Nő a bérfeszültség

Publikálás dátuma
2016.03.30. 07:22
Az informatikus mérnökök bére elhagyta már a pénzügyesekét is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A tavaly december és idén február közötti időszakban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Az aktívak aránya pedig meghaladta a 62 százalékot, amire aligha lehetünk büszkék, hiszen a környező országokban , hogy ennél többen dolgoznak. Ugyanakkor a mért nettó 7 százalékos bérnövekedéssel számos ágazatban elégedetlenek dolgozók, folyamatos bérfeszültségről szólnak a hírek.

Bár a friss munkaerő-piaci adatok éves szinten javulást mutatnak, azért számos gondra is rávilágítanak. A KSH által a tavaly december és idén február közötti időszakban mért 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta uniós összehasonlításban is megállja a helyet, de ha a számok mögé nézünk már korántsem ilyen rózsás a kép. Az kétségtelen tény - amint erre Ürmössy Gergely is felhívta a figyelmet -, hogy a tavalyi év azonos időszakában mért 7,7 százalékos munkanélküliséghez képest 70 ezer fővel csökkent az állástalanok száma, vagyis jelenleg mintegy 4,241 millió ember van jelen a munkaerőpiacon. Az Erste Bank vezető elemzője azonban azt is közölte, hogy az aktivitási ráta mintegy 62 százalékos, ami a múltbeli adatokhoz képest kifejezetten magasnak számít, azonban régiós összehasonlításban még jelentős tér van a felzárkózásra.

A januárban közzétett bérstatisztika is arról tanúskodott, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált, viszont a bruttó bérek – a közfoglalkoztatottak hatásának kiszűrésével – 6,3 százalékkal nőttek, nettó értelemben pedig 8 százalékkal. Ha ehhez figyelembe vesszük, hogy az inflációs ráta 0,9 százalékos volt az első hónapjában, akkor a nettó reálbérek 7 százalékkal bővültek az elmúlt egy év során. Az Erste Bank várakozásai szerint a következő hónapokban is folytatódhat a munkaerőpiac feszesebbé válása, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenése, illetve a bérek dinamikus bővülése. Ürmössy Gergely úgy véli, hogy az év végére 6 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, átlagosan pedig 6-6,2 százalék között lehet a mutató.

A friss adatokat kommentálva Németh Dávid azt mondta, hogy a 117 ezer fős bővülésnek alig több mint a felét adta az elsődleges munkaerőpiac. A K&H Bank vezető elemzője rámutatott arra, hogy közfoglalkoztatás közel 45 ezer fővel javította a statisztikát, további 10 ezer ember pedig külföldön vállalt munkát. „A számok megfelelnek az utóbbi időszakban megszokott trendnek, azaz bár javul az elsődleges munkaerőpiac felszívóképessége, de a közmunkaprogram és a külföldön történő munkavállalás is szerepet játszik a kedvező eredményekben” - mondta a szakember. Németh Dávid szerint problémát jelenthetnek a munkaerőpiac szempontjából az alacsony bérek, azaz bérfejlesztésre lesz szükség ahhoz, hogy az elsődleges piac vonzó maradjon. Ez abból is látszik, hogy több szektorban is mutatkoznak a bérfeszültség jelei. A szakember szerint a közfoglalkoztatás és az elsődleges munkaerőpiac közötti átjárhatóságon is lehetne javítani, jelenleg ugyanis a minimálbér nem annyival magasabb a közmunkáért járó bérnél, hogy sokak számára megérje munkát keresni az elsődleges piacon.

Szerző

Okostelefonok ellen harcolnak Orbánék

Publikálás dátuma
2016.03.29. 21:53
Pintér Sándor belügyminiszter FOTÓ: Népszava
Egyeztetésre hívta terrorügyben a parlamenti frakciókat Pintér Sándor. A belügyminiszter április 1-jén várja a képviselőcsoportok vezetőit, hogy az ünnepek alatt kidolgozott intézkedéscsomagról tanácskozzanak. Pintér egyetlen napot adott az ellenzéknek arra, hogy a tervezett törvénymódosításokkal kapcsolatos javaslataikat eljuttassák a tárcához. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, aki tegnap Pintér "magyar hangjaként" jelentette be mindezt közölte, egyebek mellett tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával.

