai Bizottság két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő (dublini) szabályozás arra az országra hárítja a menedékkérők ellátását és kérelmeik elbírálását, ahol az unió területére beléptek.

Tájékoztatása szerint az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana egy rendkívüli mechanizmus aktiválására azoknak az országoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő migrációs nyomással.

Dublini rendelet

A Dublin+ névvel ellátott javaslat szerint ezek az országok segítséget kérhetnének az uniótól a területükön tartózkodó menedékkérők tagállamok közötti elosztásában. Az alelnök aláhúzta: a rendszer működésének feltétele, hogy a tagállamok a szolidaritás alapján részt vegyenek a bevándorlók befogadásában. 

Ez a megoldási javaslat továbbra is arra kötelezné a frontországokat, hogy erősítsék meg határellenőrzésüket az európai külső határok védelme érdekében - szögezte le.

Menedékkérelmek

A másik javaslat szerint a tagállamok helyett központilag dolgoznák fel a menedékkérelmeket, a feladatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) végezné el.

Ezen elképzelés szerint is folyamatos lenne a menedékkérők tagországok közötti elosztása, a gördülékeny működést kvóták alapján, a tagállamok beleegyezésével biztosítanák.

Kvótarendszer

A menekültek elosztása a második terv szerint egy még kidolgozásra váró "disztribúciós kulcs" alapján történne, amelyhez elengedhetetlen a tagországok szolidaritása a rászoruló országokkal. Ez a megoldási rendszer is levenné a frontországokról a jelenleg rájuk nehezedő nyomást - emelte ki az alelnök.

Timmermans úgy vélte, a válság megoldását gyengíti, hogy a tagállamok nem egyformán alkalmazták a közös migrációs szabályozást. Ezt harmonizálni kell, és teljes körűen be kell tartani - jelentette ki. A szerdán bemutatott javaslatok korszerűsítenék és erősítenék a jelenlegi rendszert, emellett megteremtenék a biztonságos és legális bevándorlás lehetőségét is - tette hozzá.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy megkezdődött a nemzetközi védelemre nem jogosult illegális bevándorlók visszatoloncolása Görögországból Törökországba. A migrációs válság megoldásához "jó kezdetnek" nevezte az EU-török megállapodás végrehajtását, de úgy vélte, hogy az nagyon lassan halad. Reményét fejezte ki, hogy a kezdeti nehézségek leküzdésével felgyorsul a mechanizmus. Leszögezte: a jó működéshez Törökország is garantálja, hogy jogi védelmet biztosít a visszaküldött és védelemre szoruló menedékkérőknek.

Miért találkozik Orbán és Kohl? - Találgat a külföldi sajtó

Publikálás dátuma
2016.04.06. 16:32
Helmut Kohl Merkellel egy korábbi felvételen. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár tervezett találkozójával kapcsolatban közölt kommentárt.

A Kohl, Orbán, Merkel című írásban a szerző, Robert Rossmann kiemelte, hogy "a történet alapvetően egy szomorújáték", hiszen Helmut Kohl szinte szótlanul ül bungalójában, felesége, Maike által - nézőponttól függően - elzárva vagy védve, és már régen nem tudja úgy értelmezni a világ dolgait, ahogyan szeretné. Gondolatairól gyakran már csak felesége vagy a Bild című lapnál dolgozó "kedvenc újságírói" révén lehet értesülni, és éppen ezért nehéz megállapítani, hogy mi is lehet a valódi szándéka Orbán Viktor fogadásával. Vajon azért találkozik Angela Merkel legélesebb bírálójával, hogy elhatárolódjon a kancellár menekültpolitikájától, vagy egyszerűen örül annak, hogy egy régi ismerős "udvarol neki"? - vetette fel a Süddeutsche Zeitung szerzője.

Helmut Kohl még kancellár volt, amikor Orbán Viktort először megválasztották miniszterelnöknek, két évvel ezelőtt pedig Orbán a 20. századi történelem egyik legnagyobb formálójaként méltatta őt - idézte fel az újságíró. Megjegyezte, talán igaz, amit "egyesek Berlinben sugdosnak: hogy Kohl felesége azért szervezte a találkozót, mert ki nem állhatja Merkelt", de akármi is áll a találkozó mögött, Merkel tetszését nem nyerheti el, mert a nyilvánosságban az ellene irányuló egyértelmű bírálatként értelmezik - írta Robert Rossmann.

Így "élnek" a menekültek Magyarországon

Magyarországon zéró menekült Orbán Viktor célja címmel közölt riportot honlapján a Le Monde. A lap Magyarországon maradt menekülteket keresett fel a bicskei táborban. Egy nigériai keresztény menekült elmondta, hogy a táborban senki nem beszél angolul, nincs ügyvéd, sem tolmács. A "zavarban lévő segítők" azt mondták a lapnak: "megértették vele, hogy el kell mennie az országból". A tudósító kiemelte, hogy "az Európában eddig is legszigorúbb bevándorlóellenes jogszabályok" tovább szigorodtak. Eddig a menekültek havonta zsebpénzt és két hónapra ingyenes ellátást kaptak, ez júniustól 30 napra csökken, a zsebpénzt pedig eltörölték, a táborokat be fogják zárni, a kérelmezők csapdahelyzetbe kerültek. 

Idézte a lap Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki szerint a miniszterelnök ügyel a jogszerű eljárásra, a migránsügyet közvetlenül a kabinetje kezeli, tudván azt a lap szerint, hogy "mindez nem felel meg az európai és nemzetközi normáknak". Az Európai Bizottság ezért decemberben kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar menekültpolitika miatt, miután Orbán Viktor egyoldalúan felfüggesztette a dublini rendeletet, s ezzel a Magyarországon benyújtott menekültkérelmek többségének véget vetett.     A jelenleg nyugat-európai országokban tartózkodó migránsokat azért nem toloncolják vissza Magyarországra, mert az igazságszolgáltatás úgy ítéli meg, hogy ott nem részesülnének méltányos eljárásban. A lap szerint már csak azért sem, mert Orbán egyre inkább összekapcsolja az iszlamista terrorizmust a migrációval, nem hajlandó alkalmazni a menekültek szétosztásáról elfogadott uniós programot, és vétót emelt a Németország és Törökország között kidolgozott tervre is. 

Menekültek nem, a támogatás kell

Ellentmondásos helyzet, hogy a büszkén vállalt határzár ellenére Magyarország uniós támogatást kap a menekültek integrációjára, a 2014-2020-as időszakra 24,1 millió eurót, amelyhez a hirtelen migrációs nyomás miatt 2014-2015-ben további 1,25 millió eurót kapott. A lap szerint nehéz megérteni, hova megy ez a rengeteg pénz. Egy menekült elmondta a lapnak, hogy a jelenlegi 200 eurós havi juttatása fokozatosan csökken, és két év múlva megszűnik, s ingyenes orvosi ellátásra csak az első hat hónapban jogosult. A Le Monde szerint a férfi fél kritizálni a befogadó országát, de azt tanácsolja a Magyarországra érkezőknek, hogy ne telepedjenek le ott, mert ő se talál se lakást, se munkát. 

A lapban megjelent egy másik tudósítás is arról, hogy a magyarok postaládájában olvasható szórólapokon az szerepel, a tavalyi 390 638 helyett idén eddig csak 773 migráns érkezett az országba. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint viszont január 1. és március 31. között 6310 migráns lépett be az országba: januárban naponta 18, februárban naponta több mint száz, márciusban pedig több mint 200, miközben  a balkáni útvonal lezárása óta Szerbiában, Szlovéniában, Horvátországban és Macedóniában szinte egyetlen migráns sem fordult meg. Ez arra utal a lap szerint, hogy egy új útvonal van kialakulóban Bulgárián és Románián keresztül.