Április 1-re, péntekre egyeztetésre hívta a parlamenti frakciók vezetőit a belügyminiszter. A tanácskozáson Pintér Sándor arra akarja rávenni az ellenzéket, hogy támogassák a kormány most kidolgozott terrorizmus elleni intézkedéscsomagját. Erről Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke beszélt tegnap. A kormánypárti politikus jelezte, a tervek szerint terrortámadás esetén korlátozni akarják a polgári adatforgalmat, hogy a mentők, a kórházak, a rendőrség javára visszaszorítsák a kommunikációt. Lehetővé tennék, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ - szigorúan a megelőzés miatt - kulcsfontosságú nyilvántartásokhoz közvetlenül hozzáférjen. Emellett bizonyos esetekben bővítenék a rendőrség adatkezelési lehetőségét, illetve tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával.

Ez utóbbival kapcsolatban a 444.hu hívta fel a figyelmet, hogy akiknek legújabb IOS-t vagy 5-ösnél újabb androidot futtató okostelefonjuk van, azok ilyen eszköz birtokosai. Az IOS eleve titkosítva tárolja az adatokat, az androidos készülékeken ezt külön be kell állítani, de nem túl bonyolult. Szó nincs arról, hogy a Belügyminisztérium az okostelefonok betiltására vagy használatának korlátozására készülne a terrorizmus elleni intézkedéscsomag címén - mondta később az Indexnek Gulyás, aki szerint a tiltás egyedül a telefonokra ingyen telepíthető titkosító appokra vonatkozik majd. Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója a javaslatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság magyar kormányt elmarasztaló, január 16-i döntés alapján a TEK, illetve a titkosszolgálatok lehallgatási akcióihoz már nem elég az igazságügyi miniszter engedélye. Ahhoz független szerv, a bíróság engedélye kell.

Gulyás azt is bejelentette, a belügyminiszter ma estig várja, hogy az ellenzéki frakcióvezetők eljuttassák a törvénymódosításokkal kapcsolatos javaslataikat. Pintér egyetlen napot adott arra, hogy a képviselőcsoportok érdemi véleményt alakíthassanak ki a csomagról. Igaz, Simicskó István honvédelmi miniszter az alkotmánymódosítás tervezetét az általa kezdeményezett ötpárti egyeztetés előtt csupán néhány órával küldte el a frakcióknak. a belügyminiszter lépése azért lehet veszélyes, mivel a tervezett terrorellenes intézkedések több sarkalatos törvényt érintenek, így azok elfogadásához az ellenzék támogatására is szükség van, bár ezeket az adott plenáris ülésen jelenlévő képviselők kétharmada el tudja fogadni, nem úgy, mint az alaptörvény-módosítást, utóbbihoz ugyanis az Országgyűlés kétharmadának igen szavazata kell. Pintér csomagjáról április 4-én tárgyal a kormány. Miután az alkotmány újabb tervezett változtatása a honvédelmi tárca hatáskörébe tartozik, az ahhoz szükséges egyeztetéseket Gulyás szerint a HM folytatja le.

Eközben Pintér a magas fokozatú kettesről a mérsékeltebb hármasra módosította a Magyarország területére érvényes terrorkészültség fokozatát. Múlt kedden, a brüsszeli robbantások nyomán Orbán Viktor rendelte el ideiglenesen a kettes fokozatot. Akkor a belügyminiszter azt mondta: ez a fokozat addig marad érvényben, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Újabb vád a Fidesztől
A baloldal "az emberi jogok mögé bújva segíti Európa megszállását" - fogalmazott napirend előtt a parlamentben a KDNP-s Soltész Miklós. Válaszában Dömötör Csaba kijelentette, a brüsszeli tragédia után a baloldali pártok sem tagadhatják, hogy világos összefüggés van a korlátlan bevándorlás és a terrorveszély között. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy értékelte, a kabinet sem kevesebb, sem több eszközt nem kér annál, mint ami más uniós tagállamokban a kormányok kezében van. A fideszes Németh Zsolt napirend előtt azért dicsérte Magyarországot, mert betartjuk a dublini egyezményt, amit az Európai Bíróság vissza is igazolt. A testület kimondta, visszaküldött emberek esetében is vizsgálni lehet, hogy biztonságos harmadik országból érkeztek-e.

 MSZP: nem a jogbiztonság korlátozására

A rendkívüli jogrendek mindegyikének éppen az a lényege, hogy alapvető jogok korlátozhatók vagy egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető. Ettől azonban még garanciális rendelkezések léteznek. Ezt a Magyar Hírlapban tegnap reggel megjelent interjújában üzente a kétharmados többséget igénylő módosításokat elfogadhatatlannak tartó ellenzéknek Gulyás. Arra hivatkozott, hogy például nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, így bármely rendelet alkotmányosságát felül lehet vizsgálni. Az alaptörvény szükségállapot kihirdetésére jelenleg is lehetőséget ad a kormánynak, a megelőzés érdekében viszont szélesebb felhatalmazásra van szükség érvelt.

Rogán Antal ezúttal a Hír TV-ben kérte az ellenzék segítségét a tervezett alaptörvény-módosításhoz. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője megüzente, ésszerű kereteken belül hajlandók figyelembe venni a többi párt javaslatait, lehetetlen érveket azonban nem tudnak elfogadni. Azt, hogy a hadsereg bevetéséről négyötödös többséggel döntsenek, butaságnak nevezte. "Azért butaság, mert a terroristák nem négyötöddel döntenek a terrorcselekményekről, és mire a parlament összeül, és négyötödös többséggel dönt, már régen túl vagyunk mindenen" - fogalmazott a miniszter. Az ellenzéki pártok azért nem támogatják a terrorizmussal összefüggő alkotmánymódosítást, mert az szerintük lényegében teljhatalmat adna a kormánynak.

Titkosszolgálati eszközökkel, bírói engedéllyel ma is le lehet hallgatni telefonokat, terrorizmus gyanújával ma is bele lehet nézni bárkinek a bankszámlájába. "Nem tudjuk, miről beszélnek. Nem tudjuk, hogy megint píárkormányzás megy, megint sajtótájékoztatókon mondunk nagyokat, vagy el akarunk fedni valami mást". Erről szintén a Hír TV-ben beszélt az MSZP-s Harangozó Tamás. Közölte, semmi olyat nem fognak megszavazni, ami a jogbiztonságot korlátozza.

Szerző

Okostelefonok ellen harcolnak Orbánék

Publikálás dátuma
2016.03.29. 21:53
Pintér Sándor belügyminiszter FOTÓ: Népszava
Egyeztetésre hívta terrorügyben a parlamenti frakciókat Pintér Sándor. A belügyminiszter április 1-jén várja a képviselőcsoportok vezetőit, hogy az ünnepek alatt kidolgozott intézkedéscsomagról tanácskozzanak. Pintér egyetlen napot adott az ellenzéknek arra, hogy a tervezett törvénymódosításokkal kapcsolatos javaslataikat eljuttassák a tárcához. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, aki tegnap Pintér "magyar hangjaként" jelentette be mindezt közölte, egyebek mellett tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával.

Április 1-re, péntekre egyeztetésre hívta a parlamenti frakciók vezetőit a belügyminiszter. A tanácskozáson Pintér Sándor arra akarja rávenni az ellenzéket, hogy támogassák a kormány most kidolgozott terrorizmus elleni intézkedéscsomagját. Erről Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke beszélt tegnap. A kormánypárti politikus jelezte, a tervek szerint terrortámadás esetén korlátozni akarják a polgári adatforgalmat, hogy a mentők, a kórházak, a rendőrség javára visszaszorítsák a kommunikációt. Lehetővé tennék, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ - szigorúan a megelőzés miatt - kulcsfontosságú nyilvántartásokhoz közvetlenül hozzáférjen. Emellett bizonyos esetekben bővítenék a rendőrség adatkezelési lehetőségét, illetve tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával.

Ez utóbbival kapcsolatban a 444.hu hívta fel a figyelmet, hogy akiknek legújabb IOS-t vagy 5-ösnél újabb androidot futtató okostelefonjuk van, azok ilyen eszköz birtokosai. Az IOS eleve titkosítva tárolja az adatokat, az androidos készülékeken ezt külön be kell állítani, de nem túl bonyolult. Szó nincs arról, hogy a Belügyminisztérium az okostelefonok betiltására vagy használatának korlátozására készülne a terrorizmus elleni intézkedéscsomag címén - mondta később az Indexnek Gulyás, aki szerint a tiltás egyedül a telefonokra ingyen telepíthető titkosító appokra vonatkozik majd. Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója a javaslatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság magyar kormányt elmarasztaló, január 16-i döntés alapján a TEK, illetve a titkosszolgálatok lehallgatási akcióihoz már nem elég az igazságügyi miniszter engedélye. Ahhoz független szerv, a bíróság engedélye kell.

Gulyás azt is bejelentette, a belügyminiszter ma estig várja, hogy az ellenzéki frakcióvezetők eljuttassák a törvénymódosításokkal kapcsolatos javaslataikat. Pintér egyetlen napot adott arra, hogy a képviselőcsoportok érdemi véleményt alakíthassanak ki a csomagról. Igaz, Simicskó István honvédelmi miniszter az alkotmánymódosítás tervezetét az általa kezdeményezett ötpárti egyeztetés előtt csupán néhány órával küldte el a frakcióknak. a belügyminiszter lépése azért lehet veszélyes, mivel a tervezett terrorellenes intézkedések több sarkalatos törvényt érintenek, így azok elfogadásához az ellenzék támogatására is szükség van, bár ezeket az adott plenáris ülésen jelenlévő képviselők kétharmada el tudja fogadni, nem úgy, mint az alaptörvény-módosítást, utóbbihoz ugyanis az Országgyűlés kétharmadának igen szavazata kell. Pintér csomagjáról április 4-én tárgyal a kormány. Miután az alkotmány újabb tervezett változtatása a honvédelmi tárca hatáskörébe tartozik, az ahhoz szükséges egyeztetéseket Gulyás szerint a HM folytatja le.

Eközben Pintér a magas fokozatú kettesről a mérsékeltebb hármasra módosította a Magyarország területére érvényes terrorkészültség fokozatát. Múlt kedden, a brüsszeli robbantások nyomán Orbán Viktor rendelte el ideiglenesen a kettes fokozatot. Akkor a belügyminiszter azt mondta: ez a fokozat addig marad érvényben, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Újabb vád a Fidesztől
A baloldal "az emberi jogok mögé bújva segíti Európa megszállását" - fogalmazott napirend előtt a parlamentben a KDNP-s Soltész Miklós. Válaszában Dömötör Csaba kijelentette, a brüsszeli tragédia után a baloldali pártok sem tagadhatják, hogy világos összefüggés van a korlátlan bevándorlás és a terrorveszély között. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy értékelte, a kabinet sem kevesebb, sem több eszközt nem kér annál, mint ami más uniós tagállamokban a kormányok kezében van. A fideszes Németh Zsolt napirend előtt azért dicsérte Magyarországot, mert betartjuk a dublini egyezményt, amit az Európai Bíróság vissza is igazolt. A testület kimondta, visszaküldött emberek esetében is vizsgálni lehet, hogy biztonságos harmadik országból érkeztek-e.

 MSZP: nem a jogbiztonság korlátozására

A rendkívüli jogrendek mindegyikének éppen az a lényege, hogy alapvető jogok korlátozhatók vagy egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető. Ettől azonban még garanciális rendelkezések léteznek. Ezt a Magyar Hírlapban tegnap reggel megjelent interjújában üzente a kétharmados többséget igénylő módosításokat elfogadhatatlannak tartó ellenzéknek Gulyás. Arra hivatkozott, hogy például nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, így bármely rendelet alkotmányosságát felül lehet vizsgálni. Az alaptörvény szükségállapot kihirdetésére jelenleg is lehetőséget ad a kormánynak, a megelőzés érdekében viszont szélesebb felhatalmazásra van szükség érvelt.

Rogán Antal ezúttal a Hír TV-ben kérte az ellenzék segítségét a tervezett alaptörvény-módosításhoz. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője megüzente, ésszerű kereteken belül hajlandók figyelembe venni a többi párt javaslatait, lehetetlen érveket azonban nem tudnak elfogadni. Azt, hogy a hadsereg bevetéséről négyötödös többséggel döntsenek, butaságnak nevezte. "Azért butaság, mert a terroristák nem négyötöddel döntenek a terrorcselekményekről, és mire a parlament összeül, és négyötödös többséggel dönt, már régen túl vagyunk mindenen" - fogalmazott a miniszter. Az ellenzéki pártok azért nem támogatják a terrorizmussal összefüggő alkotmánymódosítást, mert az szerintük lényegében teljhatalmat adna a kormánynak.

Titkosszolgálati eszközökkel, bírói engedéllyel ma is le lehet hallgatni telefonokat, terrorizmus gyanújával ma is bele lehet nézni bárkinek a bankszámlájába. "Nem tudjuk, miről beszélnek. Nem tudjuk, hogy megint píárkormányzás megy, megint sajtótájékoztatókon mondunk nagyokat, vagy el akarunk fedni valami mást". Erről szintén a Hír TV-ben beszélt az MSZP-s Harangozó Tamás. Közölte, semmi olyat nem fognak megszavazni, ami a jogbiztonságot korlátozza.

Szerző